Fotó: Facebook/European Commission
Tízből hét román állampolgár (69 százalék) úgy gondolja, hogy Romániának hasznára vált az európai uniós tagság – derül ki a szerdán Brüsszelben ismertetett Eurobarométer-felmérésből.
2023. december 06., 11:412023. december 06., 11:41
A közvéleménykutatás Agerpres által időzett eredményei szerint a romániai válaszadók az uniós tagságból eredő előnyök közé sorolták az ezzel járó új munkalehetőségeket (42 százalék), az életszínvonal emelkedését (28 százalék), az EU hozzájárulását a béke fenntartásához (25 százalék) és az uniós országok közötti jobb együttműködést (25 százalék) is.
Uniós viszonylatban a válaszadók az EU hozzájárulását a béke fenntartásához és a biztonság megerősítéséhez (34 százalék) és a tagállamok közötti jobb együttműködést (34 százalék) sorolták a főbb előnyök közé.
az uniós polgárok 45 százalékának pozitív, 38 százalékának semleges, 16 százalékának pedig negatív képe van az Európai Unióról. Romániában a polgárok 49 százalékának pozitív, 35 százalékának semleges, 14 százalékának negatív képe van az Unióról.
Az uniós polgárok 70 százaléka (a romániaiak 60 százaléka) szerint az EU tevékenysége hatással van mindennapi életükre. Az uniós polgárok több mint egyharmada a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet (36 százalék), valamint a közegészségügyet (34 százalék) tartja az Európai Parlament számára kiemelten kezelendő témának. Ezeket az éghajlatváltozás elleni fellépés, valamint a gazdaság támogatása és az új munkahelyek teremtése (egyaránt 29 százalék) követi.
A román állampolgárok szerint a gazdaság támogatása és az új munkahelyek teremtése (42 százalék), a közegészségügy (35 százalék), valamint a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem (34 százalék) azok a területek, amelyeket az Európai Parlamentnek kiemelten kellene kezelnie.
A felmérés eredményei arra is rávilágítanak, hogy a társadalmi-gazdasági nehézségek még mindig sok európai polgárt érintenek, bár a mutatók az elmúlt hat hónapban némileg javultak. A válaszadók 73 százaléka (6 százalékponttal kevesebb, mint 2023 tavaszán) gondolja úgy, hogy csökkenni fog az életszínvonala a következő egy évben. Az európaiak több mint egyharmadának (37 százalék) alkalmanként vagy a legtöbb esetben nehézséget okoz a számlák kifizetése. A román állampolgárok körében 57 százalékos ez az arány.
Az európaiak 57 százaléka érdeklődik a közelgő európai parlamenti választások iránt – ez a 2023 tavaszán jegyzettel szinte megegyező arány (egy százalékpontos növekedés), de 6 százalékponttal magasabb a legutóbbi EP-választásokat megelőző ugyanezen időszakban jegyzettnél.
Az európai polgárok 68 százaléka tartja valószínűnek, hogy szavazna, ha egy héten belül lennének az EP-választások, ami 9 százalékponttal magasabb arány a 2018 őszén jegyzettnél.
Ha egy hét múlva lennének az európai választások, a románok 75 százaléka menne el szavazni; ez az ötödik legjobb arány az EU-ban Dánia (86 százalék), Hollandia (82 százalék), Svédország (80 százalék) és Lengyelország (76 százalék) után. 2018 őszéhez képest, amikor a román állampolgárok 55 százaléka mondta azt, hogy elmenne szavazni, ha egy héten belül tartanák az európai parlamenti választásokat, ez 20 százalékpontos növekedést jelent, és a második legnagyobb arányú emelkedés az EU-ban (Lengyelország után, +23 százalékpont).
„Az európaiak túlnyomó többsége úgy véli, hogy az uniós intézkedések pozitív hatással voltak mindennapi életükre. A demokrácia azonban soha nem tekinthető magától értetődőnek. Meg kell védenünk és meg kell őriznünk azáltal, hogy leadjuk szavazatunkat. Minden szavazat számít a közelgő európai választásokon!” – idézte az EP közleménye Roberta Metsola elnököt.
Az árak, az infláció és a megélhetési költségek emelkedése, a gazdasági helyzet, illetve az egészségügy miatt aggódnak a leginkább a romániai polgárok 2023 elején.
Oroszország Ukrajna elleni háborúja megerősítette az Európai Unió támogatottságát az európaiak körében: 65 százalékuk szerint jó dolog az EU-tagság, és 80 százalékuk támogatja az Oroszország elleni uniós szankciókat.
Az európai fiatalok szerint az Európai Uniónak (EU) a béke megőrzését, a nemzetközi biztonság megerősítését és a nemzetközi együttműködés előmozdítását kell legfontosabb céljának tekintenie.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai államelnök-választás első fordulója előtt a Krónika volt az egyetlen romániai magyar lap, amely interjút készített Nicușor Dannal.
Felfüggesztették tanári állásából szerdán azt a két idegsebészt, akit a korrupcióellenes ügyészek vesztegetéssel, illetve vesztegetés elfogadásával gyanúsítanak – közölte a bukaresti Carol Davila Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem.
Vízi balesethez riasztották szerda délután a Dolj megyei katonai tűzoltókat, két kisebb csónak és egy uszály összeütközött a Dunán, Rast település magasságában – közölte a megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Kelemen Hunor kijelentette szerdán Borszéken, nem tartja megoldásnak a múlthoz való visszafordulást, ezért Bukarest főpolgármesterét kell az államelnöki székbe megválasztani a vasárnapi második fordulóban.
Cosmin Corendea, az AUR (Románok Egyesüléséért Szövetség) parlamenti képviselője támadta a közszférában dolgozó nőket, azt állítva, hogy „bizonyos hölgyek előnyben részesültek”, és az egész ország nagyon jól tudja, „hogyan kerültek bizonyos helyekre”.
Megerősödő szélre és záporokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia 21 megyéjére.
Kiskorú ellen elkövetett szexuális erőszak gyanúja miatt indult büntetőeljárás az egyik târgoviștéi iskola testnevelő tanára és röplabdaedzője ellen – közölte szerdán a Dâmbovița megyei rendőrség.
Gazdasági szempontból jobboldali, hívő ortodox, és a professzionális hadsereget támogatja – jelentette ki Nicușor Dan, Bukarest főpolgármestere, aki független jelöltként bejutott a megismételt elnökválasztás vasárnapi második fordulójába.
Orbán Viktor arcképével és egy tőle származó idézettel kampányol George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, a szélsőjobboldal államfőjelöltje a megismételt államfőválasztás vasárnapi második fordulója előtt.
Elutasította a bukaresti ítélőtábla annak a 17 éves romániai diáknak a kiadatását, akit az Egyesült Államokban azzal vádolnak, hogy több száz bombafenyegetést küldött amerikai intézményeknek, illetve kiskorú lányokat vett rá erőszakos cselekményekre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!