Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay
Kétszer többen értek el színtízes átlagot a nyolcadikosok idei országos képességfelmérő vizsgáján, mint a tavalyin, de jelentősen nőtt azoknak az aránya is, akik az ötös átlagot sem érték el – mondta csütörtökön Ligia Deca tanügyminiszter.
2023. június 29., 13:472023. június 29., 13:47
Az oktatási tárca vezetőjének tájékoztatása szerint idén a vizsgázók 23,8 százaléka nem érte el az 5-ös átlagot, míg tavaly 17,7 százalékos volt ez az arány. A képességfelmérő vizsgán Bukarestben volt a legmagasabb a részvételi arány (98,9%), Olt megyében a legalacsonyabb (88,4%).
Míg 2021-ben 132, 2022-ben 221 nyolcadik osztályt végzett tanuló kapott mindenből 10-est az országos képességfelmérő vizsgán, addig idén 429-re nőtt a számuk.
„Ez nem jelenti azt, hogy ezek a gyerekek nem járhatnak gimnáziumba, vagy nem választhatják a szakiskolákat, mivel az oktatás a 12. osztályig vagy a szakiskola végéig kötelező” – húzta alá a miniszter. Emlékeztetett: az óvások utáni végleges eredményeket július 4-én teszik közzé, ezt követi a gimnáziumi helyek elosztása a vizsgán elért eredmények függvényében.
Közzétette szerdán az oktatási tárca a nyolcadik osztályos diákok képességfelmérő vizsgájának eredményét.
Az 5-ös alatti átlagok arányának megnövekedése kapcsán azt mondta, nem elég a képességfelmérő vizsga után szembesülni a tanulásbeli hiányosságokkal, ezért
Arra a felvetésre, hogy a gyenge eredmények egyik oka a tanügyi sztrájk is lehet, Deca azt felelte, ezt nehéz megítélni, ugyanis a nyolcadikot végzettek két évet online vagy vegyes rendszerben tanultak a járvány idején, ami szintén befolyásolta fejlődésüket. „Nem hiszem, hogy egyetlen tényező okozta ezeket az eredményeket” – mondta a tanügyminiszter, hozzátéve, hogy a jövőben mindenképpen jobb teljesítményre kell törekedni a képességfelmérőn.
Kolozs megye országos szinten is magasan az átlag fölött teljesített a nyolcadikos diákok képességfelmérő vizsgáján, míg a többi erdélyi, illetve partiumi és bánsági megye inkább az átlagos szint alatt.
Sorin Grindeanu szombaton Temesváron kijelentette, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) nem egyezik bele az alacsonyabb jövedelmek vagy a nyugdíjak csökkentésébe.
A magyar kormány 500 millió forinttal támogatja a csíksomlyói kegyhely felújítását, az összeg felét idén, a másik felét a következő két évben nyújtják át a templomot működtető ferences rendnek – jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Több erdélyi megye is érintett abban az adócsalási ügyben, amelynek során illegális sertés-forgalmazással mintegy 300 ezer lejes kárt okoztak az államkasszának.
A névtelen bejelentések lehetővé tételével, kötelező kivizsgálásukkal próbálják visszaszorítani az erőszakos cselekményeket, a zaklatást, valamint a kábítószerek és a személyi biztonságra veszélyes eszközök bevitelét a tanintézményekbe.
A Szociáldemokrata Pártot (PSD), a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) és az RMDSZ-t is szívesen a leendő kormányban látná a romániai polgárok többsége, míg a Románok Egyesüléséért Szövetség (USR) kapcsán kevésbé határozott az álláspont.
Sokan azt hiszik, tudják, milyen az egyetemista élet. A „JelenLét – JövőCTRL” kutatás viszont nem benyomásokra épít: célja, hogy tűpontos kép rajzolódjon ki arról, milyen valósággal szembesülnek ma a romániai magyar fiatalok a felsőoktatásban.
Az 1920. június 4-én aláírt, az első világháborúban győztes nyugati hatalmak által Magyarországra kényszerített, az országot feldaraboló trianoni diktátumot méltatta George Simion, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke.
A nyomozó hatóságokhoz készül fordulni a védelmi minisztérium a katonai mozgósításra vonatkozó újabb hamis információk miatt.
Június 6-án, pénteken reggel 9 órakor ismét megnyitják a forgalom előtt a tél idejére lezárt Transzalpina, azaz a 67C jelzésű országút Rânca és Curpăt közötti szakaszát – tájékoztatott csütörtökön a közúti infrastruktúrát kezelő országos vállalat (CNAIR).
1 hozzászólás