Fotó: Presidency.ro
Nem indít bűnvádi eljárást a bukaresti legfőbb ügyészség Klaus Iohannis ellen az „Erdély kiárusításáról” tett kijelentése miatt, a nyomozó hatóság elismeri ugyanakkor, hogy az államfő nyilatkozata kimeríti a gyűlöletbeszéd fogalmát.
2020. június 15., 16:022020. június 15., 16:02
2020. június 15., 17:392020. június 15., 17:39
A román főügyészség hétfőn hozta nyilvánosságra a három magyar szervezet feljelentése nyomán hozott határozatát. Iohannis ellen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és a Székely Figyelő Alapítvány tett bűnvádi feljelentést uszításért. A május elején beterjesztett beadvány szerint a román államelnök április 29-i televíziós beszédében gyűlöletre és diszkriminációra uszított, ezt pedig a törvény bünteti.
Kifogásolt televíziós beszédben Iohannis kijelentette: a parlamentben a legnagyobb erőt képviselő Szociáldemokrata Párt (PSD) „azért harcol, hogy Erdélyt odaadja a magyaroknak”. Magyarul köszöntve a PSD elnökét („Jó napot, Ciolacu), feltette a kérdést: vajon mit ígért Orbán Viktor magyar miniszterelnök cserébe a megegyezésért?
A Btk. 369. cikkelye tiltja a polgárok uszítását bármilyen módon arra, hogy gyűlöljék vagy hátrányosan megkülönböztessék az emberek valamely csoportját. Végzésében a közvádló megállapítja, hogy büntetőjogi szempontból hiányzik egy releváns romániai joggyakorlat a témában, a büntetőtörvénykönyv korábbi változata ugyanis még szankcionálta a gyűlöletre és diszkriminációra való felbujtást. Éppen ezért az ügyészség szerint Iohannis beszédének üzenetét a véleménynyilvánítás szabadságának és az Európai Emberjogi Bíróság joggyakorlatának szemszögéből kell vizsgálni. „Úgy ítéljük meg, hogy a vizsgált beszéd bizonyos elemei túllépik a szabad véleménynyilvánítás korlátait (még a durva kritika elfogadott formájában is), éppen ezért összességében, a hangvételét is figyelembe véve, gyűlöletbeszédnek lehet minősíteni” – olvasható a főügyészség munkatársának határozatában.
Emlékeztet egyúttal arra is, hogy kijelentése miatt Iohannisra az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) pénzbírságot (5 ezer lejes büntetést) rótt ki. Elena Adriana Sandu ügyész úgy vélte azonban, hogy az államfő üzenete nem volt uszító jellegű, beszédének egyetlen eleme sem ütközik a Büntető törvénykönyvbe, mivel „saját véleménynek számít”. „Nem hámozható ki a beszédből egy tulajdonképpeni uszítás, vagy olyan kijelentés, amely arra enged következtetni, hogy a beszélő – aki látszólag ellenséges bizonyos embercsoportokkal szemben – arra kérné a közvéleményt, legyen ő is ellenséges” – állapítja meg a főügyészség közvádlója.
Különben feljelentésében a három magyar szervezet úgy vélte: Iohannis beszédének esetében a romániai magyarok, a legnagyobb ellenzéki párt tagjai, valamint Magyarország állampolgárai ellen irányult az uszítás. A jogszabály 6 hónaptól 3 évig tartó börtönbüntetést ír elő azok számára, akik az említett bűncselekményt elkövetik. A feljelentés – amelyet Tőkés László EMNT-elnök és Izsák Balázs SZNT-elnök írt alá – rámutat az államfő fellépésének társadalmi veszélyességére, és megállapítja: e magatartás nem maradhat megtorlatlan az igazságszolgáltatás által.
Az EMNT és az SZNT feljelentését megfogalmazó Kincses Előd ügyvéd hétfőn az MTI-nek úgy értékelte: az ügyészség megállapításaival súlyos csapást mért a román államfőre, ezért megérte megtenni a feljelentést. Hozzátette azonban, hogy nem fogadhatják el az eljárás megszüntetését, ezért nem fogadják el az eljárás megszüntetését elrendelő határozatot. Ez ellen egyébként a kiközléstől számított húsz napon belül fellebbezéssel lehet élni.
Elutasította hétfői együttes ülésén a képviselőház és a szenátus az ellenzéki pártok bizalmatlansági indítványát.
Jóváhagyta a kormány hétfői ülésén a szív-, az érrendszeri és az agyi érbetegségek megelőzésére és leküzdésére irányuló ötéves országos stratégiát.
A romániaiak 71 százaléka szerint rossz irányba tart az ország jelenleg, és a lakosság 38 százaléka a Románok Egyesüléséért Szövetségre (AUR) szavazna, ha vasárnap tartanák a parlamenti választásokat – derül ki a Flashdata közvélemény-kutatásából.
Dacian Cioloș volt technokrata miniszterelnök neve is felmerült a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vagy a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) lehetséges vezetőjeként – közölte több román sajtóorgánum saját értesülésre hivatkozva.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 12 megyéjére.
A romániai polgárok többsége mélységesen kiábrándult az állami intézményekből, korruptnak tartja a rendszert, és úgy értékeli, az egyéni tehetség keveset számít a kapcsolatokhoz képest – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Populizmus, ha valaki miniszterként vagy egy állami vállalat igazgatójaként a saját fizetését csökkenti – jelentette ki Florin Manole munkaügyi miniszter.
A költségvetési hiány leszorítását célzó, adóemeléseket is tartalmazó megszorító intézkedések csupán ideiglenesek – ezzel igyekezett a polgárokat megnyugtatni Nicuşor Dan államfő hétfői sajtótájékoztatóján.
Bizalmatlansági szavazással kell szembenéznie a kormánynak hétfőn: Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) bizalmatlansági indítványát a képviselőház és a szenátus délutá 15 órától kezdődő együttes ülésén vitatják meg és bocsátják szavazásra.
Elena-Simina Tănăsescut választotta meg az alkotmánybíróság elnökévé vasárnap a testület plénuma.
szóljon hozzá!