Alexander De Croo belga miniszterelnök és Klaus Iohannis államfő
Fotó: Presidency.ro
Fel kell gyorsítani a NATO keleti szárnya védelmi és elrettentő képességének megerősítését – hangsúlyozta Klaus Iohannis elnök kedden.
2022. április 12., 20:002022. április 12., 20:00
2022. április 12., 20:182022. április 12., 20:18
Az államfő Alexander De Croo belga miniszterelnököt fogadta a Cotroceni-palotában, majd egy négyszemközti megbeszélést követően közös sajtótájékoztatót tartottak. Ezen Iohannis elmondta, egyeztetésükön szó volt arról, hogy mielőbb gyakorlatba kell ültetni a legutóbbi rendkívüli NATO-csúcstalálkozón hozott döntéseket, és különösen fontosnak nevezte a romániai NATO-harccsoport megalakítását.
„Válaszlépésként az orosz agresszióra fel kell gyorsítani a NATO védelmi és elrettentő képességének hosszú távú, kiegyensúlyozott megerősítését a keleti szárnyon. Egyértelmű, hogy a hatékonyabb elrettentés érdekében egységes, koherens és erősebb védelemre van szükségünk a keleti szárnyon, különösen a fekete-tengeri térségben” – fogalmazott.
Az államfő köszönetet mondott Alexander De Croo miniszterelnöknek, amiért a NATO multinacionális gyorsreagálású haderejének részeként egy belga különítmény is jelen van Konstancán. Szerdán közösen meglátogatják a Mihail Kogălniceanu légi bázisra telepített katonákat – tette hozzá Iohannis.
A megbeszélésen tárgyaltak még az ukrajnai válságról és annak hatásairól. Iohannis beszámolt az országba érkezett több mint 720 ezer ukrajnai menekült megsegítésére irányuló erőfeszítésekről és a suceavai humanitárius logisztikai központ tevékenységének eddigi eredményeiről.
A sajtótájékoztatón Alexander De Croo rámutatott, Vlagyimir Putyin orosz elnök sok tekintetben „rosszul számolt”, tévesen mérte fel az ukránok ellenállását, mint ahogyan az EU és NATO egységét, erejét és elszántságát is. „Az önök határa a mi határunk is, és együtt fogjuk megvédeni” – fogalmazott.
Az ukrajnai háború humanitárius következményeiről beszélve a belga miniszterelnök kiemelte, hogy országa több mint 35 ezer ukrán menekültet fogadott be eddig – írja az Agerpres.
Alexander De Croo ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Putyin „nem fogja mindezt megúszni büntetlenül”. „Látjuk, hogy háborús bűntetteket követnek el, látjuk, hogy a civil lakosságot is célba veszik, látjuk, hogy a háború elől menekülőkre támadnak, teljesen világos számunkra – és emellett egységesen kiállunk –, hogy mindezeket fel kell tárni, és a vétkeseket felelősségre kell vonni” – nyomatékosította.
Hozzátette, meggyőződése, hogy az erőteljesebb hatás érdekében újabb szankciók lépnek majd érvénybe Oroszország ellen, ugyanakkor leszögezte, hogy ezeket bölcsen és körültekintően kell meghozni, „hogy ne veszélyeztessük saját népünket és annak jólétét”.
Az MTI beszámolója szerint Alexander De Croo kijelentette a román államfőnek: „az önök határa a mi határunk is, és közösen fogjuk megvédeni” – utalva a két ország NATO-n belüli partnerségére.
Az államfőtől többek között megkérdezték az újságírók, milyen fegyvereket küld Románia Ukrajnának. Iohannis rámutatott, Romániának az az elsődleges feladata, hogy segítsen a menekülteken, illetve mindazokon, akik Ukrajnában támogatásra szorulnak. „A NATO természetesen katonai segítséget is nyújt Ukrajnának, ami nagyon-nagyon jó dolog. De nem hiszem, hogy jó lenne hosszadalmas nyilatkozatokba bocsátkozni arról, hogy egyik vagy másik ország mit tesz konkrétan ezen a téren” – tette hozzá.
„Tudomásul vettük ezt az álláspontot, amely igencsak eltér más európai országokétól, ennél többet azonban nehéz mondani” – fogalmazott.
Az uniós tagországok külügyminisztereinek hétfői ülésén nem született döntés az orosz kőolaj-, és gázimport szankcionálásáról, jóllehet, a szankciók bevezetésének lehetősége szerepel az Európai Unió „asztalán”.
A Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet azzal vádolja a svéd IKEA kiskereskedelmi vállalatot, hogy részt vesz a romániai ősi erdők bútorgyártás céljából történő kiirtásában.
A világűr meghódításában elért szovjet sikerekből ihletődött orosz játékfilmek bukaresti nyilvános vetítését akadályozták meg a román hatóságok.
A Nemzetközi Polgári és Állampolgári Nevelési Tanulmány (ICCS) országos jelentése szerint a romániai diákok 470-es pontszámmal az ICCS 2022-es átlaga (508) alatt vannak az állampolgári ismeretek és polgári szemléletről szóló felmé
Tizenöt év és három hónap börtönbüntetésre ítélte és 75 000 euró erkölcsi kártérítés kifizetésére kötelezte szerdán a Konstanca megyei törvényszék Loredana Atănăsoaiét.
Az országos helyreállítási tervből (PNRR) kórházépítésre szánt pénzalapot maradéktalanul fel fogják használni – jelentette ki szerdán Alexandru Rafila egészségügyi miniszter.
Februárban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában: 9943 fővel csökkent a népességszám, és a halálozások száma 1,9-szerese volt az élveszületésekének – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A keleti szárny országai az „első szövetséges elrettentő és védelmi vonalban” vannak – többek között ezzel indokolta szerdán Klaus Iohannis, hogy harcba száll a NATO főtitkári tisztségéért.
Ha holnap parlamenti választásokat tartanának, a Szociáldemokrata Párt (PSD) 32,8 százalékkal végezne az első helyen, a koalíciós partner Nemzeti Liberális Párt (PNL) 19,7 százalékot, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) pedig 16,5 százalékot kapna.
Margrethe Vestager kedden, az amerikai Princeton Egyetemen tartott beszédében bejelentette, hogy az Európai Bizottság vizsgálatot indított az EU öt tagállama számára szélturbinákat gyártó kínai vállalatoknak nyújtott állami szubvenciók ügyében.
A Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) lesz jelöltje az államelnök-választáson – jelentette ki kedden Buzăuban Nicolae Ciucă.
szóljon hozzá!