HIRDETÉS
Az IRES közvélemény-kutató cég által a szavazóhelyiségektől távozó választópolgárok megkérdezése alapján készített becslés alapján a hivatalban lévő jobbközép államelnök a szavazatok 66,50, míg ellenfele, a szociáldemokrata Viorica Dăncilă 33,50 százalékát szerezte meg. Ezzel egy időben a 21 órai urnazárás után a CURS-Avangarde közvélemény-kutató által közzétett exit poll szerint Klaus Johannisra a szavazópolgárok 64,8, míg az ellenzékbe került Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökére 35,2 százalék voksolt.
Johannis elsöprő győzelme azt jelenti, Dăncilának nem csak hogy nem sikerült lefaragnia jelentős, tizenöt százalékos hátrányát, de megszorongatni sem tudta a hivatalban lévő elnököt.
Az urnazárást és az eredménybecslés közzétételét követően Klaus Johannis az európai, modern és normális Románia győzelmeként értékelte, hogy az exit poll alapján a voksok kétharmadát megszerezve aratott győzelmet ellenfele fölött. A jobbközép politikus a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetőinek gyűrűjében rámutatott: a PSD az utóbbi harminc év egyetlen elnökválasztásán sem szenvedett ilyen súlyos vereséget. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a jobboldal csak egy csatát nyert, a „háborút” akkor fogja megnyerni, ha a jövő évi önkormányzati és parlamenti választásokon ellenzékbe küldi a PSD-t. Johannis azt ígérte, újabb ötéves mandátuma idején valamennyi román választópolgár elnöke lesz, azoké is, akik nem rá szavaztak, vagy távol maradtak az urnáktól.
Súlyos veresége ellenére Viorica Dăncilă úgy értékelte a választás eredményét, hogy a PSD visszaszerezte az európai parlamenti megmérettetésen elveszített szavazatait. „Ma már több mint hárommillió szavazatunk van, ami azt jelenti, hogy van annyi szavazatunk, mint amennyivel a 2016-os parlamenti választásokat követően kormányra kerültünk. Meg vagyok győződve arról, hogy a mai szavazatok száma segít, kötelez bennünket, és ebben a tekintetben mindent megteszünk, hogy megnyerjük a helyhatósági és a parlamenti választásokat” – közölte Viorica Dăncilă a PSD központi székházában. Hozzátette, további nyilatkozatokat azt követően tesz, hogy ismert lesz a szavazás végleges eredménye. A szociáldemokrata politikus aztán az Antena 3 hírtelevíziónak nyilatkozva leszögezte: nem mond le a PSD éléről, és ha pártbeli kollégái közül valaki a leváltására törekednek, össze kell hívni az alakulat kongresszusát.
A november 10-ei első fordulóban a PNL jelöltjeként második mandátumára pályázó Johannis az érvényes voksok 37,8 százalékát, míg a parlament által a miniszterelnöki tisztségből októberben leváltott Dăncilă a szavazatok 22,3 százalékát szerezte meg. Egyébként az elnökválasztás második fordulóját megelőzően az elemzők a 15 százalékpontos előnnyel indult Johannis sima győzelmére számítottak, annál is inkább, mert a jobbközép pártok versenyből kiesett elnökjelöltjei is mögötte sorakoztak fel, és a többiek sem biztatták választóikat arra, hogy Dăncilát támogassák. (Johannisnak öt évvel ezelőtt sikerült a bravúr: míg a 2014-es államfőválasztás első fordulójában tíz százalékos hátrányba került Victor Ponta akkori szociáldemokrata kormányfővel, a második fordulóra ezt sikerült ledolgoznia, és a voksok 54 százalékának begyűjtésével megszerezte az elnöki posztot).
A választási részvétel most vasárnap meghaladta a két héttel ezelőtti első fordulóban mért szintet.
Miközben november 10-én a szavazópolgárok 47,66 százaléka járult az urnák elé, a második fordulóban a központi választási iroda (BEC) adatai alapján a részvétel 49,87 százalékra rúgott belföldön (ez 9 086 568 választót jelent). (Az öt évvel ezelőtti államfőválasztás második fordulójában 21 óráig a választópolgárok 62,04 százaléka szavazott). ARekordot döntött ugyanakkor a részvételi arány a külföldön élő románok körében, akik közül a 21 órai romániai urnazárásig több mint 900 ezren adták le voksukat, számos nyugat-európai országban viszont még nem zárult le a szavazás. A magyarokat azonban hidegen hagyta a megmérettetés: Hargita megyében 22,86, Kovászna megyében 25,86, Szatmárban pedig 37 százalékos részvételt jegyeztek urnazárásig. Arad és Bihar megyében a szavazópolgárok 49-49, Szilágyban 48, Máramarosban 45, Marosban 43, Hunyadban 50, Brassóban 56 százaléka járult az urnák elé. Kiugróan magas, 62 százalékos részvételt regisztráltak Kolozs megyében, ennél élénkebb, 68 százalékos szavazókedvet csak a Bukarestet is magában foglaló Ilfovban regisztráltak.
A nap folyamán különben a választási folyamattal kapcsolatban közel kétszáz, esetleges rendellenességről érkezett bejelentés a belügyminisztériumhoz, ezek 50 százaléka alaptalannak bizonyult. Monica Dajbog, a bukaresti szaktárca szóvivője elmondta, a legtöbb bejelentés Bukarestből, illetve Dâmboviţa, Dolj, Giurgiu és Olt megyéből érkezett. A rendőrség 17 esetben szabott ki bírságot, összesen 16 200 lej értékben, 16 esetben figyelmeztetett. 25 esetben bűncselekmény gyanúja – a választók megvesztegetése, a szavazási titok megsértése, választási csalás, többszöri szavazás – miatt vizsgálódnak.
A szóvivő rámutatott, Brăilán kivizsgálás indult egy 68 éves férfi ellen hivatali visszaélés miatt, mivel a polgármesteri hivatal alkalmazottjaként olyan kisbusszal járt, amelyen két választási plakát volt. A férfit ugyanakkor megbüntették 1 500 lejre választási propaganda miatt. Bákó megyében szintén 1 500 lejes büntetést kellett fizetnie egy férfinek, aki arra buzdította a választópolgárokat, hogy egy bizonyos jelöltre adják a voksukat, Prahova megyében pedig többszöri szavazás miatt indult kivizsgálás az egyik szavazóköri választási iroda egyik tagja ellen, aki mind a szóban forgó szavazókörzetnél, mind a lakhelye szerinti körzetnél leadta voksát. Olt megyében is kivizsgálás indult, miután egy olyan személy is jelentkezett szavazásra, aki elhunytként szerepel a lakossági nyilvántartásban.
