Székely István politológus, a szövetség ügyvezető alelnöke úgy véli, inkább a kisebbségi helyzetből fakad az erdélyi magyarok konzervativizmusa
Fotó: Beliczay László
Egy felmérés szerint a romániai lakosság nagy többsége a családot, a gyerekeket, a nevelést, a vallást és a keresztény értékeket tartja igazán fontosnak, az RMDSZ-re voksolók pedig majdnem száz százaléka konzervatívként határozza meg magát. Székely István politológus, a szövetség ügyvezető alelnöke úgy véli, inkább a kisebbségi helyzetből fakad az erdélyi magyarok konzervativizmusa.
2021. július 31., 09:392021. július 31., 09:39
2021. július 31., 09:422021. július 31., 09:42
Az RMDSZ szavazótáborában a legmagasabb azok aránya, akik a szexuális kisebbségek jogaival kapcsolatos nemzetközi szintű kampány kapcsán konzervatívnak tartják magukat – derül ki az Avangarde júliusi felméréséből.
A bukaresti közvélemény-kutató cég által a Krónikának elküldött részletes adatok szerint
A román Szociáldemokrata Párt (PSD) támogatói körében ez az arány 68–12; itt viszonylag magas azok aránya, akik nem tudták megítélni a helyzetet, vagy elutasították a választ. A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szavazóinak 60 százaléka konzervatívnak, 36 pedig haladónak vallja magát. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) szavazótáborában 49–46 az arány a konzervatívok javára. Az általános romániai megítéléssel mennek élesen szembe az USR voksolói, akiknek 84 százaléka haladóként írja le magát a szexuális kisebbségek jogairól szóló kampányban, s csak 15 százalékuk konzervatívként.
A lapunk által megkérdezett elemző szerint közvélemény-kutatással nehéz mérni a politikai értékrendeket, erre inkább a mélyinterjúk alkalmasak, nem az egyszerű kérdőíves lekérdezés. Székely István politológus, az RMDSZ ügyvezető alelnöke kifejtette, az erdélyi magyarok körében valóban magas azoknak az értékeknek az elfogadása, amelyek a konzervatív politikai ideológiák irányába mutatnak: a nemzeti kérdés, az egyházakkal való viszony, a család és ezek kulturális dimenziói.
– fejtette ki a Krónikának a politológus.
Székely István rámutatott, az erdélyi magyarok konzervativizmusa elsősorban strukturális konzervativizmus, mert nagymértékben a kisebbségi helyzetből fakad, és mindez a mindennapi élet több területére is kihat. A kisebbségi törekvés leginkább a saját identitás, kultúra megőrzése, az eleve konzervatív ideológia irányába mutat: „őrizzük meg, tartsuk meg, legyen úgy, mint régen”, tehát tudjuk megtartani és továbbadni az általunk örökölt nemzeti identitást és kultúrát.
„Természetesen a konzervatív értékek ilyen magas szintjében szerepe van a társadalmi modernizáció és a szekularizáció megkésett voltának is, bár nehéz eldönteni, hogy ezek milyen mértékben okok, és milyenben okozatok” – mutatott rá az elemző.
Hozzátette, az egyházak tekintetében azért lenne szükség alaposabb kutatásokra, mert valószínű, hogy kiemelt támogatottságuk nem teljes mértékben a hitéleti tevékenységüknek szól, hanem a társadalmi szerepvállalásuknak is. A két világháború között a történelmi egyházak szervezték meg a romániai magyar oktatást, és most is számtalan olyan kérdéssel foglalkoznak – oktatás, kultúra, szociálpolitika, gazdaságfejlesztés –, ami az erdélyi magyarok számára fontos.
– húzta alá az elemző.
Fotó: Jakab Mónika
Székely szerint a strukturális konzervativizmus eleme az 1989 előtti múlt egyértelmű elutasítása, mert az nemcsak állampolgári elnyomásról, állampolgári jogok sérelméről szólt, hanem a magyarok esetében hozzáadódott az etnikai, nemzetiségi elnyomás is.
Ebből következik, hogy az erdélyi magyarok körében a baloldal nem kimondottan népszerű, politikai irányzatként marginális, még akkor is, ha az erdélyi magyarok problémáinak jelentős része baloldali indíttatású közpolitikát igényel.
– mutatott rá az ügyvezető elnök.
