Sok mindenben kell még közös nevezőre jutnia Kelemen Hunornak és Ludovic Orbannak
Fotó: gov.ro
Van esély a jobbközép kormánykoalíció létrejöttére, mivel a társadalmi, politikai helyzet miatt óriási a nyomás a pártokon, de a stabilitás csak ideiglenes lehet – vélik a Krónikának nyilatkozó elemzők. Florin Cîţu pénzügyminiszter indul a legnagyobb eséllyel a kormányfői posztért, az viszont nehezen elképzelhető, hogy az RMDSZ adja a szenátus elnökét.
2020. december 16., 08:152020. december 16., 08:15
Lesz-e koalíciós kormány az év végéig? – kérdeztük Adrian Zăbavă politikai elemzőtől. A bukaresti szakértő lapunknak kifejtette, a politikai és társadalmi nyomás, a járvány, s az ennek következtében megjelenő gazdasági gondok miatt a jobbközép pártok rá vannak kényszerítve az egyezségre már csak a jövő évi költségvetés megszavazása végett is. „Bár a tárgyalások első fordulója nem hozott megoldást a miniszterelnök személyét illetően, nem hiszem, hogy Iohannis elnök sokáig fogja húzni a helyzet megoldását.
– mondta a politikai kommunikációs tanácsadóként is ismert szakértő. Hozzátette: rendkívül veszélyes lehet a tárgyalófelek számára, hogy miközben az intenzív osztályokon nincsenek helyek, továbbra is magas a megbetegedettek száma, és egyre többen maradnak munkahely nélkül Romániában, képtelenek megegyezni az elosztandó posztokról. Zăbavă éppen ezért jósol nagy esélyt a kormányalakításra még ebben az évben.
De ki lesz a miniszterelnök? Florin Cîţu vagy valaki más? Esetleg visszatérhet Ludovic Orban? A lapunknak nyilatkozó elemző szerint nehezen elképzelhető Orban újbóli jelölése, miután a volt kormányfő a választási eredmények következményeként adta vissza mandátumát, a sajtó pedig a lépés mögött Klaus Iohannis nyomásgyakorlását sejti.
Cîţu elvileg egyfajta támogatásnak örvend az elnök, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az esetleges koalíciós partnerek részéről is. De nem az ő személye lesz a döntő a pártok közötti megegyezés sikerét illetően” – hangsúlyozta a szakértő. A szintén nagy súllyal bíró képviselőházi elnökséggel kapcsolatban Adrian Zăbavă kiemelte:
Iohannisnak ebben a kérdésben is döntő szava lehet – fűzte hozzá a politikai elemző, aki nem tartja elképzelhetetlennek, hogy a magyar pártból kerül ki a szenátus elnöke. Szerinte ebben az esetben éles reagálásokra kell számítani a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR), de más politikai szereplők részéről is.
A majdani jobbközép koalíció stabilitásával kapcsolatos kérdésünkre a szakértő azt emelte ki, hogy a fentebb is említett társadalmi, politikai helyzet miatt ez a bukaresti kormánykoalíció együttműködésre kényszerülhet. „A tárgyalások lezárása után vissza fogunk térni a fontosabb problémákhoz, a járvány-, illetve a gazdasági helyzet kezeléséhez, amihez a pártoknak stabilitást kell biztosítaniuk. Egy instabil kormánnyal a koalíciós tagok is rosszul járnának, ráadásul együttműködésre késztetheti őket az a tény is, hogy nincs nagy esély egy másik parlamenti többség kialakítására. Meglátjuk, mennyi ideig tart majd ez a kényszerhelyzet” – mondta Adrian Zăbavă.
Pászkán Zsolt elemző a bukaresti kormányalakítással kapcsolatban fontosnak tartotta megjegyezni: az öttagú (plusz a nem magyar nemzeti kisebbségekből álló frakció) parlamentben reálisan csak két koalíciós változattal lehet számolni.
– hangsúlyozta kérdésünkre a szakértő, aki szerint a konzultációk azt mutatják, hogy ez utóbbi változat megvalósítása sem ígérkezik egyszerű műveletnek. Pászkán is megemlítette: a jövő évi költségvetés elfogadása sokak szerint elengedhetetlenné teszi a gyors koalíciós megállapodást. Emlékeztet viszont arra, hogy az utóbbi tíz évben négyszer nem sikerült év végéig elfogadni a büdzsét, olyan eset is volt, amikor ez csak február végére sikerült.
