Csoma Botond: semmiképpen nem szeretnénk gátolni a korrupcióellenes harcot
Fotó: Rostás Szabolcs
Továbbra is ellentéteket gerjeszt az RMDSZ és az USR-PLUS között, hogy előbbi nem a DNA-nak, hanem a legfőbb ügyészségnek adná át a bírák és ügyészek által elkövetett törvénytelenségeket vizsgáló, megszűnésre ítélt ügyészség tevékenységét. Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője szerint szükség van az ellensúlyokra a visszaélések megakadályozása érdekében, és elfogadhatatlannak nevezte, hogy Stelian Ion igazságügy-miniszter „sztálinista tempót” folytatva nem fogadja el az övétől eltérő véleményeket.
2021. július 12., 18:502021. július 12., 18:50
Továbbra is feszültséget gerjeszt a kormánykoalíció pártjai között a bírák és ügyészek által elkövetett bűncselekményeket vizsgáló különleges ügyészség (SIIJ) felszámolásának ügye. Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője a Krónikának nyilatkozva hétfőn leszögezte:
Ugyanakkor Dan Barna, a Mentsétek meg Romániát Szövetség – Szabadság, Egység és Szolidaritás Pártja (USR–PLUS) társelnöke hétfőn leszögezte: az RMDSZ tervezete, amellyel a SIIJ hatásköreit nem az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA), hanem a legfőbb ügyészség kapná meg, „mérgező” és „elfogadhatatlan”. Barna szerint amíg nem sikerül megoldást találni a nézeteltérésre, nincs értelme összehívni a parlament rendkívüli ülését, amelyen a különleges ügyészség megszüntetéséről kellene szavazni.
Csoma Botond hétfőn lapunknak indoklásként arra, miért ellenzik, hogy a DNA vegye át az ügyeket, kifejtette: 2019-ben az Igazságügyi Felügyelet elkészített egy jelentést, amelyet a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) is elfogadott. „Ebben részletesen leírták, milyen rendellenességek voltak az igazságügyi rendszerben, egyes bírák milyen nyomásgyakorlásnak voltak kitéve.
Semmiképpen nem szeretnénk gátolni a korrupcióellenes harcot, Romániában nagyon komoly a korrupció mértéke, viszont bizonyos garanciákra szükség van, hogy azok a visszaélések, amelyek a múltban megtörténtek, ne ismétlődjenek meg. Ezért mondtuk azt, hogy egyetértünk a különleges ügyészség megszüntetésével, de a garanciák és az igazságszolgáltatás szempontjából véleményünk szerint az lenne a jobb, ha ezek a dossziék a legfőbb ügyészséghez kerülnének. Ráadásul egy olyan struktúrához, amelyet nem kell létrehozni, hiszen már most is létezik” – hangsúlyozta Csoma.
Annak kapcsán, hogy Stelian Ion igazságügy-miniszter emiatt egy vasárnapi nyilatkozatában arról beszélt: az, hogy az RMDSZ nem bízik a DNA-ban, frontális támadás a korrupcióellenes ügyészség ellen, és nem szolgálja az ország érdekét, Csoma keményen bírálta a tárcavezetőt.
Azt mondja, aki nem ért egyet vele, az biztosan Románia érdekei ellen van, és azt hiszi, ő van az egyetlen általános igazság birtokában, és bárki, aki mást állít, az korrupt vagy rosszhiszemű” – mutatott rá.
A frakcióvezető hozzátette: Ion ebben a „sztálinista tempóban” az utóbbi időben már nem csupán a vele egyet nem értő politikusokat támadja, hanem a bírákat is, akik más véleményre helyezkedtek.
Felvetésünkre, hogy Ion az Igazságügyi Felügyelet jelentését azzal söpörte le az asztalról, hogy annak egyik szerzője politikai kinevezett, Csoma ostobaságnak nevezte a miniszter kijelentését. „Politikai alapú manipuláció egy egész jelentést, amit a CSM elfogadott, és amelynek nem egyetlen szerzője van, úgy tekinteni, mintha nem létezne.
Elfogadhatatlan, hogy nem lehet vele reális dialógust folytatni vele arról, melyek a valós problémák az igazságszolgáltatásban” – hangsúlyozta Csoma.
Kérdésünkre, mi lehet azzal az USR–PLUS célja, hogy a téma miatt az RMDSZ-t támadja, a frakcióvezető kijelentette: egyértelműen politikai célról van szó. „Belementek ebbe a retorikába, most pedig érzik a nyomást a választóik részéről. Ez egy politikai játszma, teljesen alávetik az igazságszolgáltatás kérdését a politikai játszmáknak.
A nagykorrupció ráadásul nem is a bírák és ügyészek körében tapasztalható, hanem más szegmensekben. Tehát azt állítani, hogy a korrupcióellenes harc sikere attól függ, hogy ez a kompetencia visszakerüljön a DNA-hoz, manipuláció” – mutatott rá a Krónikának az alsóházi frakcióvezető.
Florin Cîțu miniszterelnök ugyanakkor szintén hétfőn úgy nyilatkozott: ezt az ügyet a parlamentben kell megvitatni, és ott kell megtalálni a megoldást. Emlékeztetett: a kormány elfogadta a SIIJ felszámolásáról szóló törvénytervezetet, most az igazságügyi tárcának segítenie kell a parlamentet és a kormányt abban, hogy megoldást találjanak.
Mint megírtuk, Stelian Ion USR–PLUS-os igazságügy-miniszter vasárnap hevesen bírálta az RMDSZ-t, amiért az nem a DNA-nak akarja átadni a különleges ügyészség hatásköreit. Ion szerint az, hogy az RMDSZ nem bízik a DNA-ban, amely egyes vélemények szerint visszaéléseket követett el, frontális támadás a korrupcióellenes ügyészség ellen. A miniszter szerint a SIIJ-t eddig azért nem sikerült felszámolni, mert egy része a mostani koalíciós pártoknak – vagyis az RMDSZ – annak létrehozásakor még a másik oldalon, a PSD pártján állt.
Az igazságügyi reformok megvalósításának hiánya miatt akár fel is bomolhat a bukaresti kormánykoalíció – vélekedik Stelian Ion igazságügy-miniszter. A tárcavezető keményen bírálta az RMDSZ-t.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes viszont még múlt héten kijelentette: az RMDSZ módosító javaslata szerint a bírák és ügyészek által elkövetett bűncselekményeket egy már meglévő részleg fogja végezni, tehát semmit nem számolnak fel és semmit nem hoznak létre. „Van egy már létező részleg a legfőbb ügyészségen belül, a büntetőügyi nyomozói és kriminalisztikai részleg. A mi javaslatunk az, hogy ne ismételjük meg a múlt hibáit, ne kövessünk el újabb hibát, ne hozzunk létre másik részleget, az elöljárókat ez a részleg fogja vizsgálni” – mondta az RMDSZ elnöke, leszögezve: a SIIJ felszámolását támogatják.
Jókora kudarcnak tűnik a kormánykoalíciót alkotó Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) választási összefogása: egy friss felmérés szerint a közös európai parlamenti lista csupán a voksok valamivel több mint 30 százalékát kapná meg.
A Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet azzal vádolja a svéd IKEA kiskereskedelmi vállalatot, hogy részt vesz a romániai ősi erdők bútorgyártás céljából történő kiirtásában.
A világűr meghódításában elért szovjet sikerekből ihletődött orosz játékfilmek bukaresti nyilvános vetítését akadályozták meg a román hatóságok.
A Nemzetközi Polgári és Állampolgári Nevelési Tanulmány (ICCS) országos jelentése szerint a romániai diákok 470-es pontszámmal az ICCS 2022-es átlaga (508) alatt vannak az állampolgári ismeretek és polgári szemléletről szóló felmé
Tizenöt év és három hónap börtönbüntetésre ítélte és 75 000 euró erkölcsi kártérítés kifizetésére kötelezte szerdán a Konstanca megyei törvényszék Loredana Atănăsoaiét.
Az országos helyreállítási tervből (PNRR) kórházépítésre szánt pénzalapot maradéktalanul fel fogják használni – jelentette ki szerdán Alexandru Rafila egészségügyi miniszter.
Februárban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában: 9943 fővel csökkent a népességszám, és a halálozások száma 1,9-szerese volt az élveszületésekének – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A keleti szárny országai az „első szövetséges elrettentő és védelmi vonalban” vannak – többek között ezzel indokolta szerdán Klaus Iohannis, hogy harcba száll a NATO főtitkári tisztségéért.
Ha holnap parlamenti választásokat tartanának, a Szociáldemokrata Párt (PSD) 32,8 százalékkal végezne az első helyen, a koalíciós partner Nemzeti Liberális Párt (PNL) 19,7 százalékot, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) pedig 16,5 százalékot kapna.
Margrethe Vestager kedden, az amerikai Princeton Egyetemen tartott beszédében bejelentette, hogy az Európai Bizottság vizsgálatot indított az EU öt tagállama számára szélturbinákat gyártó kínai vállalatoknak nyújtott állami szubvenciók ügyében.
1 hozzászólás