Szembekerültek. Az RMDSZ vezetői és Klaus Iohannis közötti feszült légkörű egyeztetés, amely már előrevetítette, hogy a szövetség ellenzékbe szorul
Fotó: Presidency.ro
A bukaresti kormánykoalíció román pártjai mindent a jövő évben esedékes választásokat megelőző kampány logikájának vetnek alá, többek között ennek tulajdonítható, hogy az RMDSZ kiszorult a kormányból – mutatott rá a Krónikának nyilatkozva Pászkán Zsolt elemző. A nagybányai születésű Románia-szakértő szerint az RMDSZ kormányszereplése révén egyfajta „stabil instabilitási” állapot uralkodott, főleg azáltal, hogy nem a két nagy párt, hanem a magyar szervezet rendelkezett a fejlesztési összegek jelentős része fölött, ám az RMDSZ ellenzékbe szorulásával rendkívül instabil állapot jöhet. A bizonytalan gazdasági és politikai helyzetben pedig nagyon nagy a veszélye annak, hogy a magyarellenesség ismét a román politika egyik központi eszközévé válhat.
2023. június 19., 10:242023. június 19., 10:24
2023. június 19., 10:462023. június 19., 10:46
A Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) mindent a szűkebben vett választási érdekeinek rendel alá a jövőre esedékes választások előtt, ez magyarázza, hogy az RMDSZ-t kiszorították a kormánykoalícióból – magyarázta a Krónika kérdésére a történések hátterét Pászkán Zsolt. A budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet elemzőjének, Románia-szakértőnek felvetettük: úgy tűnik, a román pártok igazából már a minisztériumok újraosztásáról szóló tárgyalások elejétől azt szerették volna, hogy a magyar szervezet ne maradjon kormánytag. Feltettük a kérdést: miért jobb ez nekik.
Pászkán a „ráutaló magatartások” alapján úgy véli, hogy a PSD és a PNL nem hivatalos módon megkezdte a 2024-es választási „szuperév” (az év második felére összpontosul majd az összes lehetséges választás, legalább négy, de akár hat kampánnyal) felvezető kampányát. Azaz a teljes kormányzati logikát és cselekményeket alárendelik majd a két, amúgy az utóbbi 30 év többségében (egy rövid USL-es „viszony” kivételével) egymás esküdt ellenségeként viselkedő pártok szűken vett választási érdekeinek.
és amely tovább mérgesedve a legutóbbi parlamenti választás elvesztéséhez, a PNL–USR–RMDSZ koalíció bukásához, két PNL-es kormányfő ledarálásához, valamint ezáltal a párt további »szalámizálódásához« és a »vörös pestissel« (PSD) kötött kényszerkoalícióhoz vezetett. És mindeközben a felmérésekben – amelyeket azért erős fenntartásokkal kell kezelni – nem látszik a párt támogatottságának javulása, sőt! Már inkább számít a második-harmadik helyért kétségbeesetten küzdő, mint a PSD valódi kihívójának számító szervezetnek. Ilyen körülmények között
és folytatták ezt aztán különböző ürügyekkel (a magyarországi politikusok látogatásai, a magyar–magyar kapcsolatok, a magyar közösségi jogkövetelések és jogérvényesítések) egészen a mostani szakításig.
Ennek fő oka az, hogy egyrészről
azokban a megyékben, településeken, ahol a PNL esélyesebbnek érzi magát. Másrészről a két román kormánypárt közül a PNL-nek kell a leginkább megküzdenie mind a Ludovic Orban fémjelezte Jobboldal Erejében (FD) induló volt PNL-es »szakadárok«, mind az AUR Kárpátokon inneni (zsigerileg magyarellenes) politikusai által jelentett kihívásokkal. Márpedig a PNL számítása az lehet, hogy sokkal nehezebben tudná a magyarellenességet meglovagolni úgy, hogy közben együtt kormányoz azzal a szervezettel, melyet a román választók az egész magyar közösséggel azonosítanak” – mutatott rá az elemző
A várakozásoknak megfelelően bizalmat szavazott csütörtökön a bukaresti parlament a két kamara együttes ülésén a Marcel Ciolacu szociáldemokrata pártelnök vezette kormánynak.
