Csoma Botond: semmiképpen nem szeretnénk gátolni a korrupcióellenes harcot
Fotó: Rostás Szabolcs
Továbbra is ellentéteket gerjeszt az RMDSZ és az USR-PLUS között, hogy előbbi nem a DNA-nak, hanem a legfőbb ügyészségnek adná át a bírák és ügyészek által elkövetett törvénytelenségeket vizsgáló, megszűnésre ítélt ügyészség tevékenységét. Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője szerint szükség van az ellensúlyokra a visszaélések megakadályozása érdekében, és elfogadhatatlannak nevezte, hogy Stelian Ion igazságügy-miniszter „sztálinista tempót” folytatva nem fogadja el az övétől eltérő véleményeket.
2021. július 12., 18:502021. július 12., 18:50
Továbbra is feszültséget gerjeszt a kormánykoalíció pártjai között a bírák és ügyészek által elkövetett bűncselekményeket vizsgáló különleges ügyészség (SIIJ) felszámolásának ügye. Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője a Krónikának nyilatkozva hétfőn leszögezte:
Ugyanakkor Dan Barna, a Mentsétek meg Romániát Szövetség – Szabadság, Egység és Szolidaritás Pártja (USR–PLUS) társelnöke hétfőn leszögezte: az RMDSZ tervezete, amellyel a SIIJ hatásköreit nem az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA), hanem a legfőbb ügyészség kapná meg, „mérgező” és „elfogadhatatlan”. Barna szerint amíg nem sikerül megoldást találni a nézeteltérésre, nincs értelme összehívni a parlament rendkívüli ülését, amelyen a különleges ügyészség megszüntetéséről kellene szavazni.
Csoma Botond hétfőn lapunknak indoklásként arra, miért ellenzik, hogy a DNA vegye át az ügyeket, kifejtette: 2019-ben az Igazságügyi Felügyelet elkészített egy jelentést, amelyet a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) is elfogadott. „Ebben részletesen leírták, milyen rendellenességek voltak az igazságügyi rendszerben, egyes bírák milyen nyomásgyakorlásnak voltak kitéve.
Semmiképpen nem szeretnénk gátolni a korrupcióellenes harcot, Romániában nagyon komoly a korrupció mértéke, viszont bizonyos garanciákra szükség van, hogy azok a visszaélések, amelyek a múltban megtörténtek, ne ismétlődjenek meg. Ezért mondtuk azt, hogy egyetértünk a különleges ügyészség megszüntetésével, de a garanciák és az igazságszolgáltatás szempontjából véleményünk szerint az lenne a jobb, ha ezek a dossziék a legfőbb ügyészséghez kerülnének. Ráadásul egy olyan struktúrához, amelyet nem kell létrehozni, hiszen már most is létezik” – hangsúlyozta Csoma.
Annak kapcsán, hogy Stelian Ion igazságügy-miniszter emiatt egy vasárnapi nyilatkozatában arról beszélt: az, hogy az RMDSZ nem bízik a DNA-ban, frontális támadás a korrupcióellenes ügyészség ellen, és nem szolgálja az ország érdekét, Csoma keményen bírálta a tárcavezetőt.
Azt mondja, aki nem ért egyet vele, az biztosan Románia érdekei ellen van, és azt hiszi, ő van az egyetlen általános igazság birtokában, és bárki, aki mást állít, az korrupt vagy rosszhiszemű” – mutatott rá.
A frakcióvezető hozzátette: Ion ebben a „sztálinista tempóban” az utóbbi időben már nem csupán a vele egyet nem értő politikusokat támadja, hanem a bírákat is, akik más véleményre helyezkedtek.
Felvetésünkre, hogy Ion az Igazságügyi Felügyelet jelentését azzal söpörte le az asztalról, hogy annak egyik szerzője politikai kinevezett, Csoma ostobaságnak nevezte a miniszter kijelentését. „Politikai alapú manipuláció egy egész jelentést, amit a CSM elfogadott, és amelynek nem egyetlen szerzője van, úgy tekinteni, mintha nem létezne.
Elfogadhatatlan, hogy nem lehet vele reális dialógust folytatni vele arról, melyek a valós problémák az igazságszolgáltatásban” – hangsúlyozta Csoma.
Kérdésünkre, mi lehet azzal az USR–PLUS célja, hogy a téma miatt az RMDSZ-t támadja, a frakcióvezető kijelentette: egyértelműen politikai célról van szó. „Belementek ebbe a retorikába, most pedig érzik a nyomást a választóik részéről. Ez egy politikai játszma, teljesen alávetik az igazságszolgáltatás kérdését a politikai játszmáknak.
