Fotó: Presidency.ro
Románia kiállt és ki fog állni Ukrajna mellett – jelentette ki kedden, a nagykövetekkel tartott éves találkozóján Klaus Iohannis államfő.
2024. január 23., 14:582024. január 23., 14:58
Iohannis felidézte, hogy az elmúlt évre olyan konfliktusok nyomták rá bélyegüket, amelyek az egész nemzetközi helyzetre óriási hatással vannak.
„Az Ukrajna ellen indított orosz háború második éve hatalmas veszteségekkel járt, megsokszorosítva a globális szintű negatív következményeket. Románia kiállt és ki fog állni szomszédja mellett, az ukrán állampolgárok mellett, akik bátran védik szabadságukat, szuverenitásukat és területi egységüket” – jelentette ki az államfő a Cotroceni-palotában tartott keddi találkozón.
Emlékeztetett, hogy
Az államfő emlékeztetett arra, hogy tavaly októberben, Volodimir Zelenszkij elnök bukaresti látogatása során közös nyilatkozatot írtak alá a Románia és Ukrajna közötti kapcsolatok stratégiai partnerség szintjére való emelésének megkezdéséről.
„Ezt az elkötelezettséget a legutóbbi telefonbeszélgetésünk során újólag megerősítettük” – tette hozzá Iohannis.
Ugyanakkor kijelentette, hogy
„A háború sorsát illetően álláspontunk továbbra is határozott: csak Ukrajna döntheti el, hogy mikor, milyen feltételek mellett és hogyan folynak majd az esetleges béketárgyalások” – szögezte le a román államfő.
Iohannis kitért a közel-keleti konfliktusra is, és támogatását fejezte ki a kétállami megoldás mellett, hogy tiszteletben tartsák a palesztin nép jogos törekvéseit és Izrael állam biztonsághoz való jogát.
„Ami a közel-keleti fejleményeket illeti, az első pillanattól kezdve határozottan elítéltük a Hamász támadását, és a nemzetközi jog, köztük a nemzetközi humanitárius jog szigorú betartására szólítottunk fel a gázai civileknek nyújtott humanitárius segélyek révén. A hónapok óta tartó nyílt konfliktus után
– mondta Iohannis.
Az elnök emlékeztetett arra, hogy
„Szeretnék köszönetet mondani az érintett román állampolgárok evakuálási műveletben részt vevő román hatóságoknak, valamint az izraeli, egyiptomi, katari és jordániai partnereknek a támogatásukért” – mondta az elnök.
Arról is beszélt, hogy Románia továbbra is határozottan ki fog állni az Európai Unió belső biztonságának megszilárdítása mellett, amelynek egyik módja a belső határellenőrzés nélküli térség megerősítése.
Az államfő
miután a decemberi döntés értelmében márciustól Romániában és Bulgáriában megszűnnek az ellenőrzések a repülőtéri és kikötői határátkelőkön.
Iohannis kifejtette, egységes és összetartó Európára van szükség, amely a szolidaritás és tisztelet jegyében keres méltányos megoldásokat a felmerülő problémákra. E cél elérése érdekében
– hangsúlyozta az államfő.
Azt is kijelentette, hogy az ország csatlakozása a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) továbbra is kiemelt célkitűzés, amelyre Románia 2024-ben is összpontosítani fog.
Az államfő figyelemre méltónak nevezte a Három Tenger Kezdeményezés potenciálját, amelyet szerinte növel a jelenlegi geopolitikai kontextus. Emlékeztetett arra, hogy tavaly Görögország a teljes jogú, Ukrajna és a Moldovai Köztársaság pedig a társult tagja lett ennek az államszövetségnek. Ez szerinte
Iohannis kitért arra is, hogy Románia a jövőben nagyon aktívan részt fog venni az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló globális kezdeményezésekben. Leszögezte, hogy Bukarest továbbra is határozottan támogatni fogja a nemzetközi jogot és a szabályokon alapuló világrendet.
Hozzátette: a szomszédos államokkal fenntartott kapcsolataiban Románia törekedni fog arra,
hogy az európai normáknak megfelelően biztosítsák az adott ország területén élő román közösség nemzeti identitásához fűződő jogait.
Románia kiáll Moldova és Ukrajna EU-tagsága mellett
Románia kiáll a Moldovai Köztársaság és Ukrajna mellett az Európai Unióhoz való csatlakozási törekvéseikben – jelentette ki Klaus Iohannis kedden.
Iohannis kifejtette, életbevágóan fontosnak tartja, hogy a Moldovai Köztársaság és Ukrajna továbbra is pénzügyi támogatást és szakértői segítséget kapjon az intézményi és befektetési környezet megerősítéséhez, amely megteremti majd a stabilitást és a jólétet.
A román államfő hangsúlyozta, hogy a régió összes országa közül a Moldovai Köztársaság érezte meg leginkább az Ukrajna ellen indított orosz háború hatásait, és helyzetét tovább nehezítik a destabilizálását célzó hibrid akciók, amelyeket az orosz fél kezdeményez.
Iohannis kifejtette, Chişinău szerény forrásai dacára is minden erejével, figyelemreméltó politikai akarattal kezeli a válsághelyzeteket, hogy haladni tudjon az európai integráció útján.
A TikTok egy jelentésben ismertette a tavaly novemberi romániai elnökválasztással kapcsolatban megfigyelt veszélyes jelenségeket, a választásokat megelőző intézkedéseit.
Ha nem Crin Antonescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ alkotta kormánykoalíció jelöltje nyeri az államfőválasztást, a PSD kiléphet a kormányból – derült ki pártbeli források szerint.
A fejlesztési minisztérium 512 állást, az összes poszt 16 százalékát szünteti meg – jelentette ki szerdai bukaresti sajtótájékoztatóján Cseke Attila tárcavezető.
Romániából 466 tartalékos állományú, egykori hivatásos katona kötött törvényesen szerződést olyan biztonsági cégekkel, amelyek a Kongói Demokratikus Köztársaságban tevékenykednek, további hét aktív katona pedig törvénysértő módon szegődött zsoldosnak.
Cătălin Predoiu belügyminiszter szerint mindenképp értékelendő, hogy a bányászjárás ügyében a vádlottak bíróság elé kerülnek, még akkor is, ha ez később történt meg, mint ahogyan „mindannyian szerettük volna”.
Hajlandó az esetleges visszalépésről egyeztetni az elnökválasztáson független jelöltként induló bukaresti főpolgármester, Nicușor Dan annak érdekében, hogy a második fordulóba ne két szuverenista jelölt, George Simion és Victor Ponta jusson be.
Bár az új Trump-kormányzat az utóbbi időben számos nemzetközi vitát gerjesztett, „nem beszélhetünk pánikról”, és „nincs semmiféle szakadás Európa és az Egyesült Államok között” – jelentette ki Angel Tîlvăr román védelmi miniszter.
Vádat emelt a bukaresti katonai ügyészség az 1990-es bányászjárás ügyében emberiesség elleni bűncselekmények miatt Ion Iliescu korábbi államfő ellen – közölte szerdán az ügyészség.
Útmutatót adott ki a 2025-ös romániai államfőválasztást övező félretájékoztató, hamis információk felismerését elősegítendő az Állandó Választási Hatóság (AEP).
Az uniós tagországok közül Romániában a legmagasabb (26,3 százalék) a 25 év alattiak munkanélküliségi rátája – hívta fel a figyelmet a Friedrich Ebert Alapítvány romániai irodájának legújabb jelentése.
szóljon hozzá!