Fotó: Facebook/ Adelina Radulescu
Egy, a kommunizmus idején elkövetett rémtetteket relativizáló személyek felelősségre vonását lehetővé tevő törvény szükségességét vetette fel a kommunizmus bűneit kutató intézet, miután nyugalmazott hírszerzők a Szekuritáté egykori tagjainak állítottak emlékművet Pitești-en.
2022. szeptember 19., 11:252022. szeptember 19., 11:25
2022. szeptember 19., 11:302022. szeptember 19., 11:30
Az emlékművet csütörtökön délután avatták fel a dél-romániai Argeș megye székhelyén „a láthatatlan hősöknek”, akik a „láthatatlan fronton” használták „az információ fegyverét, hogy ezzel megállítsák és ellensúlyozzák a román nemzet elleni fenyegetéseket”.
Az avatáson nem csupán a SRI, hanem a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) és a Katonai Hírszerző Szolgálat nyugalmazott tisztjei is részt vettek, de a védelmi és a belügyi tárca nyugállományú alkalmazottait tömörítő szervezetek tagjai is ott voltak az ország számos megyéjéből, valamint a Mária Királyné Hősök Kultusza Egyesület nevű szervezet is képviseltette magát.
Az eset nem maradt visszhang nélkül. Alexandru Muraru, a bukaresti kormány antiszemitizmus és idegengyűlölet elleni politikáért felelős különmegbízottja arra szólította fel a hatóságokat, hogy távolítsák el az emlékművet a városból. Emlékeztetett: a román parlament 2006-ban elfogadta a kommunizmus elítéléséről szóló jelentést,
Leszögezte: a Szekuritáté a kommunista párt fegyveres karja volt, amely hatalomban tartotta a kleptokrata, visszaéléseket elkövető, diktatórikus és gyilkos kommunista elitet, ezért minden olyan kísérlet, amely a szerepe relativizálását célozza, sértés a kommunizmus áldozataival szemben, és eltéríti az országot az európai útról.
A Kommunizmus Bűneit Kutató és a Román Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet (IICCMER) pénteken közleményben követelte az emlékmű eltávolítását, valamint azt, hogy az állami szervek határolódjanak el a totalitárius jellegű akciótól. Az intézet szerint
Emlékeztet: a „láthatatlan front” állambiztonsági harcosai közül a legtöbben éppen akkor haltak meg, amikor a kommunizmus ellen fegyvert ragadó igazi hősök ellen harcoltak. Daniel Șandru, az IICMER vezetője szégyenletesnek nevezte az emlékműavatást. „Folytatni fogjuk az egyeztetéseket egy, a kommunista rendszer által elkövetett rémtettekre vonatkozó törvénytervezetről. Sajnos jelenleg nincs olyan törvény, mint az a jogszabály, amely az idegengyűlölő, antiszemita szervezetekre vagy megnyilvánulásokra vonatkozik” – szögezte le az Europa FM rádiónak nyilatkozva.
Az emlékműavatás már csak azért is felháborodást váltott ki, mert a helyszínéül választott megyeszékhely szolgált a hírhedt „Pitești-kísérlet” otthonául, amelyben a kommunista rendszerrel szemben álló politikai foglyokat kínzás útján próbáltak „példás” polgárokká átnevelni. A program 1949 és 1952 között zajlott.
Június hatodikától kezdve beszüntette tevékenységét a Călin Georgescu korábbi szélsőjobboldali államfőjelölt által 2021-ben alapított Ősök Földje egyesület.
Heves vihar tombolt hétfőn délután Bukarestben, ahol több fát kidöntött a szél, a tömeg- és a légiközlekedés megbénult. Rekordmennyiségű csapadék hullott a vízművek szerint.
A romániai polgárok az ország háborúba sodródásától tartanak a leginkább – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
A költségvetési hiány leszorítását célzó intézkedések elfogadásához tisztázni kell a miniszterelnök személyét is – jelentette ki Dominic Fritz, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke.
Az új kormány megalakításáról szóló tárgyalások egyelőre még zajlanak, de akár már hétfőn elkészülhet a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedések első „vázlata” – jelentette ki Nicușor Dan államfő.
Június 10. és 16. között szervezik meg az ország 447 vizsgaközpontjában az érettségi írásbeli vizsgáit.
Sorin Grindeanu szombaton Temesváron kijelentette, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) nem egyezik bele az alacsonyabb jövedelmek vagy a nyugdíjak csökkentésébe.
A magyar kormány 500 millió forinttal támogatja a csíksomlyói kegyhely felújítását, az összeg felét idén, a másik felét a következő két évben nyújtják át a templomot működtető ferences rendnek – jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Több erdélyi megye is érintett abban az adócsalási ügyben, amelynek során illegális sertés-forgalmazással mintegy 300 ezer lejes kárt okoztak az államkasszának.
A névtelen bejelentések lehetővé tételével, kötelező kivizsgálásukkal próbálják visszaszorítani az erőszakos cselekményeket, a zaklatást, valamint a kábítószerek és a személyi biztonságra veszélyes eszközök bevitelét a tanintézményekbe.
szóljon hozzá!