Valerij Kuzmin szerint a Románia és Oroszország közötti politikai és diplomáciai párbeszéd gyakorlatilag befagyott az ukrajnai háború nyomán
Fotó: Oroszország bukaresti nagykövetsége
A „katonai hisztériát” szítani kívánó politikai vezetők nyomására tett kijelentések közé sorolja Valerij Kuzmin, Oroszország bukaresti nagykövete az új román vezérkari főnök múlt heti kijelentését, amely értelmében Romániának fel kell készülnie egy közelgő orosz támadásra.
2024. február 08., 19:102024. február 08., 19:10
2024. február 08., 19:142024. február 08., 19:14
A diplomata szerint Oroszország nem jelent fenyegetést Romániára, ugyanakkor felhívta Bukarest figyelmét az Ukrajnának nyújtott katonai segítség ügyére, és jelezte: „bizonyos következményekkel számolni kell”.
„Amit Gheorghiţă Vlad tábornok az interjújában mondott, az román belügy. Abból indul ki, hogy valaki kívülről fenyegeti Romániát, és eléggé átlátszó módon Oroszországra mutogat. Oroszország nem jelent fenyegetést Romániára. De miután Románia több katonát hív be, és aggodalmát hangoztatja a katonai szolgálat kapcsán, bizonyos következményekkel számolni kell. Nyíltan beszélünk róluk, de semmiképpen sem gondolkodunk a háborún” –
mondta egy sajtótájékoztatón Valerij Kuzmin.
Természetesen ők (a katonai parancsnokok – a szerk.) a pozíciójuk és a feladataik szempontjából a legjobb képességeik szerint végzik a feladatukat” – tette hozzá az orosz nagykövet.
A védelmi minisztériumnál jelenleg kidolgozás alatt áll egy törvénymódosító tervezet, amely szerint bevezetik a négyhónapos önkéntes katonai szolgálatot a 18 és 35 év közötti nők és férfiak számára.
A diplomata azt is elmondta, hogy azok a nyugati vezetők, politikusok, európai parlamenti képviselők, katonatisztek, akik az orosz fenyegetésről nyilatkoznak, nyugdíjazásuk vagy megbízatásuk lejárta után jól fizető állásokat keresnek a hadiipari vállalatok, különböző alapítványok, agytrösztök, elemző és stratégiai tanulmányi központok élén.
Moszkva elfogadhatatlannak tartja az Ukrajnának nyújtott katonai segélyt
Kuzmin arra is kitért: az orosz fél az év során nem egyszer jelezte a román hatóságoknak, hogy „a kijevi bűnöző neonáci rezsimnek nyújtott folyamatos katonai segítség elfogadhatatlan”.
– mutatott rá az Oroszországi Föderáció bukaresti diplomáciai képviselője.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint a katonai szolgálatról szóló vita természetes sorrendje az lett volna, ha a témát Románia elnöke veti fel, a parlamentben vitáznak róla, és a vezérkari főnöknek csak ez után kellett volna előállnia az érveivel.
Kuzmin hozzátette, hogy Oroszország részvétele nélkül nem képzelhető el az európai biztonsági rendszer, és kijelentette, hogy a nyugati országok által tett katonai előkészületek „az európai biztonsági és stabilitási rendszer tágabb perspektívájából nézve az ilyen rendszer valódi megerősítésének rovására irányuló tevékenységek”.
– mutatott rá Valerij Kuzmin nagykövet.
Mint arról beszámoltunk, Gheorghiță Vlad, a román hadsereg új vezérkari főnöke a múlt héten úgy vélekedett: Oroszország nem fog megállni Ukrajnában, más európai országokat is célba vesz, ezért a polgároknak katonai kiképzést kellene kapniuk. Marcel Ciolacu kormányfő erre úgy reagált: az ország sosem volt nagyobb biztonságban, mint most, nem áll fenn a veszélye annak, hogy Románia háborúba keveredjen. Vlad az önkéntes sorkatonai szolgálat bevezetéséről szolgáló törvény elfogadását sürgetve beszélt az orosz fenyegetésről.
„Szó sem lehet a román aranytartalék visszaadásáról”
Románia és Oroszország kétoldalú kapcsolatai az ukrajnai háború nyomán tovább romlottak, olyannyira, hogy a politikai és diplomáciai párbeszéd gyakorlatilag befagyott – jelentette ki Valerij Kuzmin. A diplomata egyúttal nemtetszését fejezte ki
A nagykövet az első világháború idején Oroszországba szállított román nemzeti vagyon ügyét – amit „naftalinból előrángatott döglött macskaként” jellemzett – felvetve megismételte, hogy Oroszország nem tartozik Romániának semmivel, hanem éppen ellenkezőleg, elengedte Romániának az Oroszországgal szembeni adósságait, és felidézte, mit mondott Brezsnyev Ceauşescunak az 1960-as években.
– hangoztatta Kuzmin.
A Moszkva és Bukarest közötti súrlódások ellenére Valeri Kuzmin fenntartja, hogy „senki sem vádolhatja Oroszországot a Romániával való kétoldalú kapcsolat szabotálásával”.
