Valer Dorneanu szerint azt nehezményezték, hogy Ludovic Orbant nem azért jelölték ki, hogy kormányt alakítson, hanem hogy kormányt buktasson
Valer Dorneanu, a román alkotmánybíróság elnöke úgy nyilatkozott, hogy az általa vezetett taláros testület nem szabja meg Klaus Johannis államfőnek, kit bízzon meg kormányalakítással.
2020. február 25., 09:052020. február 25., 09:05
2020. február 25., 11:592020. február 25., 11:59
Valer Dorneanu telefonon nyilatkozott az Antena 3 hírtelevíziónak hétfőn este a taláros testület aznapi döntéséről, mely szerint alkotmányos jellegű jogi konfliktus áll fenn az államelnök és a parlament között Ludovic Orban miniszterelnökké történt jelölése kapcsán. Az alkotmánybíróság elnöke szerint döntésüket vagy félreértették, vagy szándékosan elferdítették egyesek.
„Mi a következőt mondtuk: az alkotmány 101-es cikkelyének 3-as bekezdése értelmében, válság esetén, a kormány bukását követően, amennyiben nincs egy többségi párt, akkor az elnöknek olyan személyt kell jelölnie kormányfői tisztségre, aki az elnök és a politikai pártok közötti párbeszédből emelkedik ki. Egy olyan párbeszédből, amely eredményeképpen kijelölnek egy személyt, aki képes parlamenti többséget tömöríteni maga köré és kormányt alakítani” – idézte Dorneanut az Agerpres hírügynökség.
Azt is közölte: az alkotmánybíróság nehezményezte, hogy Ludovic Orbant nem azért jelölték ki, hogy kormányt alakítson, hanem hogy kormányt buktasson. Felhívta a figyelmet, az alaptörvény azt írja elő, hogy a jelölés célja a kormányalakítás legyen, egy olyan kormány létrehozása, amely biztosítja a jogállam működésének folytonosságát. „Megengedhetetlen olyan személyt jelölni, aki formálisan elfogadja a jelölést, majd a meghallgatáson bejelenti, hogy nem fogja megszavazni a kormányt. Én nem vonom kétségbe az államfő jóhiszeműségét” – jelentette ki Valer Dorneanu, hozzátéve: Ludovic Orban gesztusai, politikai nyilatkozatai, a PNL vezetőségének döntései mind abba az irányba mutattak, hogy ne iktassák be a kormányt. Valer Dorneanu szerint ez vezetett oda, hogy az alkotmánybíróság helyt adott az óvásnak, de a testület nem szabja meg az államfőnek, hogy kit jelöljön ki a továbbiakban.
Az alkotmánybíróság hétfőn jogi konfliktust állapított meg az államelnöki hivatal és a parlament között, miután Klaus Johannis államfő ismét a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökét, a bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatott Ludovic Orbant bízta meg kormányalakítással. A taláros testület szerint Johannis elnöknek újabb kormányfőjelöltet kell nevesítenie.
A legfelsőbb bíróság szerdán elrendelte a Horațiu Potra csapatához tartozó zsoldosok előzetes letartóztatásának újabb 30 napos meghosszabbítását.
A környezetvédelmi minisztérium törvényjavaslatot fog előterjeszteni, amelyben a medvék etetéséért kiszabható bírságok drasztikus emelését irányozza elő – jelentette be szerdán Diana Buzoianu miniszter.
Megsokasodtak Romániában a legionárius, neonáci és antiszemita megnyilvánulások a 2024–2025-ös választási időszakban – állapította meg az Elie Wiesel Nemzeti Holokausztkutató Intézet éves jelentésében.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter szerint hatalmas vészjelzés, hogy nem volt nyomkövető karkötője a Maros megyei gyilkosság elkövetőjének.
A romániai polgárok többsége büszke országára – derül ki egy közvélemény-kutatásból.
A Delta katasztrófavédelmi felügyelőség 12 hívást regisztrált a keddről szerdára virradó éjszaka Tulcea megye lakóitól, akiket megrémítettek az ukrajnai Iszmail városát ért orosz dróntámadások, mivel nem kaptak Ro-Alert figyelmeztetést a hatóságoktól.
A munkaügyi és az egészségügyi minisztérium közösen átvizsgálja a rokkantsági igazolvány kiadásához szükséges kritériumok listáját – jelentette be kedd este az Antena 1 műsorában Petre-Florin Manole munkaügyi miniszter.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kilenc déli megyére hőségriasztást, az ország több mint felére zivatarokra figyelmeztető riasztást adott ki szerdán.
A tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragását célzó második megszorító csomagot nem felelősségvállalással kell elfogadtatni – jelentette ki a legnagyobb kormányerő, a Szociáldemokrata Párt (PSD) több vezető politikusa is.
Teodor Țigan, a Romsilva korábbi vezérigazgatója – aki azzal került be a híradásokba, hogy nyugdíjazásakor közel bruttó 100 000 eurós prémiumot kapott – beperelte az állami erdészetet.
szóljon hozzá!