Fotó: Facebook/European Commission
Tízből hét román állampolgár (69 százalék) úgy gondolja, hogy Romániának hasznára vált az európai uniós tagság – derül ki a szerdán Brüsszelben ismertetett Eurobarométer-felmérésből.
2023. december 06., 11:412023. december 06., 11:41
A közvéleménykutatás Agerpres által időzett eredményei szerint a romániai válaszadók az uniós tagságból eredő előnyök közé sorolták az ezzel járó új munkalehetőségeket (42 százalék), az életszínvonal emelkedését (28 százalék), az EU hozzájárulását a béke fenntartásához (25 százalék) és az uniós országok közötti jobb együttműködést (25 százalék) is.
Uniós viszonylatban a válaszadók az EU hozzájárulását a béke fenntartásához és a biztonság megerősítéséhez (34 százalék) és a tagállamok közötti jobb együttműködést (34 százalék) sorolták a főbb előnyök közé.
az uniós polgárok 45 százalékának pozitív, 38 százalékának semleges, 16 százalékának pedig negatív képe van az Európai Unióról. Romániában a polgárok 49 százalékának pozitív, 35 százalékának semleges, 14 százalékának negatív képe van az Unióról.
Az uniós polgárok 70 százaléka (a romániaiak 60 százaléka) szerint az EU tevékenysége hatással van mindennapi életükre. Az uniós polgárok több mint egyharmada a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet (36 százalék), valamint a közegészségügyet (34 százalék) tartja az Európai Parlament számára kiemelten kezelendő témának. Ezeket az éghajlatváltozás elleni fellépés, valamint a gazdaság támogatása és az új munkahelyek teremtése (egyaránt 29 százalék) követi.
A román állampolgárok szerint a gazdaság támogatása és az új munkahelyek teremtése (42 százalék), a közegészségügy (35 százalék), valamint a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem (34 százalék) azok a területek, amelyeket az Európai Parlamentnek kiemelten kellene kezelnie.
A felmérés eredményei arra is rávilágítanak, hogy a társadalmi-gazdasági nehézségek még mindig sok európai polgárt érintenek, bár a mutatók az elmúlt hat hónapban némileg javultak. A válaszadók 73 százaléka (6 százalékponttal kevesebb, mint 2023 tavaszán) gondolja úgy, hogy csökkenni fog az életszínvonala a következő egy évben. Az európaiak több mint egyharmadának (37 százalék) alkalmanként vagy a legtöbb esetben nehézséget okoz a számlák kifizetése. A román állampolgárok körében 57 százalékos ez az arány.
Az európaiak 57 százaléka érdeklődik a közelgő európai parlamenti választások iránt – ez a 2023 tavaszán jegyzettel szinte megegyező arány (egy százalékpontos növekedés), de 6 százalékponttal magasabb a legutóbbi EP-választásokat megelőző ugyanezen időszakban jegyzettnél.
Az európai polgárok 68 százaléka tartja valószínűnek, hogy szavazna, ha egy héten belül lennének az EP-választások, ami 9 százalékponttal magasabb arány a 2018 őszén jegyzettnél.
Ha egy hét múlva lennének az európai választások, a románok 75 százaléka menne el szavazni; ez az ötödik legjobb arány az EU-ban Dánia (86 százalék), Hollandia (82 százalék), Svédország (80 százalék) és Lengyelország (76 százalék) után. 2018 őszéhez képest, amikor a román állampolgárok 55 százaléka mondta azt, hogy elmenne szavazni, ha egy héten belül tartanák az európai parlamenti választásokat, ez 20 százalékpontos növekedést jelent, és a második legnagyobb arányú emelkedés az EU-ban (Lengyelország után, +23 százalékpont).
„Az európaiak túlnyomó többsége úgy véli, hogy az uniós intézkedések pozitív hatással voltak mindennapi életükre. A demokrácia azonban soha nem tekinthető magától értetődőnek. Meg kell védenünk és meg kell őriznünk azáltal, hogy leadjuk szavazatunkat. Minden szavazat számít a közelgő európai választásokon!” – idézte az EP közleménye Roberta Metsola elnököt.
Az árak, az infláció és a megélhetési költségek emelkedése, a gazdasági helyzet, illetve az egészségügy miatt aggódnak a leginkább a romániai polgárok 2023 elején.
Oroszország Ukrajna elleni háborúja megerősítette az Európai Unió támogatottságát az európaiak körében: 65 százalékuk szerint jó dolog az EU-tagság, és 80 százalékuk támogatja az Oroszország elleni uniós szankciókat.
Az európai fiatalok szerint az Európai Uniónak (EU) a béke megőrzését, a nemzetközi biztonság megerősítését és a nemzetközi együttműködés előmozdítását kell legfontosabb céljának tekintenie.
Augusztusban újabb 250 lejt töltenek fel az alapélelmiszerek és meleg étel vásárlására fordítható szociális kártyákra – közölte a csütörtöki kormányülés elején a miniszterelnök.
Csak augusztus végén derül ki, kit küld harcba a kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) az év végén esedékes államfőválasztáson – ezt maga Marcel Ciolacu pártelnök-kormányfő jelentette be.
A rendkívüli hőség miatt naponta 1000–1500-zal több hívást kapnak a mentőszolgálatok – jelentette ki Raed Arafat.
Romániai élen jár az egy főre jutó kórházi ágyak tekintetében az Európai Unióban, bár ez nem feltétlenül az egészségügyi rendszert dicséri az Eurostat nemrég közzétett adatai szerint.
Az erről szóló sürgősségi kormányrendelet hatályba lépése óta négy gépkocsivezető kapta vissza a pozitív drogteszt miatt bevont jogosítványát, miután a vérvizsgálat nem igazolta tiltott szer jelenlétét a szervezetében – közölte a rendőrség illetékese.
Többen meghaltak, sokan eszméletlen állapotban kerültek kórházba Romániában, miután hőgutát kaptak az ötödik napja tartó rendkívüli hőség következtében.
Határozottan cáfolta Nicolae Ciucă, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a szenátus elnöke, hogy pártja Klaus Iohannis leköszönő államfőt jelölné miniszterelnöknek.
Benyújtotta lemondását kedden a romániai állami vállalatok teljesítményét felügyelő országos ügynökség (AMEPIP) vezetősége, és új vezetőség kinevezésére kerül majd sor.
Tapasztalataik szerint az emberek többsége nem tudja, mit kell tennie, ha medvével fut össze az erdőben, ezért kisokossal rukkolt elő a Brassó megyei hegyimentő-szolgálat (Salvamont).
Szalmonella jelenlétének veszélye miatt visszahívja a forgalomból az Alfez Tahini elnevezésű szezámpasztát a Kaufland – jelentette be honlapján az Országos Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság (ANSVSA).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!