A nagykorrupció ráadásul nem is a bírák és ügyészek körében tapasztalható, hanem más szegmensekben. Tehát azt állítani, hogy a korrupcióellenes harc sikere attól függ, hogy ez a kompetencia visszakerüljön a DNA-hoz, manipuláció” – mutatott rá a Krónikának az alsóházi frakcióvezető.
Florin Cîțu miniszterelnök ugyanakkor szintén hétfőn úgy nyilatkozott: ezt az ügyet a parlamentben kell megvitatni, és ott kell megtalálni a megoldást. Emlékeztetett: a kormány elfogadta a SIIJ felszámolásáról szóló törvénytervezetet, most az igazságügyi tárcának segítenie kell a parlamentet és a kormányt abban, hogy megoldást találjanak.
Mint megírtuk, Stelian Ion USR–PLUS-os igazságügy-miniszter vasárnap hevesen bírálta az RMDSZ-t, amiért az nem a DNA-nak akarja átadni a különleges ügyészség hatásköreit. Ion szerint az, hogy az RMDSZ nem bízik a DNA-ban, amely egyes vélemények szerint visszaéléseket követett el, frontális támadás a korrupcióellenes ügyészség ellen. A miniszter szerint a SIIJ-t eddig azért nem sikerült felszámolni, mert egy része a mostani koalíciós pártoknak – vagyis az RMDSZ – annak létrehozásakor még a másik oldalon, a PSD pártján állt.
Az igazságügyi reformok megvalósításának hiánya miatt akár fel is bomolhat a bukaresti kormánykoalíció – vélekedik Stelian Ion igazságügy-miniszter. A tárcavezető keményen bírálta az RMDSZ-t.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes viszont még múlt héten kijelentette: az RMDSZ módosító javaslata szerint a bírák és ügyészek által elkövetett bűncselekményeket egy már meglévő részleg fogja végezni, tehát semmit nem számolnak fel és semmit nem hoznak létre. „Van egy már létező részleg a legfőbb ügyészségen belül, a büntetőügyi nyomozói és kriminalisztikai részleg. A mi javaslatunk az, hogy ne ismételjük meg a múlt hibáit, ne kövessünk el újabb hibát, ne hozzunk létre másik részleget, az elöljárókat ez a részleg fogja vizsgálni” – mondta az RMDSZ elnöke, leszögezve: a SIIJ felszámolását támogatják.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) elnöke, Elena Costache azzal vádolja a kormányt, hogy „egyik napról a másikra” 65 évre akarja emelni a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát, ami a rendszer összeomlásához vezethet.
Az adóelkerülés a Romániát fenyegető kiemelt kockázati tényezők közé tartozik, hiszen a költségvetés megkárosításával valójában az intézményrendszer közszolgáltatásainak minőségét ássa alá a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) szerint.
Elfogadta hétfő délutáni ülésén a bukaresti kormány azt a rendeletet, amely alapján havi bruttó 300 lejre korlátozzák a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát.
Két lehetséges forgatókönyvet vitatott meg a vízzel elárasztott parajdi sóbánya jövőjével kapcsolatban hétfői ülésén a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT).
A Romániai Nyugdíjasok Országos Szövetsége (FNPR) elfogadhatatlannak tartja, hogy az állami nyugdíjak megsarcolása is része legyen a deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak.
Országszerte spontán munkabeszüntetést robbantottak ki hétfőn az adóhatóság, a nyugdíjpénztár, a munkaerő-közvetítő és a szociális kifizetési ügynökség alkalmazottai a kormány által tervezett, a közszféra dolgozóit érintő megszorító intézkedések miatt.
A szakszervezeti tömbök képviselői rendkívüli találkozót kérnek Ilie Bolojan kormányfőtől az elkövetkező időszakban alkalmazandó megszorító intézkedések ügyében, ellenkező esetben elindítják a törvényes eljárást egy általános sztrájk kirobbantására.
A végleges eredményeket – a fellebbezések után – hétfőn délelőtt tették közzé.
Románia egészségügyi rendszere 2024-re jelentős növekedést mutatott a szolgáltatások és a szakemberek számát tekintve, de továbbra is éles különbségek tapasztalhatók a városi és vidéki térségek között.
Hétfő délutántól autópályán lehet eljutni Curtea de Argeștől a Fekete-tenger partján fekvő Konstanciáig – írta vasárnap a Facebook-oldalán a közúti infrastruktúrát kezelő társaság (CNAIR) vezérigazgatója.
1 hozzászólás