A PSD kapcsán kifejtette: annak ezzel szemben jelenleg csak az AUR-ral és annak inkább csak konjunkturálisan magyarellenes Kárpátokon túli politikusaival kell megküzdenie a szavazatokért, ezért
„Ebben az esetben a PSD egy kétpárti, plusz a nem magyar nemzeti közösségek parlamenti frakciója által támogatott koalícióval is elég magabiztosan végig vihette volna a kormányzati ciklust. A kormányzás sikertelensége (vagy legalábbis a látványos sikerek elmaradása) a PSD-n belül is megváltoztatta az optikát, valójában a PSD számára Marcel Ciolacu kormányfővé válása inkább teher lehet, mint esély, és ebben a megváltozott környezetben az RMDSZ kormányon belüli jelenléte nem osztott, nem szorzott.
Nem véletlen Ciolacu minapi nyilatkozata, hogy azonnal lemond a kormányfői tisztségből, ha a PNL kilép a kormányból.
A tárcákon való marakodás így valójában csak ürügy volt, hogy a választók előtt az elvi kérdéseken valós vita látszatát keltsék, holott két fuldokló görcsös egymásba kapaszkodását láthattuk. A helyzet, tehát, egyiküknek sem jó, és a következő költségvetés kidolgozásakor majd kiderül, hogy a választási kampányokhoz szükséges pénzügyi hozzáférésért való küzdelem mennyire volt eredményes a PSD és a PNL számára” – hangsúlyozta Pászkán.
Hozzátette: persze
de ha így van, akkor a vezetők vagy a tanácsadók nagyon tévedtek. „Mint ahogy az is egy érvekkel alátámasztható hipotézis, hogy az RMDSZ-nek jól jött: a román pártok merevségére hivatkozva hagyhatta el a süllyedni látszó hajót úgy, hogy közben a saját választói szemében nem megfutamodónak, hanem áldozatnak látszhat. De erre a kérdésre az RMDSZ vezetői adhatják meg a helyes választ” – mutatott rá.
Kérdésünkre, miszerint most mi lesz a stabilitással, miután eddig az volt a jelszó, hogy az RMDSZ-re a stabilitás miatt van szükség, annak ellenére, hogy nélküle is megvolt a parlamenti többség, Pászkán elmondta, a hivatkozott stabilitás nem a parlamenti számtanból következett, hanem abból a helyzetből, hogy a vezető párti helyzetét a 2020-as választási győzelme után is megőrző, ezért sokkal magabiztosabb PSD
Az RMDSZ nem szavaz bizalmat a Marcel Ciolacu szociáldemokrata pártelnök vezette kormánynak a várhatóan csütörtökön megtartandó parlamenti bizalmi szavazáson – közölte Kelemen Hunor, a szövetség elnöke szerdán.
„Ebben, persze, a PSD-t az is segítette, hogy a koalíció megalakulásakor nagyon hosszú idő, három év volt hátra a következő választásokig, amit a kilépő pártnak a kormányzati forrásokhoz való hozzáférés elvesztésével kellene átvészelnie, az előre hozott választás kiírása Romániában rendkívül nehéz és kétes eredményű folyamat, ráadásul a PNL egy ilyen lépéssel a saját – amúgy a PNL-en belül a katasztrofális mandátumai ellenére megmagyarázhatatlanul túlértékelt – államfőjét, Klaus Iohannist is rendkívül nehéz helyzetbe hozta volna. És nem utolsó sorban
Nem is nagyon lehetett ezzel ellentétes vádakat hallani az elmúlt másfél évben. Ezáltal egy olyan helyzet alakult ki, mely általában minden ilyen kényszerszövetség működését biztosítja, és amelyet stabil instabilitásnak nevezhetünk. Ennek legfőbb hátránya, hogy elég egy-két stabilitást biztosító elemnek kiesnie, hogy az egész építmény összeomoljon. Márpedig az RMDSZ kiszorítása, a fejlesztési pénzek a kisebbik, és mint korábban jeleztem, volt PNL-es és területi pozíciókkal is rendelkező ellenfelekkel is szembesülő párthoz kerülése, a PNL PSD-vel szembeni zsarolási lehetőségének megnövekedése egy rendkívül instabil állapot kialakulásának lehetőségét vetíti előre a választásokig hátralévő egy-másfél évben” – vázolta a várható forgatókönyvet az elemző.
Felvetésünkre, miszerint a román pártok rájátszottak a magyarellenességre, vagy csak arról van szó, hogy a választások előtt minden lehetséges erőforrásra rá akarták tenni a kezüket, illetve hogy az RMDSZ kiszorítása növelheti a magyarellenes hangulatot Romániában, Pászkán hangsúlyozta: mindkét tényező közrejátszott, bár jelen pillanatban az anyagi tűnik a legkevésbé jelentősnek.
