Fotó: Mihai Dragoș Gheorgescu/Agerpres
Békülékenyebb hangot ütött meg a Nemzeti Liberális Párt (PNL) élére történt megválasztása után Florin Cîțu vasárnap.
2021. szeptember 26., 16:262021. szeptember 26., 16:26
2021. szeptember 26., 16:332021. szeptember 26., 16:33
A román miniszterelnök azt mondta: kész minden olyan parlamenti frakcióval tárgyalni a (kisebbségben maradt) kormány támogatásáról, amely nem akar politikai válságot, a többi párt azonban – megmaradt koalíciós partnerén, az RMDSZ-en kívül – egyelőre elzárkózik ettől.
Cîțu szerint ez akkor lehetséges, ha az URS-PLUS „nem szövetkezik többé” a vírustagadó, nacionalista, szélsőségesnek tartott Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR), illetve korábbi közös politikai ellenfelükkel, a legnagyobb frakcióval rendelkező, de 2019 óta ellenzékben lévő Szociáldemokrata Párttal(PSD).
Cîțu elutasította az USR-PLUS és párton belüli ellenfelei azon bírálatát, miszerint a PSD-vel akar „összeállni”, újraalakítva a Ponta-kormány idején működő Szociálliberális Szövetséget (USL), csak hogy hatalmon maradjon. A miniszterelnök PNL-elnökké választása alakalmával több ízben leszögezte: a PSD-t tartja pártja legfőbb ellenségének. Azt viszont képmutatásnak nevezte, hogy egyesek „USL 2.0”-t látnak abban, ha kormánya – a politikai válságot elkerülendő – a PSD-től kap parlamenti támogatást, viszont az szerintük nem „szövetség”, ha az USR-PLUS a PSD-vel és az AUR-ral fog össze a kormány megbuktassa érdekében.
Florin Cîţut választotta elnökéül a Nemzeti Liberális Párt (PNL). A szombati kongresszuson Florin Cîţunak 2878 küldött szavazott bizalmat, míg ellenfele, Ludovic Orban 1898 voksot kapott.
A Klaus Iohannis államfő támogatásával – Ludovic Orban házelnök kihívójaként – szombaton PNL-elnökké választott Cîțut a többi párt nem bíztatja.
Az USR-PLUS elnökválasztásának első fordulójában legtöbb voksot összesítő Dacian Cioloș társelnök ezt azzal is megtoldotta, hogy a jobbközép koalíció helyreállításához egy írásba foglalt, számon kérhető reformmenetrendet is el kell fogadni.
Az USR–PLUS egyöntetű döntése szerint a párt nem tér vissza a kormányba, ha Florin Cîţu marad a miniszterelnök – szögezte le az alakulat a Nemzeti Liberális Párt (PNL) tisztújító kongresszusának napján közzétett Facebook-bejegyzésében.
A román politikai élet ellenzékben is megkerülhetetlen szereplőjévé vált PSD továbbra is azt hangoztatja, hogy előre hozott választásokat akar, Marcel Ciolacu pártelnök pedig kizárta annak lehetőségét, hogy a PSD olyan kisebbségi kormányt támogasson, amelyben a PNL adja a miniszterelnököt. A PSD azzal az üzenettel „gratulált” Cîțu PNL-elnökké választásához, hogy várják a parlamentbe, a bizalmatlansági indítvány szavazására.
Ha a taláros testület elutasítja a kormány óvását, és a parlament napirendre tűzi az indítványt, a Cîțu-kabinet aligha éli túl a bizalmatlansági szavazást. Ha viszont az alkotmánybíróság Cîțunak ad igazat, azzal legalábbis értékes időt nyer, az őszi ülésszakban ugyanis már csak a PSD terjeszthetne be ellene egy másik bizalmatlansági indítványt, de a súlyos járványhelyzet és saját politikai számításai miatt ezzel a PSD bukaresti elemzők szerint nem fog sietni.
2025-re biztosított a költségvetés a bölcsődeépítő kormányprogram folytatására – jelentette ki Cseke Attila fejlesztési miniszter kedden egy új piatra-neamț-i bölcsőde felavatásán.
Az egész országban folytatták kedden a tiltakozó akciókat a közalkalmazottak, miután a kormány elfogadta a veszélyes körülmények miatt járó prémiumok csökkentéséről szóló sürgősségi rendeletet.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) elnöke, Elena Costache azzal vádolja a kormányt, hogy „egyik napról a másikra” 65 évre akarja emelni a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát, ami a rendszer összeomlásához vezethet.
Az adóelkerülés a Romániát fenyegető kiemelt kockázati tényezők közé tartozik, hiszen a költségvetés megkárosításával valójában az intézményrendszer közszolgáltatásainak minőségét ássa alá a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) szerint.
Elfogadta hétfő délutáni ülésén a bukaresti kormány azt a rendeletet, amely alapján havi bruttó 300 lejre korlátozzák a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát.
Két lehetséges forgatókönyvet vitatott meg a vízzel elárasztott parajdi sóbánya jövőjével kapcsolatban hétfői ülésén a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT).
A Romániai Nyugdíjasok Országos Szövetsége (FNPR) elfogadhatatlannak tartja, hogy az állami nyugdíjak megsarcolása is része legyen a deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak.
Országszerte spontán munkabeszüntetést robbantottak ki hétfőn az adóhatóság, a nyugdíjpénztár, a munkaerő-közvetítő és a szociális kifizetési ügynökség alkalmazottai a kormány által tervezett, a közszféra dolgozóit érintő megszorító intézkedések miatt.
A szakszervezeti tömbök képviselői rendkívüli találkozót kérnek Ilie Bolojan kormányfőtől az elkövetkező időszakban alkalmazandó megszorító intézkedések ügyében, ellenkező esetben elindítják a törvényes eljárást egy általános sztrájk kirobbantására.
szóljon hozzá!