A legfelsőbb bíróság helyt adott a fellbbezésnek, felfüggesztette a ploiești-i bíró határozatát, érvényben hagyva az alkotmánybíróság tavalyi döntését
Fotó: Facebook/Legfelsőbb bíróság
A legfelsőbb bíróság pénteken helyt adott a 2024-es elnökválasztást érvénytelenítő alkotmánybírósági határozat felfüggesztéséről szóló ítélet elleni fellebbezéseknek. Döntése szerint a legfelsőbb bíróság teljes egészében hatályon kívül helyezte a ploiești-i ítélőtábla közigazgatási részlegének csütörtöki ítéletét, megállapítva, hogy a bíróságok nem vizsgálhatják felül az alkotmánybírósági határozatokat.
2025. április 25., 18:572025. április 25., 18:57
A legfelsőbb bíróság befogadhatatlanként elutasította bizonyos Gheorghiță Popescu keresetét, amelyben a felperes az alkotmánybíróság december 6-i határozatának felfüggesztését, illetve megsemmisítését kérte. Emellett a legfelsőbb bíróság elutasította egy másik magánszemély, Andrei Ștefan Mitrea fellebbezését, arra hivatkozva, hogy nem részese a pernek – számolt be az Agerpres hírügynökség.
A ploiești-i ítélőtábla közigazgatási részlegének csütörtöki döntését a ploiești-i regionális ügyészség és az alkotmánybíróság fellebbezte meg.
A bíróságok portálján közzétett adatok szerint az alkotmánybíróság tavalyi határozatát egy Gheorghită Popescu nevű magánszemély támadta meg az ítélőtáblánál.
Mint arról beszámoltunk, a taláros testület arra hivatkozott, hogy a legfelsőbb védelmi tanács szerint az első fordulóban legtöbb szavazatot szerző Călin Georgescu független jelölt közösségi oldalakon folytatott választási kampányát illegális finanszírozás és nemzetbiztonsági kockázatot jelentő külföldi beavatkozás segítette.
Az alkotmánybíróság pénteken úgy reagált a csütörtöki ítéletre, hogy a ploiești-i ítélőtábla „a törvények megsértésével, alkotmányos és jogi alap nélkül döntött” az elnökválasztást érvénytelenítő december 6-i határozat felfüggesztéséről.
Az alkotmánynak megfelelően a december 6-i határozat a jövőre nézve hatályos, és általánosan kötelező érvényű, mivel az alkotmányos rend részét képezi – erre hivatkozva fellebbezte meg az alkotmánybíróság a ploiești-i ítélőtábla csütörtöki ítéletét.
Közleményében a taláros testület kitért arra is, hogy 2024 decemberétől több mint 200 esetben támadták meg az ország különböző bíróságain az elnökválasztást érvénytelenítő december 6-i határozatát. „Eddig a közigazgatási bíróságok az alkotmánynak és a törvénynek megfelelően elutasították ezeket a kereseteket, a ploiești-i ítélőtábla ítélete egyedülálló és elszigetelt” - olvasható a közleményben.
Az alkotmánybíróság önkényesen félreértelmezte a törvényt, és a román nép szuverenitását kisajátítva nem egy választott, hanem egy általa kinevezett államfőt helyezett tisztségbe – többek között ezzel indokolta a ploiești-i ítélőtábla bírája az elnökválasztás első fordulójának eredményét és az egész választási folyamatot érvénytelenítő tavaly decemberi 6-i alkotmánybírósági határozat felfüggesztését.
A pénteken közzétett dokumentum szerint az alkotmánybíróság önkényesen értelmezte az alkotmány szerinti hatáskörét, amikor hivatalból vizsgálódott az elnökválasztás ügyében, mert a testület működését szabályozó 1992/47-es törvény szerint csak indokolással ellátott írásbeli panasz esetén lett volna szabad eljárnia.
A ploiești-i ítélőtábla egyik bírája csütörtökön felfüggesztette az elnökválasztást érvénytelenítő tavaly decemberi 6-i alkotmánybírósági határozatot.
Az indoklás szerint megalapozott a felperesnek az a kifogása, hogy:
„Az alkotmány előírása szerint bizonyos jogok és szabadságok gyakorlása csak törvénnyel korlátozható” – olvasható a ploiești-i bíró indoklásban.
Az ítész szerint nem teljesültek az elnökválasztás érvénytelenítésének jogi feltételei sem. Az elnökválasztási törvény szerint ugyanis az alkotmánybíróság csak akkor járhatott volna el így, ha a szavazás során és az eredmény megállapításakor olyan csalások történtek, amelyek módosítottak a második fordulóba bekerülő jelöltek sorrendjén.
Az indoklás azzal zárul, hogy a megtámadott alkotmánybíróság határozat egy közigazgatási aktus, amelynek a vizsgálata az ítélőtábla közigazgatási részlegének hatáskörébe tartozik, tekintettel arra, hogy az alkotmánybíróság közhatóságnak minősül.
Megtörténhet, hogy az RMDSZ nem lesz része a következő kormánykoalíciónak – jelentette ki Kelemen Hunor.
Hamisak azok az online térben terjedő videók és klipek, amelyek szerint Románia izraeli állampolgárok millióit készül befogadni és 3 millió lakást utal ki számukra – figyelmeztetett az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Miközben a Nicușor Dan államfő által kormányalakításra felkért négy párt kedden többórás tárgyalást követően részben elosztotta egymás között a minisztériumokat, a PSD még mindig nem mondja teljesen biztosra a kormányrészvételt.
Japánsztrájkot tartanak szerdán a tanügyi szakszervezetek. A közoktatásban, felsőoktatási intézményekben, egyetemi könyvtárakban és kutatóintézetekben dolgozó tagok karszalagal fejezik ki a kiadáscsökkentő intézkedésekkel szembeni ellenvetésüket.
Összesen mintegy 216 millió lej prémiumot fizetett ki jogtalanul alkalmazottainak 2021-ben és 2023-ban a Romsilva.
Terhes fiatal nőt gyilkolt meg élettársa Prahova megyében a gyerekei és édesanyja szeme láttára. A férfit családtag ellen elkövetett emberölés miatt őrizetbe vették.
A romániai polgárok nagy többsége egyetért azzal, hogy az országnak növelnie kell a védelmi célú kiadásokat – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Mégis a korábban már alkalmazott rotációs miniszterelnöki rendszer lehet az a kompromisszum, amely nyomán sikerült tető alá hozni egy új kabinetet az úgynevezett nyugatbarát pártok részvételével, mielőtt lejárna az ügyvivő kormány mandátuma.
Szerdán dőlhet el, ki lesz a koalíciós tárgyalásokra felkért pártok alkotta leendő kabinet miniszterelnöke, a lehetséges jelölt továbbra is Ilie Bolojan volt ügyvivő államfő, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) ügyvivő elnöke.
Az eddig terítékre került megszorítások közül az RMDSZ elnöke két százalékponttal megemelné az áfát, ugyanakkor bővítené azoknak a körét, akik egészségbiztosítási hozzájárulásra kötelesek.
szóljon hozzá!