„A PNL és a PSD eddig is hozzáférhettek a kormányzati forrásokhoz, és mint korábban említettem, mindez eléggé kiegyensúlyozottan történhetett, minden esetre sokkal kevesebb ilyen jellegű panaszt lehetett hallani, mint más kormányzati ciklusok esetében. A forrásokért való harcot valószínűleg az erősíthette fel, hogy belülről jobban látszik e források szűkülése, vagy legalábbis ennek a veszélye. Hiszen mára már kiderült, hogy
Románia a már nem annyira kicsi, de azért még a kezelhetőség felső határánál lebegő államadóssága ellenére rendkívül kedvezőtlen feltételekkel jut csak hitelekhez és egyre növekszik az adósság, az uniós források és főleg a gazdaságmentési programból (PNRR) származó összegek pedig vagy csak nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem érkeznek. Ez utóbbiak elmaradása pedig olyan vállalások nem teljesítése miatt következett be, melyek megoldása újabb koalíción belüli feszültségekhez vezethet, újabb elemet ütve ki a törékeny stabilitás építményéből” – ecsetelte.
Az RMDSZ nem köt az új, kétpárti kormánykoalícióval a kormány külső parlamenti támogatásáról szóló megállapodást – jelentette ki szerdán a Krónikának Csoma Botond, a szervezet képviselőházi frakcióvezetője.
„De az igazi és a magyar közösségre nézve legaggasztóbb elemnek azt tartom, hogy a romániai pártok (kivétel nélkül mindegyik, akár kormány-, akár ellenzéki pártokról beszélünk) szemmel láthatóan
mert vagy csak hiteltelenül tudnák azokat képviselni (például korrupcióellenesség), vagy azért, mert nagy valószínűséggel nem számítanak arra, hogy meg tudják győzni a polgárokat az azokhoz szükséges anyagi és emberi források meglétéről.
Ilyen körülmények között a román pártok hajlamosak lehetnek ahhoz az eszközhöz nyúlni, melynek kampányelemei, »hívószavai« a legkönnyebben dekódolhatók, érthetők és – sajnos! – befogadhatók a román társadalom számára, kortól, nemtől, politikai és vallási meggyőződéstől, képzettségtől, vagyoni helyzettől és lakóhelytől függetlenül, a legkisebb falutól a nagyvárosokig, a Székelyföldtől Dobrudzsáig.
– mutatott rá. Más részről – hangsúlyozta Pászkán – egyre nyilvánvalóbb, hogy
Míg a „rendszerkritikus” pártok, elsősorban az AUR (de a választásokig akár újabb szervezetek is létrejöhetnek régebbi, háttérbe szorult, vagy újonnan megjelenő politikusok, véleményalakítók részvételével) nyíltan és lelkesen igyekeznek meglovagolni ezt a nagyrészt zsigeri, tartalommal még nem rendelkező „életérzést” és ennek a „hulladékpolitizálást” (látványos politikai elemek, nulla tényleges tartalom) elég eredményesen űző AUR tűnik a fő haszonélvezőjének (bár könnyen meglehet, hogy a felmérések téves képet festenek e szervezet valódi, urnáknál is érvényesülő támogatottságáról), de láthatóan
Ezt láthattuk akár Marcel Ciolacu megnyilatkozásaiban is (az unionizmus tőle szokatlan, zászlóra tűzésétől, a „gazdasági nacionalizmus” meghirdetéséig), de mozgásterüket meglehetősen leszűkíti a „föderációs” pártcsaládoknak (EPP, PES, Renew Europe) való kényszeres megfelelési igyekezetük. Így a belpolitikai versenytársak elleni harc és a külföldi „szponzorok” igényeinek teljesítésének jegyében egyszerre kell harcos kiállást mutatniuk a szuverenista törekvésekkel szemben, ugyanakkor kielégíteniük a szavazópolgárok jelenleg erősödőnek vélelmezett ilyen jellegű igényeit, vagy legalábbis megpróbálják nem teljesen elidegeníteni őket maguktól, igyekezve ezt a kérdést a szavazói igénylista sokadik helyére préselni.
Minősíthetetlen hangvételű kirohanást intézett Radu Cristescu, a kormány vezető erejét jelentő Szociáldemokrata Párt (PSD) Szatmár megyei képviselője az RMDSZ ellen annak kapcsán, hogy a magyar szervezet kiszorult az új kormányból.
