Marad a határátkelő. Az elemző szerint segítene a román érdekeken, ha átlátszóbbá tennék a határvédelem ügyét
Fotó: Facebook/Poliţia de Frontieră Română
Az, hogy Románia ezúttal sem csatlakozhatott a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezethez, nem tekinthető a román diplomácia kudarcának – jelentette ki a Krónikának Barabás T. János, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője. A kolozsvári születésű, diplomataként korábban Romániában és Moldovában is szolgáló szakértő szerint a csatlakozás érdekében Romániának átláthatóbbá kellene tennie a határvédelmet.
2022. december 12., 08:132022. december 12., 08:13
2022. december 13., 11:522022. december 13., 11:52
Nem a román diplomácián múlt a schengeni felvétel elhalasztása – jelentette ki a Krónikának Barabás T. János, a budapesti a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője, akit az újabb fiaskó okairól és lehetséges hatásairól kérdeztünk. Barabás T. emlékeztetett: Románia felvételét leginkább az osztrák belügyminiszter ellenezte, a fő kifogás a migrációban lévő tranzitszerep volt.
„Ez utóbbit a román hatóságok tagadták, hiszen a fő migránsútvonal a Nyugat-Balkánon van, Szerbia, Horvátország, Szlovénia felé. Az ukrajnai háború miatt is a fekete-tengeri embercsempészet megszűnt. Ezt a magyar hatóságok is igazolni tudják, a magyar–román közös határon viszonylag kevés szökési kísérlet volt, csökkenő tendenciában az elmúlt évekhez képest.
A határforgalom adatai is megfelelően digitalizáltak, az EU tagállamai jól ismerik. Az is fontos, hogy az EU ez ősszel megszüntette Románia monitorozását az együttműködési ellenőrzési mechanizmus (CVM) keretében, ami azt jelenti, hogy az igazságügyi és adminisztrációs reformokat kielégítőnek tartják – tehát Ausztria egyedül maradt kifogásaival” – hangsúlyozta.
Barabás T. János, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője
Fotó: Youtube
a felmérések szerint az osztrákok nagy része tart egy migránsinváziótól, és a kormányuk népszerűséget kereshet.
„Én is dühös vagyok” – nyilatkozta Gerhard Karner osztrák belügyminiszter a Der Standard napilapnak adott interjúban, miután az ő vétója megakadályozta Románia csatlakozását a schengeni övezethez.
Kérdésünkre, mit tehet Románia a csatlakozás érdekében, illetve mennyiben segíthet az osztrák álláspont megpuhításában, hogy hisztérikus össztűz zúdul mindenre, ami osztrák, beleértve a gazdasági érdekeltségeket is, a külügy pedig bekérette az osztrák nagykövetet, az elemző rámutatott:
„Javítani lehetne például a temesvári migránstábor állapotán, ez utóbbiról többször írt nem hízelgő módon a sajtó. Előítéleteket lehetne így cáfolni. Ausztria a negyedik-ötödik legnagyobb befektető Romániában, így például a Petrom tulajdonosa az OMV, furcsa számomra, hogy az osztrák cégek nem lobbiztak hatékonyabban, hiszen nekik is érdekük a schengeni bővítés.
Maradnak a nacionalisták, akik szerint már Avram Iancu is megmondta, hogy Bécs huncut. Az, hogy Bogdan Aurescu bekérette az osztrák nagykövetet, rutineljárás, hivatalos magyarázatra van szükség” – emelte ki.
Fotó: Koronavirus.gov.hu
Kérdésünkre, miszerint várható-e ennek nyomán az euroszkepticizmus, a szélsőséges erők erősödése, Barabás T. János kifejtette, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) máris románellenes összeesküvéseket vél látni, de összességében nem hiszi, hogy lényegileg változtat az elutasítás a román belpolitikai képleten, mert már rövid távon csak felveszik Romániát.
Bezárja az Erste osztrák bankcsoport tulajdonában levő BCR-nél nyitott számláját, az ausztriai termékek és szolgáltatások bojkottját ajánlja tagjainak a Sindalimenta élelmiszeripari szakszervezeti szövetség.
Felvetésünkre, hogy számíthatunk-e arra, hogy a figyelem elterelése miatt a magyarokat teszik meg bűnbakká, amiért Magyarország az elhangzott vádak szerint „átengedi a migránsokat Ausztriába, emiatt marasztalták el Romániát”, illetve amiért az SZNT a kisebbségi ügy rendezetlenségére figyelmeztette az EU-s illetékeseket a schengeni szavazás kapcsán, az elemző rámutatott: az SZNT nem fontos tényező ebben a folyamatban.
„Magyarország és Ausztria között csak szúrópróbaszerű határellenőrzés van, tehát ha valaki bejut Magyarországra, jó eséllyel tovább is megy. Magyarországot a szokásos román politikai szegmens támadja ebben az esetben, „ha van sapkánk, ha nincs”. Talán a magyar kormányzat is nyilatkozhatna arról, hogy Magyarország komoly segítséget ad szomszédjának a schengeni csatlakozásban” – hívta fel a figyelmet a Krónikának nyilatkozva Barabás T. János.
A horvátok nem olyan félénkek és megalázkodók, ezért vannak most a schengeni övezeten belül – fogalmazott egy Ausztriában élő román szakértő, bírálva a román diplomáciát. Elemzők szerint Bécs zsarolni próbálta az Európai Uniót, és kizárólag belpolitik
Bírálta vasárnap a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke a román igazságszolgáltatás működését, és felrótta a kábítószer-kereskedelem visszaszorítását célzó hatékony intézkedések hiányát.
Új, kétszer három sávos autópálya építését tervezik Bukarest és Giurgiu között, amely a várakozások szerint jelentősen javítja majd a közlekedést a térségben.
Egy 19 éves fiatalember meggyilkolásával gyanúsítanak egy 17 éves Máramaros megyei fiút.
Egy ember életét vesztette szombaton egy robbanásban, amely az A7-es autópálya munkatelepén történt, a Prahova megyei Dumbrava település térségében.
Az év első kilenc hónapjában a rendőrök 10 246 ideiglenes távoltartási parancsot adtak ki, amelyek közül 4133-ból bírósági távoltartási végzés lett – számolt be szombaton a Román Rendőrség.
Harmincnapos előzetes letartóztatásba helyezte pénteken a bukaresti ítélőtábla Marta Dalida Achimet, a tisztségéből felfüggesztett ügyvédnőt, aki a gyanú szerint bérgyilkost fogadott a fia haláláért általa felelősnek tartott három személy meggyilkolására.
A tanügyminisztérium 70 303 568 eurót különített el az egyetemi épületek korszerűsítésére és új bentlakások építésére az országos helyreállítási alapból finanszírozott két projekt keretében – jelentette be pénteken a szaktárca.
Vasárnap véget ér az egyhetes vakáció, hétfőn elkezdődik a 2024–2025-ös tanév második modulja.
A Román Posta megkezdte pénteken a novemberi nyugdíjak kiosztását – közölte az intézmény.
Klaus Iohannis államfő pénteken kihirdette a törvényt, amely szerint a román állam a hozzátartozók kérésére 5000 euróig terjedően köteles fedezni a külföldön elhunyt román állampolgárok hazaszállításának költségeit.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás