Elemző: nyertes-nyertes helyzetet hozott a Ciolacu–Orbán-találkozó

Balogh Levente 2023. július 22., 18:36 utolsó módosítás: 2023. július 22., 20:54

Orbán Viktor magyar és Marcel Ciolacu román miniszterelnök számára is kedvező volt, hogy a két kormányfő a héten váratlanul Bukarestben találkozott egymással egy munkaebéden – fejtette ki a Krónika kérdésére Pászkán Zsolt elemző. A Magyar Külügyi Intézet munkatársa szerint Ciolacu közvetítő és a román fősodratú média zavaró, torzító hatása nélkül szeretett volna személyes benyomást szerezni Orbánról. A román kormányfő vélhetően a schengeni csatlakozáshoz remél támogatást az EU soros elnökségét jövőre betöltő Magyarországtól, emellett a szuverenista választók felé is gesztust kívánt tenni. Ugyanakkor mindebből még nem következik, hogy látványosan javulhat a magyar–román viszony – véli a nagybányai születésű elemző.

Elemző: nyertes-nyertes helyzetet hozott a Ciolacu–Orbán-találkozó
galéria
Fehér asztal mellett. Orbán Viktor, Kelemen Hunor, Marcel Ciolacu és Sorin Grindeanu a bukaresti találkozón Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Nyertes-nyertes szituációt jelent a két miniszterelnök számára, hogy Marcel Ciolacu a héten Bukarestben munkaebéden fogadta az egyébként a Tusványosra igyekvő magyar kormányfőt, Orbán Viktort – jelentette ki a Krónikának Pászkán Zsolt, a magyar Külügyi Intézet elemzője. Kérdésünkre, mi állhat ennek a találkozónak a hátterében, korábban ugyanis nem volt jellemző, hogy az Erdélybe igyekvő magas rangú magyar vezetők Bukarestben is „udvariassági látogatást” tettek volna, amit a román sajtó és egyes politikusok rendszeresen fel is róttak, a szakértő kifejtette: mivel az elmúlt években az érintett román politikusok (azaz a hivatalban lévő kormányfők) emlékei szerint egyetlen alkalommal sem említették, hogy a magyar kormányfő a meghívásuk ellenére sem találkozott velük, joggal feltételezhetjük, hogy

az ilyenfajta „munkaebédek” elmaradása eddig sem a magyar félen múlott.

„Így tehát Ciolacu kezdeményezése (ha tényleg ő volt a meghívó) nyertes-nyertes helyzetet teremtett. Ciolacu megmutathatja a híveinek és a románoknak, úgy általában, hogy miniszterelnöksége alatt Orbán Bukarestben kezdte a »tusványosi hétvégét«, míg Orbán világossá tehette, hogy ugyan

a román politikusok és »véleményalakítók« nem szabhatják meg a magyar–magyar kapcsolatok menetét

(hiszen a tusnádfürdői megjelenés, a nyilvános információk szerint, nem volt a bukaresti látogatás függvénye), de bármikor kész leülni a román partnerével, ha van kivel. És hogy Tusványos nem egy »románellenes dzsembori«, hanem az összmagyar közösség párbeszédre nyitott részének összejövetele, mely – mint eddig is – nyitva áll bárki előtt, aki hajlandó racionális vitára” – vázolta az elemző.

A szuverenista választóknak is gesztusokat kell tenni

De miért lehetett fontos Marcel Ciolacunak a találkozó? Esetleg köze lehet Magyarország 2024 második felében esedékes EU-elnökségéhez? Ezek a kérdések már csak annak ismeretében is relevánsak, hogy a mindenkori román kormányok a jelek szerint kritikátlanul az Egyesült Államok és a brüsszeli fősodor mellett sorakoznak fel jóformán minden téren, emellett Magyarországot Romániában a fősodratú, Washington és Brüsszel narratíváját alkalmazó – de következetesen hungarofób, a magyar ügyekben – mint az autonómia vagy egyéb megalapozott jogkövetelések – folyamatosan a magyarok ellen uszító sajtó igyekszik Moszkva „trójai falovaként” beállítani az Európai Unióban és a NATO-ban, és azonnal nekimegy mindenkinek, aki a magyarokkal közösködik. Pászkán Zsolt ennek kapcsán rámutatott: csak sejteni lehet, hogy a fentiek mellett több kül- és belpolitikai tényező is van, melyek hathatnak Románia érdekeire.

A közismert schengeni csatlakozás mellett ott van még az utóbbi időben némileg háttérbe szorult, de a marosvásárhelyi katolikus gimnázium körüli cirkusz alkalmával fókuszba került OECD-tagság is.

