Nem adnak sok esélyt. A felmérésből kiderül: a romániai polgárok zöme szerint nem Ukrajnának áll a zászló az Oroszországgal vívott háborúban
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
A romániai polgárok jelentős többsége szerint Oroszország nyeri meg az ukrajnai háborút – derül ki egy friss felmérésből.
2025. március 20., 20:012025. március 20., 20:01
Az IRSOP közvélemény-kutató intézet által készített, csütörtökön ismertetett felmérés szerint egyúttal a válaszadók 66 százaléka fenyegetésnek tekinti Oroszországot Európa biztonságára nézve.
Bár a többség szerint Oroszország győz Ukrajnában,
míg 39 százalék vélekedik úgy, hogy az EU-nak is meg kellene vonnia a támogatást.
Arra a kérdésre, hogy egy katonai összecsapás esetén Oroszország vagy Európa győz, 60 százalék Európát nevezte meg győztesként, 32 Oroszországot, míg 8 százalék nem tudott válaszolni.
A felmérésből kiderül, hogy a romániai polgárok aggódnak egy esetleges ilyen háború miatt: 61 százalék mondta azt, hogy nagy mértékben aggasztja a háború lehetősége, míg 22 százalékot csak kis mértékben, 17 százalékot pedig egyáltalán nem.
A kötelező sorkatonai szolgálat bevezetését firtató kérdésre 51 százalék mondta azt, hogy maradni kell az önkéntesség mellett, míg 49 százalék szerint szükséges a kényszersorozás.
Halálos és sebesült áldozatai is vannak az éjszakai orosz légitámadásnak
A Harkiv megyei Kupjanszk éjszakai bombázása miatt egy ember meghalt, hárman pedig megsebesültek, a Kropivnickij városa elleni tömeges dróntámadásban tízen sebesültek meg, a vasúti forgalomban zavarok keletkeztek – jelentették katonai és helyi közigazgatási forrásokra hivatkozva ukrán hírügynökségek és hírportálok.
Csütörtökre virradóra az orosz légierő több mint harminc irányított légibombát dobott le Kupjansz központi részére – közölte az Unian hírügynökség Oleh Szinyehubov katonai kormányzót idézve.
A Kirovohrad megyei Kropivnickij városát a legsúlyosabb dróntámadás érte az a háború kitörtése óta – jelentették egybehangzóan az ukrán hírügynökségek és hírportálok. A városban legalább harminc robbanást észleltek.
A rendőrség közleménye szerint tíz ember, köztük négy gyerek megsebesült, mindannyian azonnal orvosi segítséget kaptak, többen kórházba kerültek.
A szerda este Kirovohrad térségében történt ágyúzás megrongálta az Ukrzaliznicja ukrán vasúttársaság infrastruktúráját. Az Ukrzaljicnicja állami vasúttársaság sajtószolgálata azt jelentette, hogy komoly károk érték a vasúti infrastruktúrát, ami több vonat átirányítását és legalább három órás késéseket okozott, de minden távolsági járat menetrend szerint közlekedik. Biztonsági megfontolásokból több vonat módosított útvonalon jár – áll a közleményben.
A légierő parancsnokságának jelentése szerint csütörtökre virradóra az orosz hadsereg 171 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen, közülük 75 harci drónt lelőtt a légvédelem.
Emellett 63 úgynevezett megtévesztő drón „negatív következmények nélkül” eltűnt a radarokról. Az orosz légitámadás Kirovohrad, Szumi és Donyeck megyében okozott károkat - áll a légierő hivatalos közleményében.
A többség egyben úgy véli, hogy Romániának többet kell védelmi kiadásokra költenie: 60 százalék van ezen az állásponton, míg 37 százalék szerint elegendő annyi, amennyit eddig költöttek.
Az Ukrajna támogatásának növeléséről szóló kérdésre a nagy többség, 65 százalék válaszolta azt, hogy Romániának nem kell több pénzt adnia, míg 32 százalék szerint igen.
Arra a kérdésre, hogy mit tegyen Románia, ha az Egyesült Államok kilép a NATO-ból, 52 százalék azt válaszolta, hogy a továbbiakban az EU-ra kellene támaszkodnia, 27 százalék szerint magának kellene a saját védelméről gondoskodnia, 16 százalék szerint továbbra is Amerikára kellene támaszkodnia, míg 3 százalék szerint Oroszországnál kellene védelmet keresnie.
A felmérés március 12. és 18. között készült 1140 fős mintán, a hibahatár 2,9 százalék.
Katonai vezetők tanácskoznak Londonban a békefenntartásról
A jövőbeni ukrajnai békefenntartás gyakorlati kérdéseiről kezdtek tanácskozást csütörtökön Londonban a békefenntartói tevékenységbe bekapcsolódni hajlandó országok katonai vezetői.
A zártkörű megbeszélést Keir Starmer brit miniszterelnök hívta össze. A találkozó helyszíne a brit fegyveres erők fegyvernemeinek egyesített londoni főparancsnoksága.
