Évértékelő: az igazságszolgáltatás módosítása, a politikai csatározások és a megosztottság jegyében telt a román centenáriumi év

A „nagy egyesülés” centenáriumát  nem a nemzeti egység, hanem a kormányoldal és ellenzék közti éles politikai megosztottság jellemezte •  Fotó: Rostás Szabolcs

A „nagy egyesülés” centenáriumát nem a nemzeti egység, hanem a kormányoldal és ellenzék közti éles politikai megosztottság jellemezte

Fotó: Rostás Szabolcs

Románia 2018-ban ünnepelte az 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés századik évfordulóját, de az Erdély és a Román Királyság „nagy egyesüléseként” emlegetett esemény centenáriumát nem a nemzeti egység, hanem a kormányoldal és ellenzék közti éles politikai megosztottság jellemezte, az évforduló pedig az igazságszolgáltatás körüli politikai csatározásokkal telt el.

MTI

2018. december 27., 12:292018. december 27., 12:29

A sokat emlegetett centenáriumot végül is – a nemzeti ünnepen egyébként szokásosnak számító, de most minden eddiginél nagyobb szabású – katonai parádéval, és a parlamenti díszülésen elmondott szónoklatokkal tudta le a román politikum, hiszen azok a Kárpátokat átszelő, korábban megálmodott autópályák, amelyek gyakorlatilag is közelebb hozhatnák egymáshoz Erdélyt és a Ókirályságot, nemhogy nem készültek el a centenáriumra, de még építésük sem kezdődött el.

Nem sikerült befejezni az évfordulóra a túlnyomórészt közpénzekből tíz éve épülő Nemzet Megváltása-székesegyházat sem,

de a román ortodox egyház – a katasztrófavédelem rosszallását kiváltva – mégis megszervezett egy nagyszabású oltáravató ünnepet a hatalmas bukaresti katedrális építőtelepén, ahova hívek tízezrei zarándokoltak el.

A centenáriumnál lényegesen többet foglalkozott a román média 2018-ban az igazságszolgáltatással, amely a szociálliberális kormánytöbbség és a jobboldali ellenzék véget nem érő hadakozásának frontvonalává vált. A bukaresti kormány vezető erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) és liberális koalíciós partnere, az ALDE már 2017 elején, közvetlenül hatalomra kerülésük után megpróbálkozott azzal, hogy egy – a büntetőjogot módosító – sürgősségi kormányrendelettel kirántsa az általuk visszaélésekkel vádolt, politikusok tucatjait rács mögé juttató korrupcióellenes ügyészség (DNA) „méregfogát”, de az akkor kirobbant több százezres ellenzéki tüntetések hatására meghátrált,

türelmesebb taktikára váltott és a parlamentre bízta az igazságügyi rendszer megzabolázását, a büntetőjog módosítását.

A kormányoldal 2018-ban arra is gondot fordított, hogy a közvéleménnyel is megértesse érveit. Politikusai minden lehetséges fórumon elmondták: a korrupcióellenes harc ürügyén Romániában az utóbbi években szerintük politikai tisztogatás zajlott, amelyet egy általuk „párhuzamos államnak” nevezett, a DNA és a titkosszolgálatok összefonódásán alapuló sötét háttérhatalom irányít. A kormányoldal szerint az ügyészség mozgásterének korlátozására az ártatlanság vélelmének helyreállítása miatt van szükség, mert fontosabbnak tartják, hogy egyetlen ember se kerüljön ártatlanul börtönbe, mintsem az vezérelje az igazságszolgáltatást, hogy egyetlen bűnös se ússza meg a felelősségre vonást.

