Az RMDSZ törvénybe szeretné foglaltatni, hogy az erdélyi magyarságot ne lehessen nemzetbiztonsági kockázati tényezőnek tekinteni Romániában – jelentette ki kolozsvári sajtótájékoztatóján Csoma Botond parlamenti képviselő.
2018. május 13., 18:272018. május 13., 18:27
2018. május 13., 18:292018. május 13., 18:29
A honatya a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) felügyelő, és a nemzetbiztonsági törvények módosítására létrehozott különleges parlamenti bizottságban képviseli a szövetséget. Az MTI szerint a képviselő elmondta:
Arra utalt, hogy 2015-ben a közrendre és közbiztonságra vonatkozó országos stratégia tervezete a székelység autonómiatörekvését bűnügyi jelenségként jellemezte, amely fenyegetést jelent az állampolgárok jólétére és biztonságára. A vitatott bekezdés végül nem került be a stratégiába, de – amint azt korábban Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke saját tapasztalataira hivatkozva kijelentette – ennek ellenére alkalmazzák.
Csoma Botond elmondta: az SRI-t felügyelő parlamenti bizottság titkáraként feltett kérdésére azt a választ kapta a szolgálat egyik vezetőjétől, hogy Székelyföld területi autonómiájának a követelését nem tekinti kockázati tényezőnek a titkosszolgálat, míg az a szabad véleménynyilvánítás keretei közé illeszkedik. A meg nem nevezett SRI-vezető az autonómiatervezet parlamenti benyújtását is a szabad véleménynyilvánítás megnyilvánulásának tekintette. Hozzátette:
Csoma Botond azt is elmondta, hogy az önkormányzati vezetők nemzetbiztonsági okokból történt megfigyelése kapcsán azt a választ kapta: a határ menti települések migrációs kockázatai miatt van szükség esetenként ilyen megfigyelésre. Amikor nevet nem említve ugyan, de Horváth Anna volt kolozsvári alpolgármester féléves nemzetbiztonsági megfigyelésére kérdezett rá, azt a választ kapta, hogy a megfigyelést esetenként az is indokolhatja, hogy az SRI úgy ítéli meg: valamely önkormányzati vezető idegen országok titkosszolgálatával léphet kapcsolatba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hétfőtől növelték a Korond-patak elvezetéséhez használt csöveket hegesztő munkások számát Parajdon, hogy behozzák a késéseket – számolt be keddi helyszíni sajtótájékoztatóján a Salrom vállalat igazgatója.
Két mikrobusz és egy személygépkocsi karambolozott tegnap délután a Bihar megyei Hegyközkovácsi és Szalárd közötti országúton, öt személyt szállítottak kisebb sérülésekkel kórházba a mentősök.
A nagyszebeni nemzetközi repülőtér uniós forrásokból finanszírozott korszerűsítésével kapcsolatos csalás ügyében vizsgálódnak az Európai Ügyészség (EPPO) romániai ügyészei.
Az Arad megyei vészhelyzeti bizottság július elsejei hatállyal feloldotta az itatási és öntözési tilalmat a Maros vizéből, miután csökkent a folyó sókoncentrációja.
Az Erdélyi Református Egyházkerület keretében működő Diakónia Keresztyén Alapítvány Jó Testvér idősotthon átadási ünnepségére került sor kedd délben Kolozsváron.
A leglátványosabb javulás a román vizsga terén tapasztalható, az RMDSZ szerint azért, mert az idén érettségizőké volt az első évfolyam, amelynek tagjai már megkülönböztetett tanterv szerint tanulták a román.
Egy korábbi kijelentése miatt arra kötelezik Kereskényi Gábort, Szatmárnémeti polgármesterét, hogy fizessen 10 ezer lejt a magyarbarátsággal cseppet sem vádolható, az RMDSZ-t folyamatosan támadó Adrian Cozma parlamenti képviselőnek.
A Hargita Megyei Tanács kiadta a munkakezdési parancsot a helyiek által Fehér Házként emlegetett, a kommunista érában megépült megyeháza felújításával megbízott Termolang Kft. és Kész Kft. cégtársulásnak.
Hat Temes megyei határőrt gyanúsít korrupcióval az ügyészség: a vádhatóság szerint különböző pénzösszegekért cserébe szemet hunytak az illegális áru- és személyforgalom felett.
Legalább tíz napot késnek a parajdi sóbánya fölött kígyózó Korond-patak elterelési munkálatai, miután a kivitelező cég nem halad elég gyorsan a patak elvezetésére szolgáló csövek összehegesztésével.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!