„Márpedig ebben szintén a magyarellenesség nyújt megfelelő eszközt a román pártoknak (és véleményalakítónak, médiának,
És ebben nem is a soviniszta magyarellenes kiadványok, az azokban publikáló véleményalakítók járnak az élen (bár folytatják ezt a hagyományukat), hanem a zömmel külföldről finanszírozott, magukat »progresszíveknek«, »liberálisoknak« tartó román és magyar nyelvű médiaforrások és az abban publikálók, valamint – figyelemre méltó módon – a különböző, a magyar közösség oktatásáért és kutatásáért felelős, bukaresti finanszírozású intézmények! Csak példaként említem, hogy az orosz–ukrán háború ürügyén olyan támadás indult a gagauz autonómia felszámolása érdekében a chişinăui kormány, a Moldovában és – főleg! – a Romániában megjelenő kiadványok részéről, az EU és az USA intézményeinek hallgatása, sőt, támogatása közepette, hogy annak
A fentiek alapján szinte már csodának tartanám, ha a választásokig hátralévő hónapokat sikerülne megúszni egy minden gátlástól megfosztott (és nemcsak román irányból érkező) magyarellenes hergelés nélkül” – ecsetelte az elemző.
Arra is rákérdeztünk: jobban jár az RMDSZ, hogy ilyen válságos időkben ellenzékből készülhet a választásokra?
Pászkán Zsolt rámutatott: az RMDSZ eleve nem volt teljes mértékben a „maga ura”, azaz a 2020 utáni parlamenti számtan a PSD–PNL–RMDSZ felállású koalícióban nem ruházta fel önmagából, a saját erejéből fakadó tárgyalási pozíciókkal, ugyanis a két román párt plusz a nem magyar nemzeti közösségek frakciója az RMDSZ nélkül is rendelkezik elegendő szavazattal. Tehát bizonyos mértékig a már fentebb vázolt politikai konjunktúra biztosította számára a kormányzati forrásokhoz való hozzáférést. És
Még az este folyamán a parlament elé terjesztik a kormányprogramot és a miniszterjelöltek listáját – jelentette be kedd esti sajtótájékoztatóján Marcel Ciolacu kijelölt miniszterelnök.
Ez utóbbi viszont nagy valószínűséggel, a fentebb már említett okok miatt, egyre kevésbé érvényesült volna a választások közeledtével, ami könnyen odavezethetett volna, hogy úgy kellett volna eltűrnie a román politikusok, véleményalakítók magyarellenes támadásait, hogy közben a források várható csökkenése miatt egyre kevésbé tudta volna ezt a kormányzati forrásoknak a magyar közösség számára való biztosításával kompenzálni, vagy a választói számára megmagyarázni.
„És mivel az RMDSZ megítélése – még mindig és bizonyos magyar körök politikai és/vagy társadalmi asszimilációs törekvései dacára – elsősorban a közösségi jogok melletti következetes kiálláson és a magyar–magyar kapcsolatok ápolásán múlik, úgy vélem,
ráadásul ez jelentős támadási felülettől fosztja meg a magyar közösségen belüli alternatív politikai törekvéseket is. De megfelelő tárgyalási stratégiával ez utóbbiakat akár szövetségessé is lehet változtatni, és ebben mindenképpen segíthet, hogy az RMDSZ is ellenzéki szerepben lesz a román pártokkal szemben” – vélekedett Pászkán.
Kérdésünkre, milyen eredményeket ért el a Ciucă-kormány, milyen problémákkal kell megküzdenie az új kormánynak, illetve várható-e, hogy a Ciolacu-kormány kitölti a teljes mandátumát, az elemző felhívta a figyelmet ara, hogy
A korábban már említett elhibázott költségvetés és a PNRR-hez tartozó és általában véve az uniós pénzek lehívásában tapasztalható elakadások, az eladósodottság és annak finanszírozásának elnehezülése, a gazdaság (részben külső, részben belső okok miatti) lassulása mellett a koalíció szinte egyetlen strukturális vállalását sem volt képes teljesíteni.
(„Képzett Románia”) csak azért, hogy Klaus Iohannis két mandátuma legalább ne tűnjön totális kudarcnak, pedig az. Az igazságügy terén sikerült olyan „megoldásokat” találnia, melyek sem a szakmának, sem a külföldi „szponzoroknak” nem elegendőek (más-más okból), nem sikerült megvalósítania a nyugdíjak (ez a PNRR-kudarc egyik oka), a bérek reformját és továbbra is hiányzik az életképes programok generálásának képessége.
Az egyetlen terület, ahol a Ciucă-kormány (túl)teljesített, bár ezzel is a korábbi kormányok gyakorlatát folytatta, az a katonai kiadások (vagy legalábbis az ezzel kapcsolatos ígéretek) növelése volt, bár ezeket is sikerült olyan kedvezőtlen feltételekkel végrehajtania (gyakran előre fizetve még le nem szállított rendszerekért, különféle államok ellentétes irányú lobbizása közötti vergődés, felesleges és/vagy elavult rendszerek vásárlása megfelelő ellentételezési szerződések nélkül), melyek csak a kudarcok sorát gyarapítják, kézzel fogható és szavazatokra váltható eredmények nélkül.