Magyarország mindkét szervezetnek tagja és mindkét szervezetbe – jelenleg – a tagok egyhangú döntésével lehet bekerülni, Románia pedig nagyon szeretne mindkét szervezetnek tagja lenni. És annak ellenére, hogy Magyarország eddig következetesen támogatta Románia felvételét a schengeni övezetbe és a román kormány, különösen a PSD nagy reményeket fűz(ött) az EU (szocialista) spanyol vezetésének támogatásához ebben a félévben, nem kizárt, hogy Ciolacu megerősítést kívánt kapni arra az esetre, ha a felvétel áthúzódik 2024-re, hogy a magyar elnökség (ha az EU „magyarfóbiás” része nem tesz keresztbe) tud-e és akar-e majd valamit tenni ebben az ügyben.

„Úgy vélem, hogy Ciolacu közvetítő és a román és – esetleg – nemzetközi fősodratú média zavaró, torzító hatása nélkül szeretett volna személyes benyomást szerezni Orbánról, akivel – valószínűleg – meglehetősen kevésszer találkozhatott.

Egy ilyen, kevésbé merev formátumot sokkal alkalmasabbnak ítéltethetett meg annak kiderítésére, hogy mire számíthat a magyar kormányfőtől, illetve milyen területeken készíthetők elő közös tervek,

melyekkel akkor érdemes nyilvánosság elé lépni, ha a megoldások már a formális tárgyalások előtt megvannak. Ne feledjük, bár Ciolacu a miniszterelnök, a külpolitika azon kevés területek egyike, melyekben az államfőnek, a PNL-es és magyarellenes Klaus Iohannisnak alkotmányos hatásköre van, és akinek a hivatalában ezzel a területtel jelenleg közvetlenül a magyarfóbiás Bogdan Aurescu foglalkozik, a kormányon belül pedig a külügyi tárca a szintén liberálisnak számító Luminiţa Odobescu irányítása alatt áll. És jelenleg a parlamenti bejutásra esélyes pártok közül a PNL a legkevésbé érdekelt a magyar–román viszony konszolidálódásában. Tehát Ciolacu román oldalról nem igazán számíthatott megbízható és tárgyilagos álláspontra a magyar kormányfővel kapcsolatosan” – közölte az elemző.

Aki szerint ugyanakkor belpolitikai oka is lehetett a találkozónak. „A korlátozottan megbízható felmérések azt mutatják, hogy

a román társadalomban erősödik a szuverenista, az – akár jogsértően is – központosító, elszámoltathatatlan és irányítható, politikai aktivizmust gyakorló, vagy arra különböző módszerekkel rávehető NGO-kból, fősodor-médiából és érzékenyített igazságszolgáltatásból álló segéderőkkel illegitim hatalomra törő eurokráciát elutasító irányzat,

mely éppen a néhol sztálinizmusba átcsapó bolsevizmus következményeit fél évszázadon keresztül elviselni kényszerült tapasztalat miatt reagál ösztönösen, zsigerileg elutasító módon az ilyen törekvésekre. Ez a »progresszív« véleményalakítók, véleményértelmezők, »keretezők« által haszonelvű felszínességgel »euroszkeptikusnak«, sőt, »EU-ellenesnek« minősített választói csoport nemcsak EU-szerte állítja kihívás elé a fősodor-politikusokat, hanem Romániában is, ahol a geopolitika az elmúlt 30 évben talán a legnagyobb mértékben lesz hatással a nemzeti választásokra. Ezt a hatást még jobban erősíti majd, hogy a 2024-es romániai választási »szuperévben« az európai parlamenti választás első lesz a sorban, annak eredménye nagy eséllyel nyomva rá a bélyegét az azután következő voksolásokra. Ebben

a szuverenista választói rétegben viszont Orbán Viktor magyar kormányfő hatása sokkal erősebb lehet, mint ahogy azt maguk az érintettek be akarják saját maguknak vallani.

Az eddig nagy túlélőnek és ügyes helyezkedőnek tartott Ciolacu valószínűleg úgy ítélhette meg, hogy még akkor sem hagyhatja »üzenet« nélkül ezt a pillanatnyilag nem ismert, éppen ezért mindenki által irányultsága szerint a félelmei, vagy vágyai alapján megbecsült méretű választói csoportot. És mivel a szolgalelkűségig simulékony romániai politika a rendszerpártok számára kötelezővé teszi a nyugati elvárásokhoz, utasításokhoz igazodást,

Ciolacu kénytelen volt a mesebeli királylányhoz hasonlóan adni is, meg nem is valamit a szuverenistáknak, és erre egy semmire sem kötelező munkaebéd alkalmasnak ígérkezett.