Székely István hozzátette, a gyermekvállalási hajlandóság a román társadalomban egyértelműen csökken az oktatási szint növekedésével, az erdélyi magyarok esetében viszont ez éppen fordítva van: a magasan képzettek általában több gyermeket terveznek, vállalnak, mint a középfokú végzettséggel rendelkezők. Kérdésünkre a politológus kifejtette, gondot inkább az okoz, hogy térségünkben továbbra is a társadalmi-intézményi modernizáció számít alapkérdésnek, ami nagyobb mértékben ütközik a konzervatív felfogással, a konzervatív ideológiával, mint más eszmerendszerek értékrendjével.
A felmérés szerint a romániaiak többsége (51 százaléka) elutasítja az azonos neműek házasságát, valamint azt, hogy gyereket fogadhassanak örökbe (55 százalék). A megkérdezettek 24 százaléka ért egyet a házasság engedélyezésével, 20 százaléknyian pedig az örökbefogadással. Határozottan elutasító a többség (60 százalék) a 16 évesek nemválasztásának jogát illetően, itt csupán 12 százalék megengedő.
A közvélemény-kutatás szerint ugyanakkor a megkérdezettek 37 százaléka a gimnáziumban, 22 százaléknyian pedig már az 5–8. osztályban bevezethetőnek tartja a szexuális nevelés tanórát. A válaszadók 19 százalékos arányban utasítják el a tanóra bevezetését. Arra a kérdésre, hogy mit tekintenek igazán fontosnak, a romániaiak 93 százaléka a családot nevezte meg. A gyerekeket 87, a nevelést 73, a vallást 51, a keresztény értékeket 46, az egyházat 44, a hagyományokat 42, a hadsereget 39, az országot (Romániát) 36, az államot 31 a szexuális kisebbségek jogait 12 százalékuk tartottak kiemelten fontosnak.
Ugyanakkor a válaszadók túlnyomó többsége (57 százaléka) egyetértett azzal az állítással, hogy az abortusszal kapcsolatos döntés kizárólag a nőt illeti meg. Nem értett egyet ezzel 16 százaléknyi megkérdezett. A 903 fős mintán végzett felmérés hibahatára 3,2 százalék.
A Maros alacsony vízszintjének köszönhetően egy középkori monoxylon, egy darab fatörzsből kivájt csónak maradványai kerültek felszínre Arad közelében. A régészek gyanítják, hogy egykoron sószállításra használt vízi alkalmatosságról van szó.
Az idegenforgalom fejlesztése mellett a környezetkímélő közlekedést is bátorító beruházás lesz „a király útja” elnevezésű új műút az Arad megyei Marospetres és a Hunyad megyei Alváca között: elektromos töltőállomást is kiépítenek a Zaránd-hegységben.
Visszahelyezik a kolozsvári Szent Mihály-templom falára a régi, barokk oltárképet. Az alkotó kilétére a most befejeződött restaurálás nyomán derült fény.
Illegális fakitermelésen érték tetten azt a három Maros megyei férfit, akit a nyárádszeredai rendőrök 24 órára őrizetbe vettek.
Reneszánsz muzsikával, táncházzal, valamint a korabeli zenei hagyományokat megidéző kórusművekkel ünneplik idén is az igazságos király születésnapját Kolozsváron. Mátyás király emléke előtt színes programsorozattal tisztelegnek.
Huszonöt év letöltendő börtönre ítélte hétfőn a Temes megyei törvényszék azt az orvostanhallgatót, aki tavaly márciusban Temesváron 50-nél több késszúrással megölte a barátnőjét, aki a diáktársa is volt. A gyilkosságért nemcsak szabadságvesztés járna.
Országszerte különösen hideg lesz ezen a héten, fagypont alatti csúcsértékekkel, jövő héten azonban felmelegszik az idő, 12 Celsius-fok körüli maximumokra is számítani lehet.
Fagyra és havazásra vonatkozó elsőfokú figyelmeztetést adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Az elmúlt 24 órában 89 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 92 személynek nyújtottak segítséget – tájékoztatott hétfőn a Facebook-oldalán a Salvamont.
Kisiklott egy személyvonat hétfőn reggel a Kovászna megyei Málnásfürdő és Sepsibükszád között – közölte a Román Vasúttársaság (CFR).
1 hozzászólás