Ilyen körülmények között Marcel Ciolacunak valamilyen csodába illő változást kellene elérnie, hogy 2024 ne a kudarcokért való elszámolás ideje legyen a kormánypártok számára. Márpedig pontosan ez a fenyegetés lehet az, amely miatt ez a koalíció legfeljebb a költségvetés elfogadását érheti meg” – vetítette előre.
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy várható-e pozitív elmozdulás a magyar-román viszonyban Bogdan Aurescu külügyminiszter leváltása nyomán?
Pászkán rámutatott: Luminiţa Odobescu, aki Bogdan Aurescut váltja, meglehetősen ismeretlen a nyilvánosság számára, olyan karrierdiplomata, aki eddig inkább a külügyi bürokráciához tartozott és kevésbé nyilvánult meg politikai, különösen a magyar-román kapcsolatokat érintő ügyekben. Sőt
Ugyanakkor fontos leszögezni, hogy a sunyin magyarellenes Bogdan Aurescu nem tűnt el a porondról, hiszen felmentése után azonnal a nyíltan magyarellenes Klaus Iohannis elnök (lásd például a kézfogás megtagadása a kormányalakítási egyeztetésre érkezett RMDSZ-küldöttségtől) külpolitikai tanácsadója lett és a külpolitika az államfő kevés alkotmányos hatásköreinek egyike.
„Tehát az új külügyminiszter eddigi szürkesége – hacsak ez nem volt valamilyen hivatali »túlélési« technika – arra enged következtetni, hogy
Ezt támaszthatja alá, hogy a külügyminisztérium által meghirdetett pályázat egy »dezinformációs folyamatokat« figyelő rendszer kiépítésére kiemelt helyen szerepelteti a magyar nyelvű források figyelését, elemzését, feldolgozását (a világ kb. 130 országa közül!), ami azt mutatja, hogy a magyar közösség és Magyarország nemcsak a román titkosszolgálatok, hanem a román Külügyminisztérium számára is kiemelt kockázati tényezőnek számít.
Egyelőre nincs túl sok esélye, hogy ezen az új külügyminiszter akarna, vagy képes lenne jelentősen változtatni!” – villantotta fel a nem túl derűs jövőképet a Krónikának Pászkán Zsolt.
Intenzív tárgyalássorozat vette kezdetét a hárompárti bukaresti nagykoalíció vezetői között azt követően, hogy Klaus Iohannis államfő Marcel Ciolacut bízta meg kormányalakítással. Az RMDSZ már hajlandó lemondani a fejlesztési tárcáról.
Spontán sztrájkba kezdtek a román kormányalkalmazottak, béremelést követelnek – jelentette hétfőn a bukaresti sajtó az érintett szakszervezet vezetőjét idézve.
Évente több mint ötszáz román állampolgár esik az emberkereskedelem áldozatául, és ezek mintegy fele gyermek vagy ifjúkorú – közölte Marcel Ciolacu.
A jelek szerint nem szívesen adna át Románia Patriot rakétarendszert Ukrajnának, ahogy azt Kijev kérte: sem Marcel Ciolacu miniszterelnök, a PSD elnöke, sem a szenátus elnöke nem állt ki egyértelműen az ügy mellett.
Az Egyesült Államok romániai nagykövetének becsléseihez képest hamarabb látja a román állampolgárokkal szembeni amerikai vízumkötelezettség feloldását Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Nem zárja ki a kormányátalakítás lehetőségét a június 9-én esedékes európai parlamenti és önkormányzati választások után Marcel CIolacu miniszterelnök.
A betegek ápolása és gyógyulása nagymértékben az orvosi asszisztenseken múlik – fogalmazott az egészségügyi miniszter.
Hétfőn kezdődik a másodikosok, negyedikesek és hatodikosok országos képességfelmérő vizsgája.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el vasárnap az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) az ország hat dél-romániai megyéjében.
Több mint 1,3 tonnányi halat és halkészítményt vontak ki Romániában forgalomból, mert az élelmiszerek nem feleltek meg a hatályos szabályoknak – közölte honlapján az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC).
Az április 30. és május 9. közötti héten a román rendőrök és schengeni partnereik feltartóztattak 880 személyt, illetve lefoglaltak 78 járművet és 39 okmányt, amelyekre a Schengeni Információs Rendszer (SIS) figyelmeztető jelzése volt érvényben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!