– mondta a politikai kommunikációs tanácsadóként is ismert szakértő. Hozzátette: rendkívül veszélyes lehet a tárgyalófelek számára, hogy miközben az intenzív osztályokon nincsenek helyek, továbbra is magas a megbetegedettek száma, és egyre többen maradnak munkahely nélkül Romániában, képtelenek megegyezni az elosztandó posztokról. Zăbavă éppen ezért jósol nagy esélyt a kormányalakításra még ebben az évben.

Jobb híján jön Cîţu?

De ki lesz a miniszterelnök? Florin Cîţu vagy valaki más? Esetleg visszatérhet Ludovic Orban? A lapunknak nyilatkozó elemző szerint nehezen elképzelhető Orban újbóli jelölése, miután a volt kormányfő a választási eredmények következményeként adta vissza mandátumát, a sajtó pedig a lépés mögött Klaus Iohannis nyomásgyakorlását sejti.

Cîţu elvileg egyfajta támogatásnak örvend az elnök, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az esetleges koalíciós partnerek részéről is. De nem az ő személye lesz a döntő a pártok közötti megegyezés sikerét illetően” – hangsúlyozta a szakértő. A szintén nagy súllyal bíró képviselőházi elnökséggel kapcsolatban Adrian Zăbavă kiemelte:

Iohannisnak ebben a kérdésben is döntő szava lehet – fűzte hozzá a politikai elemző, aki nem tartja elképzelhetetlennek, hogy a magyar pártból kerül ki a szenátus elnöke. Szerinte ebben az esetben éles reagálásokra kell számítani a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR), de más politikai szereplők részéről is.

A majdani jobbközép koalíció stabilitásával kapcsolatos kérdésünkre a szakértő azt emelte ki, hogy a fentebb is említett társadalmi, politikai helyzet miatt ez a bukaresti kormánykoalíció együttműködésre kényszerülhet. „A tárgyalások lezárása után vissza fogunk térni a fontosabb problémákhoz, a járvány-, illetve a gazdasági helyzet kezeléséhez, amihez a pártoknak stabilitást kell biztosítaniuk. Egy instabil kormánnyal a koalíciós tagok is rosszul járnának, ráadásul együttműködésre késztetheti őket az a tény is, hogy nincs nagy esély egy másik parlamenti többség kialakítására. Meglátjuk, mennyi ideig tart majd ez a kényszerhelyzet” – mondta Adrian Zăbavă.

A túlélésért küzd Ludovic Orban

Pászkán Zsolt elemző a bukaresti kor­mány­alakítással kapcsolatban fontosnak tartotta megjegyezni: az öttagú (plusz a nem magyar nemzeti kisebbségekből álló frakció) parlamentben reálisan csak két koalíciós változattal lehet számolni.

– hangsúlyozta kérdésünkre a szakértő, aki szerint a konzultációk azt mutatják, hogy ez utóbbi változat megvalósítása sem ígérkezik egyszerű műveletnek. Pászkán is megemlítette: a jövő évi költségvetés elfogadása sokak szerint elengedhetetlenné teszi a gyors koalíciós megállapodást. Emlékeztet viszont arra, hogy az utóbbi tíz évben négyszer nem sikerült év végéig elfogadni a büdzsét, olyan eset is volt, amikor ez csak február végére sikerült.

„Az elmúlt napok tárgyalásaiból az látható, hogy Ludovic Orban a politikai túléléséért küzd. Azzal, hogy a választást követően lemondott, vagy lemondatták a kormányfői tisztségből, olyan helyzetbe lavírozta magát, amelyből számára csak előre van kiút. Ha nem sikerül megszereznie a képviselőházi elnöki tisztséget, akkor meglehetősen nehéz lenne Iohannis kompromisszumos megoldásaként visszatérnie a kormányfői székbe. Cîţu pedig nem ismételheti meg a korábbi mutatványát, a szavazás előtti visszalépést anélkül, hogy ne tenné magát teljesen és véglegesen nevetségessé.

– véli a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet Románia-szakértője, aki gyakorlatilag elképzelhetetlennek tartja, hogy egy RMDSZ-politikus kerüljön a román törvényhozás felsőházának elnöki székébe.

Gyengítő belső feszültségek

A nagybányai származású elemző szerint az esetleges PNL–USR–RMDSZ-kormánykoalíció még a hajdani Román Demokrata Konvenciónál (CDR) is törékenyebb lesz. „Nemcsak azért, mert alapvető közpolitikai különbségek vannak a majdani koalíció román tagjai között, hanem azért, mert meglehetősen gyenge felépítésű szervezetekről van szó.

Az USR-re is érvényes ez, azzal a kiegészítéssel, hogy az USR és a vele szövetséges PLUS kapcsolata sem felhőtlen, és bármikor szakításhoz vezethet. A most körvonalazódó alig tizenegy fős törvényhozói többség még akkor is rendkívül szűkös, ha a PNL – a mostani fogadkozása ellenére – megpróbálna parlamenti képviselőket magához csábítani az ellenzékiek közül” – mondta a Krónikának Pászkán Zsolt.