És ez a fajta óvatosság magyarázhatja azt is, hogy Ciolacu és csapata a találkozóról csak egy szűkszavú, mindenki szája íze szerint értelmezhető közleményt adott ki, az információ terítését gyakorlatilag rábízva a médiára. Hiszen itt nem is az volt a lényeg, hogy miként tálalja az ügyet a fősodor-, vagy azon kívüli média, hanem maga az üzenet eljutása minél szélesebb körhöz, hogy biztosan elérjen az egyelőre nem ismert méretű és médiafogyasztói szokásokkal rendelkező célcsoporthoz” – ecsetelte Pászkán.

Az „Orbán-hatás” és az „önmérsékletet” tanúsító AUR

Arra is rámutatott, hogy az „Orbán-hatás” létezésére utalhat például

a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) látványos kimaradása úgy az úzvölgyi provokációból

(ahol a párt jelenlegi elnöke, George Simion 2019-ben még látványosan »megverette« magát az »ügyért«), mint ahogy a tusványosozásból is.

„E sorok írásakor (július 21-én éjfélkor) a soviniszta, magyarellenes Dan Tanasă Facebook-oldalán Illés-napi üdvözlet, Simionén a párt egészségügyi karavánjának reklámozása, az AUR Facebook-oldalán pedig egy felszólítás szerepel Ciolacunak, hogy a multik többletadóztatásával szerezzen pénzt a költségvetési hiány befoltozására. De ennél még érdekesebb és a fentebbi állítást megerősítő a párt országos vezetőtanácsa elnökének, Claudiu Târziunak a nyilatkozata ugyanitt, aki

Gabriel Şopandă budapesti nagykövet visszahívására, majd lemondásra szólítja fel Odobescu külügyminisztert a budapesti USA-nagykövet által kikényszerített, az Orbán-kormány elleni körlevél aláírása miatt.

Târziu esetében is ugyanaz a gondolati séma figyelhető meg, mint Ciolacunál: nem merik/tudják/akarják kimondani Orbán Viktor nevét, de igazából mindenki igyekszik biztosítani magának egy kisebb-nagyobb mozgásteret arra az eshetőségre, ha a jövő évi európai parlamenti választásig a »nyugati világ« mégsem képes arra a katonai, gazdasági, politikai fordulatra az orosz–ukrán fronton, amely változatlanul hagyná a háború előtti állapotokat, vagy legalábbis minimalizálná a változásokat” – mutatott rá Pászkán.

Kérdésünkre, miszerint hogyan tudja Magyarország esetleg előmozdítani jövőre Románia schengeni csatlakozását, ha addig nem valósul meg, kifejtette:

elképzelhető, hogy a román fél, vagy személyesen Ciolacu kormányfő azt feltételezi, Orbán Viktor hatni tud a Románia schengeni csatlakozása legnagyobb ellenfelének tartott Karl Nehammer osztrák kancellárra,

és talán ezt is megpróbálta a munkaebéden kipuhatolni. Ezen kívül, amennyiben Magyarország tényleg átveszi az EU-elnökséget és Románia még mindig nem tagja Schengennek, akkor azt remélheti a román fél, hogy a magyar kormány valamivel határozottabban fellép majd ebben a kérdésben, mint tette azt idén a svéd, illetve eddig a spanyol kormány.

„Varsói Szerződés 2.0” amerikai irányítással

Arra is rákérdeztünk, előfordulhat-e, hogy Orbán Viktor esetleg az ügyben tapogatózik, hogy valamilyen témákban szövetséget keressen Bukarestben, és ha igen, melyek lehetnek ezek, milyen előnye származhatna Romániának a Magyarországgal való szorosabb együttműködésből.

Pászkán Zsolt elmondta, kétségtelen, hogy

a magyar kormányfő számára is hasznos szemtől szemben, közvetítők nélkül találkozni a román kollégájával,

jelenleg is vannak közösen futtatott akciók (például az ukrán gabona piactorzító hatása elleni közös fellépés, új energiaforrások és útvonalak kialakítása) és jövőbeni lehetőségek sem zárhatók ki. De az elkövetkező egy év nem nagyon, vagy csak mérsékelten kecsegtet előrelépéssel e téren és ez is csak a román fél nagyon erős eltökéltsége és külső és belső támadásokkal szembeni ellenállóképessége esetén.