Starmer az ukrajnai rendezésről általa kezdeményezett, videókapcsolattal megtartott múlt szombati virtuális csúcsértekezleten jelentette be, hogy megkezdődött az ukrajnai békefenntartási feladatok előkészítésének „műveleti szakasza”, és a csütörtöki tanácskozás a konkrét tervek kidolgozását célozza.
A munkáspárti brit kormányfő úgy fogalmazott: a „cselekvésre kész országok koalíciójának” fel kell készülnie bármiféle jövőbeni békemegállapodás védelmére, mivel a közelmúlt történelméből tudható, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem tart tiszteletben olyan megállapodásokat, amelyek nem tartalmaznak kellően erőteljes biztonsági elemeket.
Starmer az utóbbi időszakban többször is leszögezte, hogy Nagy-Britannia kész katonákkal és légierővel részt venni a jövőbeni ukrajnai békefenntartásban.
Luke Pollard, a fegyveres erők ügyeiben illetékes brit védelmi minisztériumi államtitkár a BBC közszolgálati televízió csütörtöki hírmagazinjában kijelentette: a cél az, hogy a cselekvésre kész országok koalíciója hiteles katonai erőt tudjon felvonultatni, amely lehetővé teszi a tartós béke megteremtését Ukrajnában.
Pollard megfogalmazása szerint ha Putyinnak sikerül egész Ukrajnát uralma alá hajtania, ahogy ezt hosszú évek óta tervezi, akkor újból felfegyverzi hadseregét, és további olyan térségek után néz, amelyekre kiterjesztheti befolyását.
Keir Starmer miniszterelnök a csütörtöki londoni katonai tanácskozás előtt látogatást tett az egyik nukleáris tengeralattjárón, amely éppen visszatért 204 napos járőrözéséből.
A brit nukleáris ütőerőt hordozó négy tengeralattjáró közül legalább egy mindig járőrözik a világóceán mélyén, de a brit kormány soha nem fedi fel, hogy éppen merre jár, és azt sem, hogy melyik mikor tér vissza a járőrszolgálatból. A Downing Street által Starmer látogatásáról csütörtökön közzétett, videofelvétellel kiegészített tájékoztatás így gyakorlatilag példátlan.
A Vanguard osztályú tengeralattjárók egyenként 16 Trident rakétát hordozhatnak; ezek mindegyike nyolc nukleáris robbanófejjel szerelhető fel.
A brit kormány a flotta teljes lecserélését tervezi. A négy új, Dreadnought osztályú tengeralattjáró a 2030-as években áll szolgálatba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mihai Constantin kormányszóvivő szerint a kormány által a nemzeti kisebbségek számára 2025-re elkülönített összeget a kisebbségi szervezetekkel való konzultációkat követően határozták meg és „a szükségletekhez igazították”.
A jelenlegi 75-ről 56-ra csökken az államtitkárok száma, erről szóló sürgősségi rendeletet fogadott el csütörtöki ülésén a kormány.
Mintegy 250 millió lejes megtakarítást eredményeztek a kormánynak a betegszabadság kiírásával kapcsolatos intézkedései – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök a csütörtöki kormányülés elején.
Tavaly mintegy 80 ezer munkavállalói vízumra vonatkozó igénylés érkezett a külügyminisztériumhoz, 11 százalékkal több, mint 2023-ban – közölte egy csütörtöki bukaresti eseményen Mădălina-Gabriela Tarcan konzuli ügynök.
Egyetért Crin Antonescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ alkotta hárompárti kormánykoalíció közös államfőjelöltje azzal, hogy a kormánykoalíció felbomlik, ha nem ő nyeri meg az államelnök-választást.
Exminiszterelnök, jelenlegi és volt pártvezetők, volt kormánytagok, Bukarest főpolgármestere és a tavaly novemberi választások korábbi jelöltjei is megtalálhatók azok között, akik harcba szállnak a május 4-ére kiírt, megismételt romániai elnökválasztáson.
Marcel Ciolacu miniszterelnök azt állítja, hogy Ilie Bolojan ügyvivő államfő „soha nem kérte” a kormánykoalíciós megállapodás módosítását, hogy Crin Antonescu helyett ő legyen a jelölt az elnökválasztáson.
Furcsa jelenetek játszódtak le Temesváron csütörtökön azt követően, hogy a legfőbb ügyészség ügyészei kommandósok kíséretében házkutatást tartottak a Călin Georgescut támogató influencerek egyikénél.
Több mint negyven gázai övezeti személyt – betegeket és hozzátartozóikat – hoztak Romániába szerdán Izraelből. Egy részük tovább utazik Norvégiába vagy Franciaországba.
A két világháború közötti román fasiszta legionárius mozgalom online népszerűsítéséért, valamint erőszakra, idegengyűlöletre uszításért, tiltott fegyvertartásért állított bíróság elé öt vádlottat a legfőbb ügyészség.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!