Klaus Iohannis államfő (középen) és a kormány megannyi tagja kivonult a metróátadásra
Fotó: Presidency.ro
Klaus Iohannis államfő és Ludovic Orban miniszterelnök felavatta kedden a bukaresti ötös metró ötéves késéssel elkészült első hétkilométeres szakaszát, amely a dél-nyugati Drumul Taberei lakónegyedet köti össze a belvárossal.
2020. szeptember 15., 16:172020. szeptember 15., 16:17
2020. szeptember 15., 16:212020. szeptember 15., 16:21
Az új metróvonalon tíz megálló és egy kocsiszín készült el, és az Eroilor állomásnál csatlakozik a bukaresti metró immár 78 kilométeres és 63 megállót magába foglaló hálózatához. Az ötös metró (M5) építését később az Egyetem-tér (Universității) felé folytatnák, hogy további 15 megálló építése nyomán kelet-nyugat irányban kettészelje Bukarestet, és a város keleti felén található Pantelimon városrészt is bekösse a hálózatba.
A két külvárosi végállomással rendelkező M5-ös metróvonal közös szakaszán ezért kezdetben csúcsidőben is csak hatpercenként fognak közlekedni a vonatok, de a jelző- és biztonsági berendezés elvileg lehetővé teszi, hogy a vonatok másfél percenként fussanak be a megállókba. Klaus Iohannis államfő a Nemzeti Liberális Párt (PNL) csaknem egy éve hivatalba lépett kisebbségi kormányának tulajdonította, hogy a „halogatás legendájává” vált új metróvonalat sikerült megnyitni a forgalom előtt. Felhívta a figyelmet, hogy a beruházás jelentős részét uniós támogatásból finanszírozták és Romániának még sok európai forrás áll rendelkezésére, hogy felgyorsítsa az infrastruktúra-fejlesztést. Az M5 avatásán a repülőtérrel kapcsolatot teremtő hatos metróvonal tervezésének és kivitelezésnek megkezdését jövő évre ígérte a közlekedési miniszter.
Fotó: Presidency.ro
Az ország eddigi legdrágább – 3,4 milliárd lejes költségvetésű – városi infrastruktúra-beruházása az első olyan befejezett metróvonal, amelynek az építését nem a kommunizmus idején kezdték meg. Az első versenytárgyalás kiírása óta (2008) 12 év telt el, az építkezés pedig 2012-ben kezdődött, azzal az óriásplakátokon is hirdetett ígérettel, hogy „3 év múlva itt lesz az ön metrómegállója”. A finanszírozási és váratlan műszaki problémák miatt elhúzódó építkezés hosszú évekre örökös közlekedési dugót okozó építőteleppé tette a mintegy negyedmilliós városrész legfontosabb útvonalát, a metróépítési hirdetmények pedig a lakók gúnyolódásának céltábláivá váltak: a hármas számot egyesek 8-ra, mások 30-ra, sőt 300-ra írták át.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke szombaton közölte, hogy jövő héten intézkedni fog az intézménynél csütörtök reggel történt kiberbiztonsági incidens felelőseivel szemben.
A Bukaresti Orvosi Kamara elnöke, Cătălina Poiană szombaton a Facebook-oldalán közölte: reméli, hogy a Sfântul Pantelimon Kórházban történt halálesetek kivizsgálása minél hamarabb lezárul, és a vizsgálat eredményeit nyilvánosságra hozzák.
A román és az ukrán nép közötti szilárd kapcsolatok újbóli megerősítésének nevezte pénteken Luminița Odobescu külügyminiszter, hogy Bukarestben tartják értekezletüket az Ukránok Világkongresszusának vezetői.
Őrizetbe vettek 24 órára egy 62 éves bukaresti tanárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy viszonya volt egy kiskorú diáklánnyal.
A bukaresti Sfântul Pantelimon kórháznál elrendelt vizsgálat az első eredmények szerint nem tárt fel olyan adatokat, amelyek az intenzív osztályon elhunyt betegek félrekezelésére utalnának – nyilatkozta Bogdan Socea, az egészségügyi intézmény menedzsere.
Márciusban Románia 2070 tartózkodási engedélyt adott ki az ukrajnai háború elől menekülő, ideiglenes védelemben részesülő külföldiek számára, az ilyen jogcímen kiállított dokumentumok száma 2022. március 18. óta elérte az 158 112-t.
Hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte pénteken a mangaliai bíróság Monica Macovei volt igazságügyi minisztert gondatlanságból elkövetett testi sértés miatt.
Labdába sem rúghatnának a bukaresti kormánykoalíciót alkotó pártok, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökei, ha elindulnának az idei államfőválasztáson – derül ki egy friss felmérésből.
Romániának a magas infláció okozta költségvetési problémái, illetve külső okok miatt nem sikerült tavaly év végéig a védelemre előirányzott (a GDP 2,5 százalékát kitevő) teljes összeget elköltenie – mutatott rá Klaus Iohannis államfő csütörtökön.
Csak a gyakori, illetve karantént igénylő betegségekben szenvedőknek és a betegség miatt 25 százalékkal csökkentett munkaidőben dolgozó alkalmazottaknak kell majd 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!