Fontos a család, a nevelés és a vallás – A kisebbségi helyzetből fakad az erdélyi magyarok konzervativizmusa

Az RMDSZ szavazótáborában a legmagasabb azok aránya, akik a szexuális kisebbségek jogaival kapcsolatos nemzetközi szintű kampány kapcsán konzervatívnak tartják magukat – derül ki az Avangarde júliusi felméréséből.

A bukaresti közvélemény-kutató cég által a Krónikának elküldött részletes adatok szerint

a magyar szövetségre voksoló megkérdezettek 95 százaléka a konzervatív álláspontot képviseli, s csupán 5 százalékuk vallotta magát haladónak, progresszívnek ebben a kérdésben.

A román Szociáldemokrata Párt (PSD) támogatói körében ez az arány 68–12; itt viszonylag magas azok aránya, akik nem tudták megítélni a helyzetet, vagy elutasították a választ. A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szavazóinak 60 százaléka konzervatívnak, 36 pedig haladónak vallja magát. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) szavazótáborában 49–46 az arány a konzervatívok javára. Az általános romániai megítéléssel mennek élesen szembe az USR voksolói, akiknek 84 százaléka haladóként írja le magát a szexuális kisebbségek jogairól szóló kampányban, s csak 15 százalékuk konzervatívként.

A lapunk által megkérdezett elemző szerint közvélemény-kutatással nehéz mérni a politikai értékrendeket, erre inkább a mélyinterjúk alkalmasak, nem az egyszerű kérdőíves lekérdezés. Székely István politológus, az RMDSZ ügyvezető alelnöke kifejtette, az erdélyi magyarok körében valóban magas azoknak az értékeknek az elfogadása, amelyek a konzervatív politikai ideológiák irányába mutatnak: a nemzeti kérdés, az egyházakkal való viszony, a család és ezek kulturális dimenziói.

– fejtette ki a Krónikának a politológus.

Székely István rámutatott, az erdélyi magyarok konzervativizmusa elsősorban strukturális konzervativizmus, mert nagymértékben a kisebbségi helyzetből fakad, és mindez a mindennapi élet több területére is kihat. A kisebbségi törekvés leginkább a saját identitás, kultúra megőrzése, az eleve konzervatív ideológia irányába mutat: „őrizzük meg, tartsuk meg, legyen úgy, mint régen”, tehát tudjuk megtartani és továbbadni az általunk örökölt nemzeti identitást és kultúrát.

„Természetesen a konzervatív értékek ilyen magas szintjében szerepe van a társadalmi modernizáció és a szekularizáció megkésett voltának is, bár nehéz eldönteni, hogy ezek milyen mértékben okok, és milyenben okozatok” – mutatott rá az elemző.

Hozzátette, az egyházak tekintetében azért lenne szükség alaposabb kutatásokra, mert valószínű, hogy kiemelt támogatottságuk nem teljes mértékben a hitéleti tevékenységüknek szól, hanem a társadalmi szerepvállalásuknak is. A két világháború között a történelmi egyházak szervezték meg a romániai magyar oktatást, és most is számtalan olyan kérdéssel foglalkoznak – oktatás, kultúra, szociálpolitika, gazdaságfejlesztés –, ami az erdélyi magyarok számára fontos.

– húzta alá az elemző.

Székely szerint a strukturális konzervativizmus eleme az 1989 előtti múlt egyértelmű elutasítása, mert az nemcsak állampolgári elnyomásról, állampolgári jogok sérelméről szólt, hanem a magyarok esetében hozzáadódott az etnikai, nemzetiségi elnyomás is.

Ebből következik, hogy az erdélyi magyarok körében a baloldal nem kimondottan népszerű, politikai irányzatként marginális, még akkor is, ha az erdélyi magyarok problémáinak jelentős része baloldali indíttatású közpolitikát igényel.

– mutatott rá az ügyvezető elnök.

Székely István hozzátette, a gyermekvállalási hajlandóság a román társadalomban egyértelműen csökken az oktatási szint növekedésével, az erdélyi magyarok esetében viszont ez éppen fordítva van: a magasan képzettek általában több gyermeket terveznek, vállalnak, mint a középfokú végzettséggel rendelkezők. Kérdésünkre a politológus kifejtette, gondot inkább az okoz, hogy térségünkben továbbra is a társadalmi-intézményi modernizáció számít alapkérdésnek, ami nagyobb mértékben ütközik a konzervatív felfogással, a konzervatív ideológiával, mint más eszmerendszerek értékrendjével.

A felmérés szerint a romániaiak többsége (51 százaléka) elutasítja az azonos neműek házasságát, valamint azt, hogy gyereket fogadhassanak örökbe (55 százalék). A megkérdezettek 24 százaléka ért egyet a házasság engedélyezésével, 20 százaléknyian pedig az örökbefogadással. Határozottan elutasító a többség (60 százalék) a 16 évesek nemválasztásának jogát illetően, itt csupán 12 százalék megengedő.

Arra a kérdésre, hogy egy transzszexuális személy (egy férfi, aki nőként határozza meg önmagát) részt vehet-e egy nőknek szervezett versenyen, 57–13 az elutasítók, illetve megengedők aránya.

A közvélemény-kutatás szerint ugyanakkor a megkérdezettek 37 százaléka a gimnáziumban, 22 százaléknyian pedig már az 5–8. osztályban bevezethetőnek tartja a szexuális nevelés tanórát. A válaszadók 19 százalékos arányban utasítják el a tanóra bevezetését. Arra a kérdésre, hogy mit tekintenek igazán fontosnak, a romániaiak 93 százaléka a családot nevezte meg. A gyerekeket 87, a nevelést 73, a vallást 51, a keresztény értékeket 46, az egyházat 44, a hagyományokat 42, a hadsereget 39, az országot (Romániát) 36, az államot 31 a szexuális kisebbségek jogait 12 százalékuk tartottak kiemelten fontosnak.

Ugyanakkor a válaszadók túlnyomó többsége (57 százaléka) egyetértett azzal az állítással, hogy az abortusszal kapcsolatos döntés kizárólag a nőt illeti meg. Nem értett egyet ezzel 16 százaléknyi megkérdezett. A 903 fős mintán végzett felmérés hibahatára 3,2 százalék.