„Az elmúlt napok tárgyalásaiból az látható, hogy Ludovic Orban a politikai túléléséért küzd. Azzal, hogy a választást követően lemondott, vagy lemondatták a kormányfői tisztségből, olyan helyzetbe lavírozta magát, amelyből számára csak előre van kiút. Ha nem sikerül megszereznie a képviselőházi elnöki tisztséget, akkor meglehetősen nehéz lenne Iohannis kompromisszumos megoldásaként visszatérnie a kormányfői székbe. Cîţu pedig nem ismételheti meg a korábbi mutatványát, a szavazás előtti visszalépést anélkül, hogy ne tenné magát teljesen és véglegesen nevetségessé.
– véli a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet Románia-szakértője, aki gyakorlatilag elképzelhetetlennek tartja, hogy egy RMDSZ-politikus kerüljön a román törvényhozás felsőházának elnöki székébe.
A nagybányai származású elemző szerint az esetleges PNL–USR–RMDSZ-kormánykoalíció még a hajdani Román Demokrata Konvenciónál (CDR) is törékenyebb lesz. „Nemcsak azért, mert alapvető közpolitikai különbségek vannak a majdani koalíció román tagjai között, hanem azért, mert meglehetősen gyenge felépítésű szervezetekről van szó.
Az USR-re is érvényes ez, azzal a kiegészítéssel, hogy az USR és a vele szövetséges PLUS kapcsolata sem felhőtlen, és bármikor szakításhoz vezethet. A most körvonalazódó alig tizenegy fős törvényhozói többség még akkor is rendkívül szűkös, ha a PNL – a mostani fogadkozása ellenére – megpróbálna parlamenti képviselőket magához csábítani az ellenzékiek közül” – mondta a Krónikának Pászkán Zsolt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Cătălin Predoiu belügyminiszter szerint mindenképp értékelendő, hogy a bányászjárás ügyében a vádlottak bíróság elé kerülnek, még akkor is, ha ez később történt meg, mint ahogyan „mindannyian szerettük volna”.
Hajlandó az esetleges visszalépésről egyeztetni az elnökválasztáson független jelöltként induló bukaresti főpolgármester, Nicușor Dan annak érdekében, hogy a második fordulóba ne két szuverenista jelölt, George Simion és Victor Ponta jusson be.
Bár az új Trump-kormányzat az utóbbi időben számos nemzetközi vitát gerjesztett, „nem beszélhetünk pánikról”, és „nincs semmiféle szakadás Európa és az Egyesült Államok között” – jelentette ki Angel Tîlvăr román védelmi miniszter.
Vádat emelt a katonai ügyészség az 1990-es bányászjárás ügyében emberiesség elleni bűncselekmének miatt Ion Iliescu korábbi államfő ellen – közölte szerdán az ügyészség.
Útmutatót adott ki a 2025-ös romániai államfőválasztást övező félretájékoztató, hamis információk felismerését elősegítendő az Állandó Választási Hatóság (AEP).
Az uniós tagországok közül Romániában a legmagasabb (26,3 százalék) a 25 év alattiak munkanélküliségi rátája – hívta fel a figyelmet a Friedrich Ebert Alapítvány romániai irodájának legújabb jelentése.
Biztonsági intézkedéseket rendeltek el kedden három bukaresti közintézménynél, miután rózsaszínes-fehér színű anyagot tartalmazó borítékot kaptak – közölte a fővárosi rendőrség.
Nicușor Dan független elnökjelölt szerint a Szociáldemokrata Párt (PSD) „több mint 50 millió eurót” költött közpénzekből választási propagandára az utóbbi öt évben.
Félmillió euró értékű adózatlan cigarettát foglaltak le a román hatóságok a szeretvásári ukrán–román közúti határátkelőnél – közölte kedden a román határrendészet.
A hatóságok kitoloncoltak Romániából két nepáli és egy Srí Lanka-i állampolgárt, akik illegálisan tartózkodtak az ország területén.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás