„Így tehát Ciolacu kezdeményezése (ha tényleg ő volt a meghívó) nyertes-nyertes helyzetet teremtett. Ciolacu megmutathatja a híveinek és a románoknak, úgy általában, hogy miniszterelnöksége alatt Orbán Bukarestben kezdte a »tusványosi hétvégét«, míg Orbán világossá tehette, hogy ugyan

(hiszen a tusnádfürdői megjelenés, a nyilvános információk szerint, nem volt a bukaresti látogatás függvénye), de bármikor kész leülni a román partnerével, ha van kivel. És hogy Tusványos nem egy »románellenes dzsembori«, hanem az összmagyar közösség párbeszédre nyitott részének összejövetele, mely – mint eddig is – nyitva áll bárki előtt, aki hajlandó racionális vitára” – vázolta az elemző.

A szuverenista választóknak is gesztusokat kell tenni

De miért lehetett fontos Marcel Ciolacunak a találkozó? Esetleg köze lehet Magyarország 2024 második felében esedékes EU-elnökségéhez? Ezek a kérdések már csak annak ismeretében is relevánsak, hogy a mindenkori román kormányok a jelek szerint kritikátlanul az Egyesült Államok és a brüsszeli fősodor mellett sorakoznak fel jóformán minden téren, emellett Magyarországot Romániában a fősodratú, Washington és Brüsszel narratíváját alkalmazó – de következetesen hungarofób, a magyar ügyekben – mint az autonómia vagy egyéb megalapozott jogkövetelések – folyamatosan a magyarok ellen uszító sajtó igyekszik Moszkva „trójai falovaként” beállítani az Európai Unióban és a NATO-ban, és azonnal nekimegy mindenkinek, aki a magyarokkal közösködik. Pászkán Zsolt ennek kapcsán rámutatott: csak sejteni lehet, hogy a fentiek mellett több kül- és belpolitikai tényező is van, melyek hathatnak Románia érdekeire.

Magyarország mindkét szervezetnek tagja és mindkét szervezetbe – jelenleg – a tagok egyhangú döntésével lehet bekerülni, Románia pedig nagyon szeretne mindkét szervezetnek tagja lenni. És annak ellenére, hogy Magyarország eddig következetesen támogatta Románia felvételét a schengeni övezetbe és a román kormány, különösen a PSD nagy reményeket fűz(ött) az EU (szocialista) spanyol vezetésének támogatásához ebben a félévben, nem kizárt, hogy Ciolacu megerősítést kívánt kapni arra az esetre, ha a felvétel áthúzódik 2024-re, hogy a magyar elnökség (ha az EU „magyarfóbiás” része nem tesz keresztbe) tud-e és akar-e majd valamit tenni ebben az ügyben.

„Úgy vélem, hogy Ciolacu közvetítő és a román és – esetleg – nemzetközi fősodratú média zavaró, torzító hatása nélkül szeretett volna személyes benyomást szerezni Orbánról, akivel – valószínűleg – meglehetősen kevésszer találkozhatott.

melyekkel akkor érdemes nyilvánosság elé lépni, ha a megoldások már a formális tárgyalások előtt megvannak. Ne feledjük, bár Ciolacu a miniszterelnök, a külpolitika azon kevés területek egyike, melyekben az államfőnek, a PNL-es és magyarellenes Klaus Iohannisnak alkotmányos hatásköre van, és akinek a hivatalában ezzel a területtel jelenleg közvetlenül a magyarfóbiás Bogdan Aurescu foglalkozik, a kormányon belül pedig a külügyi tárca a szintén liberálisnak számító Luminiţa Odobescu irányítása alatt áll. És jelenleg a parlamenti bejutásra esélyes pártok közül a PNL a legkevésbé érdekelt a magyar–román viszony konszolidálódásában. Tehát Ciolacu román oldalról nem igazán számíthatott megbízható és tárgyilagos álláspontra a magyar kormányfővel kapcsolatosan” – közölte az elemző.

Aki szerint ugyanakkor belpolitikai oka is lehetett a találkozónak. „A korlátozottan megbízható felmérések azt mutatják, hogy

mely éppen a néhol sztálinizmusba átcsapó bolsevizmus következményeit fél évszázadon keresztül elviselni kényszerült tapasztalat miatt reagál ösztönösen, zsigerileg elutasító módon az ilyen törekvésekre. Ez a »progresszív« véleményalakítók, véleményértelmezők, »keretezők« által haszonelvű felszínességgel »euroszkeptikusnak«, sőt, »EU-ellenesnek« minősített választói csoport nemcsak EU-szerte állítja kihívás elé a fősodor-politikusokat, hanem Romániában is, ahol a geopolitika az elmúlt 30 évben talán a legnagyobb mértékben lesz hatással a nemzeti választásokra. Ezt a hatást még jobban erősíti majd, hogy a 2024-es romániai választási »szuperévben« az európai parlamenti választás első lesz a sorban, annak eredménye nagy eséllyel nyomva rá a bélyegét az azután következő voksolásokra. Ebben

Az eddig nagy túlélőnek és ügyes helyezkedőnek tartott Ciolacu valószínűleg úgy ítélhette meg, hogy még akkor sem hagyhatja »üzenet« nélkül ezt a pillanatnyilag nem ismert, éppen ezért mindenki által irányultsága szerint a félelmei, vagy vágyai alapján megbecsült méretű választói csoportot. És mivel a szolgalelkűségig simulékony romániai politika a rendszerpártok számára kötelezővé teszi a nyugati elvárásokhoz, utasításokhoz igazodást,

És ez a fajta óvatosság magyarázhatja azt is, hogy Ciolacu és csapata a találkozóról csak egy szűkszavú, mindenki szája íze szerint értelmezhető közleményt adott ki, az információ terítését gyakorlatilag rábízva a médiára. Hiszen itt nem is az volt a lényeg, hogy miként tálalja az ügyet a fősodor-, vagy azon kívüli média, hanem maga az üzenet eljutása minél szélesebb körhöz, hogy biztosan elérjen az egyelőre nem ismert méretű és médiafogyasztói szokásokkal rendelkező célcsoporthoz” – ecsetelte Pászkán.

Az „Orbán-hatás” és az „önmérsékletet” tanúsító AUR

Arra is rámutatott, hogy az „Orbán-hatás” létezésére utalhat például

(ahol a párt jelenlegi elnöke, George Simion 2019-ben még látványosan »megverette« magát az »ügyért«), mint ahogy a tusványosozásból is.

„E sorok írásakor (július 21-én éjfélkor) a soviniszta, magyarellenes Dan Tanasă Facebook-oldalán Illés-napi üdvözlet, Simionén a párt egészségügyi karavánjának reklámozása, az AUR Facebook-oldalán pedig egy felszólítás szerepel Ciolacunak, hogy a multik többletadóztatásával szerezzen pénzt a költségvetési hiány befoltozására. De ennél még érdekesebb és a fentebbi állítást megerősítő a párt országos vezetőtanácsa elnökének, Claudiu Târziunak a nyilatkozata ugyanitt, aki

Târziu esetében is ugyanaz a gondolati séma figyelhető meg, mint Ciolacunál: nem merik/tudják/akarják kimondani Orbán Viktor nevét, de igazából mindenki igyekszik biztosítani magának egy kisebb-nagyobb mozgásteret arra az eshetőségre, ha a jövő évi európai parlamenti választásig a »nyugati világ« mégsem képes arra a katonai, gazdasági, politikai fordulatra az orosz–ukrán fronton, amely változatlanul hagyná a háború előtti állapotokat, vagy legalábbis minimalizálná a változásokat” – mutatott rá Pászkán.

Kérdésünkre, miszerint hogyan tudja Magyarország esetleg előmozdítani jövőre Románia schengeni csatlakozását, ha addig nem valósul meg, kifejtette:

és talán ezt is megpróbálta a munkaebéden kipuhatolni. Ezen kívül, amennyiben Magyarország tényleg átveszi az EU-elnökséget és Románia még mindig nem tagja Schengennek, akkor azt remélheti a román fél, hogy a magyar kormány valamivel határozottabban fellép majd ebben a kérdésben, mint tette azt idén a svéd, illetve eddig a spanyol kormány.

„Varsói Szerződés 2.0” amerikai irányítással

Arra is rákérdeztünk, előfordulhat-e, hogy Orbán Viktor esetleg az ügyben tapogatózik, hogy valamilyen témákban szövetséget keressen Bukarestben, és ha igen, melyek lehetnek ezek, milyen előnye származhatna Romániának a Magyarországgal való szorosabb együttműködésből.

Pászkán Zsolt elmondta, kétségtelen, hogy

jelenleg is vannak közösen futtatott akciók (például az ukrán gabona piactorzító hatása elleni közös fellépés, új energiaforrások és útvonalak kialakítása) és jövőbeni lehetőségek sem zárhatók ki. De az elkövetkező egy év nem nagyon, vagy csak mérsékelten kecsegtet előrelépéssel e téren és ez is csak a román fél nagyon erős eltökéltsége és külső és belső támadásokkal szembeni ellenállóképessége esetén.

„Márpedig ez utóbbi két feltétel szinte reménytelennek tűnik a következő egy évben. Ugyanakkor Románia is bizonytalan helyzetben érezheti magát. Az

(az Északi Áramlatnak a későbbi elcsábulást megelőzendő felrobbantása mintájára), egyfajta Varsói Szerződés 2.0, de ezúttal nem Moszkvából, hanem Washingtonból irányítva, a pillanatnyi valós vagy csak látszólagos előnyök mellett óriási kockázatokat is rejt magában.

Ha nem másból, akkor a végül meg nem épült, de szinte teljes egészében kifizetett észak-erdélyi autópálya ügyében érintett amerikai Bechtel céggel kapcsolatos tapasztalatból a román döntéshozók megtanulhatták, hogy az államközi korrupciós ügyek (a román állam gyakorlatilag ezzel a kudarcos és ráfizetéses ügylettel vásárolta be magát a NATO-ba) esetében akár a stratégiai partnerrel szemben is kerülhetnek rendkívül kiszolgáltatott helyzetbe. Ilyen körülmények között hasznos lehet Romániának, különösen, ha nem tud kimaradni a védőfalból, egy olyan szomszéd, amelyiken keresztül enyhíthet ezen a kiszolgáltatottságon (a diverzifikáció nemcsak a Kelettel, hanem a Nyugattal szemben is ajánlott). Kérdés, hogy tud-e, akar-e majd élni ezzel. Nem tudom, hogy ez elhangzott-e Bukarestben, de nem ártott volna” – hangsúlyozta az elemző.

Már az is eredmény lenne, ha nem romlana tovább a magyar–román viszony

Azt is felvetettük, egyáltalán mekkora esély van most, az RMDSZ kormányból való kiszorítása után, illetve az egyre növekvő, mesterségesen is gerjesztett magyarellenesség miatt a magyar–román együttműködésre, közeledésre. Pászkán szerint ez elsősorban azon múlik, hogy a jövő év közepéig,

„Amennyiben valamilyen, a választóknak erősebb érzelmi azonosulást lehetővé tevő más téma nem merül fel az európai parlamenti választásig, mint a geopolitikai viszonyok esetleges átalakulása, akkor ez utóbbi kézenfekvővé teszi majd a rendszerpártok számára, hogy az utóbbi évtizedben nemzetközi és tagállami szinten módszeresen és tudatosan felépített, majd az orosz–ukrán háború ürügyén tovább erősített putyinozással kiegészített orbánozásban találják meg a szuverenista kihívókkal szembeni fegyvert. Márpedig ez

és ehhez a román pártoknak, véleményalakítóknak, elemzőknek még csak meg sem kell különösebben erőltetniük magukat, elég csak továbbra is lefordítani, sőt, csak közzétenni a gyakran már a magyar nyelvű források által készségesen román és/vagy angol nyelvre lefordított »keretezéseket«. Ezt egészíti ki a soviniszta magyarellenes körök és média előbbitől csak árnyalatokban, hangsúlyokban különböző (bár gyakran már abban sem) magyarellenes uszítókampánya. És amennyiben ez a soviniszta pályán már négy-öt évtizede, az internacionalista »progresszíven« pedig legalább egy évtizede (és nemzetközi segítséggel is) zajló, a magyarellenes manipulatív romániai magyar ön- és magyarországi magyar külső megbélyegzést is felhasználó román információs hadviselés hatékonynak, a román pártok számára szavazatokra válthatónak bizonyul, akkor

Összegezve: már az nagy eredmény lenne, ha a magyar–román viszonyok nem romlanak tovább, nem mérgesednek el jobban” – vázolta fel a nem túl derűlátó jövőképet a Krónikának Pászkán Zsolt.

korábban írtuk

FRISSÍTVE – Magánebéden fogadta Orbán Viktort Marcel Ciolacu Bukarestben, a magyar kormányfő délután megérkezett Tusnádfürdőre

Magánebéden fogadta Orbán Viktor miniszterelnököt Marcel Ciolacu román kormányfő szerdán Bukarestben – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.