A román aranytartalék ügye régóta vita tárgyát képezi Bukarest és Moszkva között. Az ügy az első világháborúig nyúlik vissza, amikor Románia felrúgva az addigi szövetséget, az Erdélyt neki ígérő antant oldalán belépett a háborúba, és betört Magyarország erdélyi területeire.
ahol Moszkvában, a kreml páncéltermében helyezték őket biztonságba. Összesen 91,48 tonna aranyat szállítottak Moszkvába.
A Lenin vezette bolsevikok azonban 1917 októberében puccsal átvették a hatalmat Oroszországban, és Romániával is megszüntették a diplomáciai kapcsolatokat.
Bár 1935-ben, majd 1956-ban bizonyos tételeket a jó kétoldalú viszony megalapozása érdekében visszaadtak, ez az aranytartalékot nem érintette. Moszkva álláspontja szerint ugyanis a román hadsereg által a második világháborúban a Szovjetuniónak okozott kár jóvátétele fejében az arany őt illeti.
Fizetnének az önkéntes kiképzést vállalóknak
A védelmi minisztérium által kidolgozott, törvénymódosítás szerint az önkéntes sorkatonai szolgálat időtartama négy hónapos lenne, de ez még nem végleges, öt vagy hat hónapos is lehet. 18 és 35 év közötti férfiak és nők egyaránt részt vehetnének benne, a kiképzés ideje alatt pedig ingyen szállást és élelmezést, illetve természetesen felszerelést kapnak, a szolgálat időtartamára pedig a sorkatonákat megillető havi illetményt biztosítanak számukra. A tervezet szerint ez havi mintegy 3000 lej lesz. Jelenleg egy sorkatona havi 2500 lejt kap, egy őrvezető pedig 2750-et.
A kiképzés végén a frissen kiképzett tartalékosok három bruttó átlagbérnek megfelelő összeget kapnak. A munkaadók kötelesek lesznek fenntartani azon alkalmazottaik munkahelyét, akik önkéntes sorkatonai szolgálatra jelentkeznek.
A védelmi minisztérium kizárja a kötelező katonai szolgálat bevezetését, de az önkéntes sorkatonai szolgálat lehetőségét mérlegeli – jelentette ki hétfőn Angel Tîlvăr védelmi miniszter.
Oroszország nem fog megállni Ukrajnában, más európai országokat is célba vesz, ezért a polgároknak katonai kiképzést kellene kapniuk – véli Gheorghiță Vlad, a román hadsereg új vezérkari főnöke.
Az Elie Wiesel Nemzeti Holokausztkutató Intézet figyelmeztetése ellenére a román ortodox egyház jóváhagyta a Mihály Arkangyal Légiója nevű egykori fasiszta mozgalom egyik képviselője, Ilie Lăcătușu ortodox pap szentté avatását.
Marcel Ciolacu kormányfő szerint Romániában a medvék nagy száma problémát jelent, és amint a képviselőház elfogadja a medvepopuláció szabályozásáról szóló törvénytervezetet, a környezetvédelmi miniszter ismertetni fogja a következő lépéseket.
Egyre gyakoribbak a tűzesetek az országban a fokozódó kánikula miatt, a Vaskapu-szoros természetvédelmi területén pedig már egy hete ég az erdő – derült ki a katasztrófavédelem pénteken kiadott összegzéséből.
Nem tudni, mikor kap Románia új Patriot légvédelmi rakétaüteget ahelyett, amelyet átad Ukrajnának – ismerte el Angel Tîlvăr román védelmi miniszter.
Közzétették pénteken az érettségi vizsga végleges eredményeit a bacalaureat.edu.ro oldalon – közölte az oktatási minisztérium. A dolgozatok óvások utáni újrajavítását követően 1,8 százalékkal, 78,2 százalékra nőtt a sikeresen érettségizők aránya.
Az úgynevezett Anastasia-törvény hatályba lépése óta eltelt egy évben 20 százalékkal csökkent az ittasan vagy kábítószer hatása alatt vezető sofőrök okozta balesetekben elhunytak száma – jelentette ki pénteken a jogszabály kezdeményezője.
Emberölési kísérlet, a közbiztonságra veszélyes eszköz használata, valamint a közrend és a köznyugalom megzavarása miatt hét évre intézetbe küldik azt a 17 éves fiút, aki tavaly késsel megsebesítette a japántanárnőjét.
A nagy kánikula a vonatközlekedést is befolyásolja, a normál sebességhez képest átlagosan 20-30 kilométer/órával csökken a szerelvények haladási sebessége a teljes romániai vasúti hálózaton– közölte a Román Vasúttársaság (CFR).
Lehetséges, hogy áramkimaradások fordulnak elő a napokban tomboló kánikula miatt – ismerte el Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Kihallgatják pénteken a legfőbb ügyészségen Petre Roman volt miniszterelnököt az 1990-es bányászjárás ügyében, amelyben emberiesség elleni bűncselekményekkel gyanúsítják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!