Alexander De Croo belga miniszterelnök és Klaus Iohannis államfő
Fotó: Presidency.ro
Fel kell gyorsítani a NATO keleti szárnya védelmi és elrettentő képességének megerősítését – hangsúlyozta Klaus Iohannis elnök kedden.
2022. április 12., 20:002022. április 12., 20:00
2022. április 12., 20:182022. április 12., 20:18
Az államfő Alexander De Croo belga miniszterelnököt fogadta a Cotroceni-palotában, majd egy négyszemközti megbeszélést követően közös sajtótájékoztatót tartottak. Ezen Iohannis elmondta, egyeztetésükön szó volt arról, hogy mielőbb gyakorlatba kell ültetni a legutóbbi rendkívüli NATO-csúcstalálkozón hozott döntéseket, és különösen fontosnak nevezte a romániai NATO-harccsoport megalakítását.
„Válaszlépésként az orosz agresszióra fel kell gyorsítani a NATO védelmi és elrettentő képességének hosszú távú, kiegyensúlyozott megerősítését a keleti szárnyon. Egyértelmű, hogy a hatékonyabb elrettentés érdekében egységes, koherens és erősebb védelemre van szükségünk a keleti szárnyon, különösen a fekete-tengeri térségben” – fogalmazott.
Az államfő köszönetet mondott Alexander De Croo miniszterelnöknek, amiért a NATO multinacionális gyorsreagálású haderejének részeként egy belga különítmény is jelen van Konstancán. Szerdán közösen meglátogatják a Mihail Kogălniceanu légi bázisra telepített katonákat – tette hozzá Iohannis.
A megbeszélésen tárgyaltak még az ukrajnai válságról és annak hatásairól. Iohannis beszámolt az országba érkezett több mint 720 ezer ukrajnai menekült megsegítésére irányuló erőfeszítésekről és a suceavai humanitárius logisztikai központ tevékenységének eddigi eredményeiről.
A sajtótájékoztatón Alexander De Croo rámutatott, Vlagyimir Putyin orosz elnök sok tekintetben „rosszul számolt”, tévesen mérte fel az ukránok ellenállását, mint ahogyan az EU és NATO egységét, erejét és elszántságát is. „Az önök határa a mi határunk is, és együtt fogjuk megvédeni” – fogalmazott.
Az ukrajnai háború humanitárius következményeiről beszélve a belga miniszterelnök kiemelte, hogy országa több mint 35 ezer ukrán menekültet fogadott be eddig – írja az Agerpres.
Alexander De Croo ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Putyin „nem fogja mindezt megúszni büntetlenül”. „Látjuk, hogy háborús bűntetteket követnek el, látjuk, hogy a civil lakosságot is célba veszik, látjuk, hogy a háború elől menekülőkre támadnak, teljesen világos számunkra – és emellett egységesen kiállunk –, hogy mindezeket fel kell tárni, és a vétkeseket felelősségre kell vonni” – nyomatékosította.
Hozzátette, meggyőződése, hogy az erőteljesebb hatás érdekében újabb szankciók lépnek majd érvénybe Oroszország ellen, ugyanakkor leszögezte, hogy ezeket bölcsen és körültekintően kell meghozni, „hogy ne veszélyeztessük saját népünket és annak jólétét”.
Az MTI beszámolója szerint Alexander De Croo kijelentette a román államfőnek: „az önök határa a mi határunk is, és közösen fogjuk megvédeni” – utalva a két ország NATO-n belüli partnerségére.
Az államfőtől többek között megkérdezték az újságírók, milyen fegyvereket küld Románia Ukrajnának. Iohannis rámutatott, Romániának az az elsődleges feladata, hogy segítsen a menekülteken, illetve mindazokon, akik Ukrajnában támogatásra szorulnak. „A NATO természetesen katonai segítséget is nyújt Ukrajnának, ami nagyon-nagyon jó dolog. De nem hiszem, hogy jó lenne hosszadalmas nyilatkozatokba bocsátkozni arról, hogy egyik vagy másik ország mit tesz konkrétan ezen a téren” – tette hozzá.
„Tudomásul vettük ezt az álláspontot, amely igencsak eltér más európai országokétól, ennél többet azonban nehéz mondani” – fogalmazott.
Az uniós tagországok külügyminisztereinek hétfői ülésén nem született döntés az orosz kőolaj-, és gázimport szankcionálásáról, jóllehet, a szankciók bevezetésének lehetősége szerepel az Európai Unió „asztalán”.
Az urnáktól hosszú ideje távolmaradók mozgósításában lát esélyt Kelemen Hunor RMDSZ-elnök arra, hogy ne a magyarellenes George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke nyerje meg az elnökválasztást.
Marcel Ciolacu hét elején lemondott miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke kivárásra játszik, és mindenképpen kormányra juttatná pártját, akár a szélsőjobboldali George Simion győz, akár a liberális Nicușor Dan.
Állampolitikává emelné Romániában Orbán Viktornak, Magyarország miniszterelnökének bizonyos álláspontjait George Simion. Eközben Nicușor Dan úgy véli, Románia a nemzeti kisebbségekkel szembeni „jó gyakorlat modellje”.
Több mint 1,3 millió román állampolgár került ki a társadalmi nélkülözés és a mélyszegénység veszélyeztetettségéből 2023 és 2024 folyamán – jelentette ki csütörtökön Simona Bucura-Oprescu munka- és családügyi miniszter.
A Richter Gedeon új megközelítése az endometriózis kezelésében nem csupán a tünetek enyhítését célozza, hanem a betegek hosszú távú jólétét helyezi a középpontba.
Mindkét, a megismételt elnökválasztás második fordulójába jutott jelöltet bírálta Crin Antonescu, a kormánykoalíció jelöltje, miután a vasárnapi megmérettetésen leszerepelve csupán a harmadik helyen végzett.
Megtartotta csütörtökön első ülését a Cătălin Predoiu vezette ügyvivő kormány, amelynek tagjai azt mondják, a kabinet ellátja a napi teendőit. Bogdan Ivan ügyvivő gazdasági miniszter szerint pedig Románia továbbra is stabil ország.
A szélsőjobboldali, magyargyűlölő George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke nyeri meg a megismételt elnökválasztást egy, a második fordulóba bejutott másik jelölt, Nicușor Dan által szerdán este ismertetett felmérés szerint.
Victor Ponta képviselő, korábbi elnökjelölt szerdán bejelentette, hogy Románia az első néven politikai platformot hoz létre, amelyhez várja parlamenti képviselők, polgármesterek és gazdasági vezetők csatlakozását, többek között a PSD-ből.
Közvitára bocsátotta szerdán a munka- és családügyi minisztérium az in vitro megtermékenyítést támogató program alkalmazási szabályairól szóló rendelet tervezetét.
szóljon hozzá!