A parlament 2018-ban futószalagon gyártotta a kisebb-nagyobb igazságügyi törvénymódosításokat, amelyeket a jobbközép ellenzék rendre megtámadott az alkotmánybíróságon, a jobboldali Klaus Johannis államfő pedig rendre visszaküldött megfontolásra a törvényhozásba. A nyár végére azonban kifogytak a törvények elfogadását lassító alkotmányos eszközökből, így az elnöknek végül is ki kellett hirdetnie a jogszabályokat, amelyek szerinte gyengítik és politikai pórázra kötik az igazságszolgáltatást.

Miközben az ellenzék azt hajtogatta, hogy

a PSD-nek az egyedüli célja, hogy megmentse a börtöntől a korrupcióváddal másodszor is bíróság elé állított elnökét, Liviu Dragneát,

a kormányoldal egy fontos jelképes győzelmet is aratott: az alkotmánybíróság segítségével rákényszerítette Johannist arra, hogy felmentse tisztségéből Laura Codruța Kövesit, a DNA rettegett főügyészét.

Ősszel az Európai Parlament Romániát elmarasztaló határozatot fogadott el, a Velencei Bizottság és az Európai Bizottság is aggodalmát hangoztatta a román igazságügyi törvénymódosítások miatt, de szociálliberális koalíció nem volt hajlandó visszakozni,

a brüsszeli aggodalmakat minimális kiigazításokkal próbálta leszerelni.

Az ellenzéki szervezetek 2018-ban is megpróbálták tömegdemonstrációkkal megakadályozni az igazságügyi törvények módosítását, de a PSD által alkalmazott apró lépések taktikája eredményesnek bizonyult, a túl gyakori „riadóztatás” nyomán az ellenzéki tüntetések rutinszerűvé és egyre erőtlenebbekké váltak. Egyedül a román diaszpóra hónapokkal korábban meghirdetett augusztusi kormányellenes demonstrációja volt képes az előző évihez hasonló méretű, százezres tömeget megmozgatni,

a demonstráció politikai üzenetét azonban eltérítette a rendbontók által kiprovokált erőszak, a csendőrség erőszakos tömegoszlatása.

 2018-ban először próbálták meg polgári kezdeményezéssel módosítani az alkotmányt Romániában, amikor egy egyházi hátterű mozgalom megpróbálta alaptörvénybe iktatni, hogy a család egy férfi és egy nő házasságán alapul. Az erről kiírt kétnapos népszavazáson azonban hiába közelítette a 92 százalékot az „igenek” aránya, a részvétel nem érte el az érvényességi küszöböt.

A két éven belül harmadik kormányánál tartó PSD úgy tűnik, hogy megtalálta a megfelelő embert a kormányfői posztra – a 2018 elején beiktatott és azóta két bizalmatlansági indítványt is túlélt, és Liviu Dragnea pártelnökkel szemben önállósulni meg sem próbáló – Viorica Dăncilă személyében, akit szokatlan módon saját pártja sem akart megbuktatni.

Mivel 2019 első felében Románia látja el az EU tanácsának sors elnökségét, az év első felében van némi esély arra, hogy elcsendesedjenek Romániában a kormányoldal és a jobboldali elnök közti éles szócsaták, de nem kétséges, hogy az év második felében annál nagyobb erővel fognak ismét felcsattanni, hiszen 2019 az elnökválasztás éve lesz Romániában.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 17., vasárnap

Összefogásra szólít három elnökjelöltet a sokak által megváltóként várt lehetséges miniszterelnökjelölt

Összefogásra szólított fel három államfőjelöltet Ilie Bolojan, a Bihar megyei tanács nemzeti liberális párti (PNL) elnöke, akit három elnökjelölt is lehetséges miniszterelnökként nevezett meg.

Összefogásra szólít három elnökjelöltet a sokak által megváltóként várt lehetséges miniszterelnökjelölt
2024. november 17., vasárnap

Medve sebesített meg egy férfit

Medve támadt egy férfira vasárnap Argeş megye északnyugati részén; a lakosságot a Ro-Alert rendszeren keresztül figyelmeztették a veszélyre a hatóságok.