„Márpedig ez utóbbi két feltétel szinte reménytelennek tűnik a következő egy évben. Ugyanakkor Románia is bizonytalan helyzetben érezheti magát. Az

a védőfal, melyet sok jel szerint az USA az orosz–ukrán háború aktív szakasza után tervez létrehozni Finnországtól a balti országokon, Lengyelországon, Ukrajnán (a Kijev által irányított részén) át Romániáig, de talán Bulgáriáig is és melynek feladata lesz minél hermetikusabban elzárni Európa nyugati részét Oroszországtól

(az Északi Áramlatnak a későbbi elcsábulást megelőzendő felrobbantása mintájára), egyfajta Varsói Szerződés 2.0, de ezúttal nem Moszkvából, hanem Washingtonból irányítva, a pillanatnyi valós vagy csak látszólagos előnyök mellett óriási kockázatokat is rejt magában.

Ha nem másból, akkor a végül meg nem épült, de szinte teljes egészében kifizetett észak-erdélyi autópálya ügyében érintett amerikai Bechtel céggel kapcsolatos tapasztalatból a román döntéshozók megtanulhatták, hogy az államközi korrupciós ügyek (a román állam gyakorlatilag ezzel a kudarcos és ráfizetéses ügylettel vásárolta be magát a NATO-ba) esetében akár a stratégiai partnerrel szemben is kerülhetnek rendkívül kiszolgáltatott helyzetbe. Ilyen körülmények között hasznos lehet Romániának, különösen, ha nem tud kimaradni a védőfalból, egy olyan szomszéd, amelyiken keresztül enyhíthet ezen a kiszolgáltatottságon (a diverzifikáció nemcsak a Kelettel, hanem a Nyugattal szemben is ajánlott). Kérdés, hogy tud-e, akar-e majd élni ezzel. Nem tudom, hogy ez elhangzott-e Bukarestben, de nem ártott volna” – hangsúlyozta az elemző.

Már az is eredmény lenne, ha nem romlana tovább a magyar–román viszony

Azt is felvetettük, egyáltalán mekkora esély van most, az RMDSZ kormányból való kiszorítása után, illetve az egyre növekvő, mesterségesen is gerjesztett magyarellenesség miatt a magyar–román együttműködésre, közeledésre. Pászkán szerint ez elsősorban azon múlik, hogy a jövő év közepéig,

az európai parlamenti választásig milyen témák merülnek fel a rendszerpártok és a fősodron kívüli szervezetek eszköztárában, és milyen törésvonalak mentén alakul majd a kampány.

„Amennyiben valamilyen, a választóknak erősebb érzelmi azonosulást lehetővé tevő más téma nem merül fel az európai parlamenti választásig, mint a geopolitikai viszonyok esetleges átalakulása, akkor ez utóbbi kézenfekvővé teszi majd a rendszerpártok számára, hogy az utóbbi évtizedben nemzetközi és tagállami szinten módszeresen és tudatosan felépített, majd az orosz–ukrán háború ürügyén tovább erősített putyinozással kiegészített orbánozásban találják meg a szuverenista kihívókkal szembeni fegyvert. Márpedig ez

a magyar közösségen belüli ideológiai társutasok, vagy egyszerűen csak opportunista hasznos idióták hathatós segítségével az egész romániai magyar közösségre is kiterjedhet és kiterjeszthető,

és ehhez a román pártoknak, véleményalakítóknak, elemzőknek még csak meg sem kell különösebben erőltetniük magukat, elég csak továbbra is lefordítani, sőt, csak közzétenni a gyakran már a magyar nyelvű források által készségesen román és/vagy angol nyelvre lefordított »keretezéseket«. Ezt egészíti ki a soviniszta magyarellenes körök és média előbbitől csak árnyalatokban, hangsúlyokban különböző (bár gyakran már abban sem) magyarellenes uszítókampánya. És amennyiben ez a soviniszta pályán már négy-öt évtizede, az internacionalista »progresszíven« pedig legalább egy évtizede (és nemzetközi segítséggel is) zajló, a magyarellenes manipulatív romániai magyar ön- és magyarországi magyar külső megbélyegzést is felhasználó román információs hadviselés hatékonynak, a román pártok számára szavazatokra válthatónak bizonyul, akkor

sem idő, sem akarat nem lesz ezen változtatni az ezután következő és belpolitikailag összehasonlíthatatlanul fontosabb helyhatósági és parlamenti választásokon.

Összegezve: már az nagy eredmény lenne, ha a magyar–román viszonyok nem romlanak tovább, nem mérgesednek el jobban” – vázolta fel a nem túl derűlátó jövőképet a Krónikának Pászkán Zsolt.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
3 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Cookie-kezelési tájékoztató

A Príma Press Kft. által üzemeltetett kronikaonline.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

A kronikaonline.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID kronikaonline.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ kronikaonline.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, enr_cxense_throrrle.


NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV
Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM
Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.


ANONIM
NORMÁL
Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.

Székely Sport