Bukarestben nemzeti kérdés a Gozsdu-ügy

Az általánosan előírt 45 helyett így 60 nap alatt kell döntést hozni a tervezetről; ha ez idő alatt sem születik semmilyen döntés, a törvényt hallgatólagosan elfogadottá nyilvánítják. A román–magyar közalapítvány sorsa így csak tizenöt napon belül dőlhet el, mivel a beterjesztéstől számított 45 nap tegnap járt le. A tervezetet a ház jogi bizottsága korábban elutasította, a plénum előtt pedig több képviselő is bírálta a szöveget. Lucian Bolcaº nagy-romániás honatya azt állította, hogy a kormányegyezmény révén „a román nép őseinek csontjaival kereskednek”. A liberálisok kezdeményezték, hogy a tervezetet küldjék vissza a jogi bizottsághoz, ezt a javaslatot a képviselők végül egy heves vitát követő, szoros szavazás során – 113 ellene, 113 mellette és 2 tartózkodással – elvetették. A kétoldalú megállapodásról tegnap a kormánypártok vezetői külön is egyeztettek, mert még a koalíciós partnerek közül sem támogatja mindenki maradéktalanul a közalapítvány létrehozását – a Demokrata Párt például nyíltan elutasítja azt. Az egyeztetést követően Teodor Meleºcanu liberális szenátor bejelentette, a koalíció úgynevezett „értelmezési nyilatkozattal” látná el a kormányközi megállapodást. Ebben leszögeznék, hogy az ortodox egyház nagyszebeni Gozsdu-alapítványát nem érintené hátrányosan a megállapodás. Az ülést követően Lucian Bolcaº bejelentette, pártja kész a teljes parlamenti munkamenetnek gátat vetni, amennyiben a ház elfogadná a szöveget. Markó Béla RMDSZ-elnök szerint viszont az elutasítás, illetve a halasztás megkérdőjelezi a román kormány hitelességét. A magyar és a román állam által létrehozandó Gozsdu Közalapítvány kapcsán a Ziua című napilap több ízben bírálta a román kormányt amiatt, hogy „elkótyavetyéli” a mesés vagyont, amelyet szerinte a jogutódként fellépő, 1996-ban Nagyszebenben létrejött Gozsdu Alapítványt illeti.