HIRDETÉS
A miniszterelnök a szerdai kormányülés első, nyilvános részén bejelentette: még aznap levelet küld Jean-Claude Junckernek, a bizottság elnökének, hogy „információkat és részleteket kérjen” erről a gyakorlatról, amely
szerinte egyáltalán nem illeszthető az úgynevezett Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (CVM) keretei közé.
Az Európai Bizottság a CVM-mel az ország 2007-es uniós csatlakozása óta nyomon követi a román igazságszolgáltatás reformját, a jogállamiság megszilárdítását, az előrelépésekről és további teendőkről pedig rendszeresen országjelentéseket készít.
Felidézte: a román média a napokban egy 2012-ből származó dokumentumot mutatott be, amelyben a brüsszeli testület a CVM keretében megfogalmazott ajánlásai között kilenc akkor folyamatban lévő nagykorrupciós büntetőperben sürgetett előrelépést, név szerint említve azokat a közéleti szereplőket (köztük Adrian Năstase volt miniszterelnököt), akik ezen ügyekben vádlottként álltak a bíróság előtt.
{K1}
Dăncilă elmondta: kérésére
az igazságügyi miniszter utánanézett, hogy 2012 óta előfordult-e még ilyesmi, és kiderült, hogy nem egy elszigetelt esetről volt szó.
A román kormánypárti média értelmezésében Brüsszel beavatkozott a román igazságszolgáltatásba azzal, hogy jelezte: mely bűnvádi eljárásokban vár előrelépést. A kommentátorok szerint a nevek felsorolásával egyfajta „feketelistát” küldött Bukarestnek azokról a „nagyvadakról”, akiknek a „kilövését” szükségesnek tartja.
A Bukarestben kormányzó szociálliberális koalíció azt hangoztatja, hogy a számos magas rangú politikust rács mögé juttató korrupcióellenes ügyészséget (DNA) egy sötét háttérhatalom, az úgynevezett „párhuzamos állam” mozgatja, a vádhatóság pedig – a titkosszolgálatok és Románia nyugati szövetségeseinek utasítására – koholt vádak és hamisított bizonyítékok alapján a korrupcióellenes harc ürügyén politikai tisztogatást végez.
A bukaresti kormánykoalíció a jogállamiság helyreállítására és az ártatlanság vélelmének érvényesítésére hivatkozva próbálja átszervezni az igazságszolgáltatást és módosítani a büntetőjogot. A jobboldali ellenzék, az utcán tüntető civilek és az ország nyugati szövetségesei szerint a kormány valójában politikai pórázra próbálja kötni az igazságszolgáltatást, megakadályozandó saját korrupt politikusainak felelősségre vonását.
