Az RMDSZ elnöke szerint nem kapná meg a szükséges parlamenti támogatást a sorkatonasághoz való visszatéréshez szükséges alkotmánymódosítás
Fotó: Rostás Szabolcs
A katonai szolgálatról szóló vita természetes sorrendje az lett volna, ha a témát Románia elnöke vetette volna fel, majd a parlamentben vitáztak volna róla, és a vezérkari főnöknek csak ez után kellett volna előállnia az érveivel – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kedden a Digi 24-nek nyilatkozva.
2024. február 06., 18:362024. február 06., 18:36
2024. február 06., 18:532024. február 06., 18:53
Kijelentésének előzménye, hogy a román hadsereg új vezérkari főnöke, Vlad Gheorghiţă tábornok egy interjúban a lakosság háborús helyzetre való felkészítését előíró törvény elfogadását sürgette. Kelemen a hírtelevíziónak kifejtette, a román állam jelenleg is hadserege modernizációján dolgozik, és
„Talán jobb lett volna, ha ezt a nyilatkozatot Románia elnöke teszi, mégiscsak ő a hadsereg parancsnoka – akkor valószínűleg másképp értelmezik. Abban viszont a vezérkari főnöknek igaza van, hogy Romániának mindenre fel kell készülnie – ezt teszi egész Európa, pánikba esés és pánikkeltés nélkül, anélkül, hogy küszöbön álló háborúról beszélnénk. Nincs ilyen veszély, ezt ismét le kell szögezni. Miután felvázoltuk a jelenlegi helyzetet, rátérhetünk a részletekre. (...) A természetes sorrend tehát ez lett volna: egy politikai vita, amely az államfőtől indul, utána a parlamenthez kerül, és utána persze Vlad tábornok és a hadsereg többi vezetője is jöhetett volna a maga érveivel” – idézte a szövetségi elnököt az Agerpres hírügynökség.
Oroszország nem fog megállni Ukrajnában, más európai országokat is célba vesz, ezért a polgároknak katonai kiképzést kellene kapniuk – véli Gheorghiță Vlad, a román hadsereg új vezérkari főnöke.
A politikus úgy vélekedett, közvetlen háborúveszély ugyan nincs, de „a világ megváltozott, és nem jó irányba”, ezért jómaga sem túlságosan optimista. „Románia és minden állam beruház a biztonságba, állampolgárai biztonságába; ez történik Lengyelországban, Szlovákiában, Magyarországon és Nagy-Britanniában, tehát Románia nem kirívó, csak mi kicsit szokatlanul fogjuk fel. (...) Ha a társadalom nincs felkészülve és nem kezeli higgadtan a kérdést, akkor az emberek azonnal pánikba esnek. Ezt meg kell értenie Vlad tábornoknak is, a politikusoknak is, azoknak is, akik támogatják, és azoknak is, akik nem” – fogalmazott Kelemen Hunor.
Nyomatékosította, a hadsereg és a politikum szintjén is egy ilyen jellegű kérdést kontextusban kell megtárgyalni, érvekkel alátámasztva, felelősségteljesen, és mind a hadseregnek, mind a politikumnak felelőssége megnyugtatni a lakosságot. Az RMDSZ vezetője azt is elmondta, a közvélemény-kutatások szerint a fiatalok zömét egyáltalán nem vonzza a hadseregbe való belépés. „Ez egy más generáció, más vágyakkal, más értékekkel” – jelentette ki a politikus.
A védelmi minisztérium kizárja a kötelező katonai szolgálat bevezetését, de az önkéntes sorkatonai szolgálat lehetőségét mérlegeli – jelentette ki hétfőn Angel Tîlvăr védelmi miniszter.
Jelenleg nem áll fenn a veszélye annak, hogy Románia háborúba sodródjon, de ez nem jelenti azt, hogy az országnak ne kellene felkészülnie minden eshetőségre – jelentette ki hétfőn a bukaresti képviselőház ügyvivő elnöke, Alfred Simonis.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A koalíciós pártoknak tárgyalóasztalhoz kell ülniük és sokkal komolyabban meg kell vitatniuk, hogy kinek mekkora részt kell vállalnia a deficitcsökkentés terhéből – véli a Szociáldemokrata Párt (PSD) főtitkára, Paul Stănescu.
Megválasztották Ilie Bolojant a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökévé az alakulat szombati rendkívüli tisztújító kongresszusán.
A PSD távol maradt a PNL kongresszusától, mint a szociáldemokraták közölték, különbséget tesznek a kormányzati és a politikai együttműködés között.
Romániának van jövője, és ez ,,belátható időn belül” érezhető lesz – jelentette ki Nicușor Dan államfő szombaton a Nemzeti Liberális Párt (PNL) rendkívüli tisztújító kongresszusán mondott beszédében.
Csökkentik az állami vállalatok igazgatótanácsainak létszámát és a menedzserek juttatásait – közölte Ilie Bolojan miniszterelnök a költségvetési deficitcsökkentés második csomagja tervének ismertetésekor.
Fizetése 20 százalékát az államkasszába utalta pénteken Bogdan Ivan energiaügyi miniszter, aki arra kérte a minisztériumnak alárendelt vállalatok vezetőit, hogy kövessék a példáját.
Megszabadulna a szovjet eredetű fegyverektől a román védelmi tárca, és korszerű eszközökre cserélné le őket.
A rendőrök 500 lejre büntettek meg egy taxisofőrt, aki július 10-ről 11-re virradó éjszaka nem volt hajlandó felvenni egy utast a Henri Coandă repülőtéren, és bevonták a fuvarozói engedélyét.
Az elnöki illetmény havi összege valamivel több mint 27 000 lej – ez most azért számít referenciának, mert fölvetődött, hogy azok az állami cégvezetők, akik többet keresnek az államfőnél, mondjanak le önként illetményük egy részéről.
A polgárok 38 százaléka a Románok Egyesüléséért Szövetségre (AUR), 20 százaléka a Szociáldemokrata Pártra (PSD), 15 százaléka a Nemzeti Liberális Pártra (PNL) szavazna, ha vasárnap tartanák a parlamenti választásokat – derül ki a CURS felméréséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!