Medve sebesített meg egy férfit
Medve sebesített meg egy férfit
2024. november 17., vasárnap

Medve sebesített meg egy férfit

2024. november 17., vasárnap

Simion: ha elnök leszek, nem fogadom az osztrák nagykövetet a schengeni csatlakozás jóváhagyásáig

Ha elnök lesz, az összes külföldi nagykövetet fogadja hivatalában egy „egyenrangú” megbeszélésre, kivéve az osztrák nagykövetet, akit nem fogad, amíg Románia nem lesz a schengeni övezet teljes jogú tagja – jelentette ki George Simion.

Simion: ha elnök leszek, nem fogadom az osztrák nagykövetet a schengeni csatlakozás jóváhagyásáig
2024. november 17., vasárnap

Kecskenyájat gázolt el egy autó

Miután a héten vasúti síneken legelő juhnyájba rohant bele egy vonat, szombat este egy európai rangú úton gázolt el egy kecskenyájat egy személygépkocsi. A sofőr és utasa sértetlenül megúszta a balesetet, de az állatok közül kilenc elpusztult.

Kecskenyájat gázolt el egy autó
Kecskenyájat gázolt el egy autó
2024. november 17., vasárnap

Kecskenyájat gázolt el egy autó

2024. november 16., szombat

Emberölés miatt indult eljárás, miután leszúrtak egy 18 éves fiatalt Suceava megyében

Megkéselt egy 18 éves fiatalembert hasonló korú társa szombaton egy Suceava megyei panzióban rendezett összejövetelen; az áldozat belehalt sérülésébe – közölte Ionuţ Epureanu, a Suceava megyei rendőrség szóvivője.

Emberölés miatt indult eljárás, miután leszúrtak egy 18 éves fiatalt Suceava megyében
2024. november 16., szombat

Hatékonynak bizonyultak az elektronikus nyomkövetők a rendőrség szerint

Októberben 278 személyt figyeltek elektronikus nyomkövető segítségével a hatóságok – derül ki a rendőrség szombati tájékoztatásából.

Hatékonynak bizonyultak az elektronikus nyomkövetők a rendőrség szerint
2024. november 16., szombat

Marcel Ciolacu azt az ellenfelet kapja a második fordulóban, akit a legkönnyebben legyőzhet egy felmérés szerint

Marcel Ciolacu miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt elnöke és államfőjelöltje magabiztosan megnyeri az elnökválasztás első fordulóját, a második fordulóban pedig George Simionnal küzdhet meg – derül ki egy felmérésből.

Marcel Ciolacu azt az ellenfelet kapja a második fordulóban, akit a legkönnyebben legyőzhet egy felmérés szerint
2024. november 16., szombat

Most wanted: több száz szökevényt hoztak vissza idén az országba

November elejéig összesen 689 veszélyes szökevényt hoztak vissza az országba – közölte honlapján az igazságügyi minisztérium.

Most wanted: több száz szökevényt hoztak vissza idén az országba
2024. november 16., szombat

Ilie Bolojan vezette PNL-lel és az RMDSZ-szel kormányozna együtt Lasconi

Ilie Bolojan jelenlegi Bihar megyei közgyűlési elnök pártelnökké választásához kötné a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) való koalíciót Elena Lasconi, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, aki az RMDSZ-t is bevonná a koalícióba.

Ilie Bolojan vezette PNL-lel és az RMDSZ-szel kormányozna együtt Lasconi
2024. november 16., szombat

Rareș Bogdan nem hisz Ciolacunak Simion kémügyében, szerinte a miniszterelnök csak falból kért tájékoztatást az ukránoktól

Rareș Bogdan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) első alelnöke nem hisz Marcel Ciolacunak a George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökét ért, orosz kapcsolatokkal való vádak ügyében.

Rareș Bogdan nem hisz Ciolacunak Simion kémügyében, szerinte a miniszterelnök csak falból kért tájékoztatást az ukránoktól