HIRDETÉS
A Romániában zajló perben a CNCD is képviseltette magát, Asztalos Csaba, a testület elnöke már egy 2016-os tárgyaláson az azonos neműek házassághoz való joga mellett foglalt állást. Az EU bíróságának keddi döntését követően a Krónikának elmondta: jogértelmező döntésről van szó, amely nem csupán Romániára, hanem az EU valamennyi tagállamára érvényes.
Véleményem szerint ez azt jelenti, hogy ezt az értelmezést kell alkalmazni a többi jogkör, a munkához, bizonyos szolgáltatásokhoz és szociális segélyekhez való hozzáférés joga esetében is” – jelentette ki lapunk kérdésére Asztalos.
Amint arról beszámoltunk,
az Európai Unió tagállamai nem korlátozhatják egy uniós tagállam állampolgárának tartózkodási jogát azáltal, hogy azonos nemű házastársának, aki nem EU-tagállam állampolgára, nem biztosítanak meghosszabbított tartózkodási lehetőséget a területükön
– döntött keddi ítéletében az Európai Unió Bírósága abban az ügyben, amelyben Relu Adrian Coman román állampolgár, valamint az amerikai állampolgárságú Robert Clabourn Hamilton érintett.
A két férfi 2010-ben kötött házasságot Belgiumban, a román hatóságok azonban a hatályos törvények értelmében ezt nem ismerték el, ezért nem biztosítottak három hónapnál hosszabb időtartamra szóló tartózkodási engedélyt az amerikai férfinak. Az ítélet értelmében a „házastárs” kifejezés az EU területén való tartózkodásra vonatkozó uniós előírások értelmében az azonos nemű házastársakra is kiterjed.
Ezért, bár a tagállamoknak jogukban áll, hogy belső jogrendszerükben önállóan döntsenek az azonos neműek közötti házasság tiltásáról vagy engedélyezéséről, nem utasíthatják el, hogy egy azonos nemű házaspár nem EU-tagállami állampolgársággal rendelkező tagja hosszú távú tartózkodási engedélyt kapjon.
A bíróság pontosítja mindazonáltal, hogy a személyi állapot, amelynek körébe a házasságra vonatkozó szabályok tartoznak, a tagállamok hatáskörébe tartozó terület, és az uniós jog nem sérti e hatáskört, a tagállamok szabadságot élveznek tehát a tekintetben, hogy rendelkeznek-e, vagy sem azonos nemű személyek házasságáról.
Rámutatnak ugyanakkor: valamely tagállam azon kötelezettsége, hogy elismerje – kizárólag valamely, nem uniós állambeli állampolgár származékos tartózkodási jogának biztosítása szempontjából – az olyan, azonos nemű személyek közötti házasságot, amelyet egy másik tagállamban, annak jogával összhangban kötöttek, nem sérti ezen első tagállamban a házasság intézményét. A szabad mozgás elismerésére vonatkozó jog nem foglal magában olyan kötelezettséget egy tagállam számára, hogy az nemzeti jogában rendelkezzen az azonos nemű személyek közötti házasság intézményéről.
Az uniós bírósághoz a román alkotmánybíróság fordult az ügyben.
A két, egyaránt 44 éves férfi Brüsszelben kötött házasságot, mivel a belga törvények lehetővé teszik, hogy két, azonos nemű személy összeházasodjon. A román polgári törvénykönyv 227. cikkelye ugyanakkor megtiltja, hogy Románia területén elismerjék a más országban homoszexuálisok között köttetett házasságot még abban az esetben is, ha családegyesítésről van szó. A két férfi öt évvel ezelőtt perelte be a román államot, házasságuk elismerését kérve, majd az ügy a homoszexuálisok jogaiért küzdő ACCEPT Egyesület beadványa nyomán jutott el az alkotmánybíróságra.
Asztalos Csaba a Krónikának rámutatott: a döntés egyfajta üzenetként is értelmezhető a Koalíció a családért nevű szervezet által a család fogalmának meghatározásáról kezdeményezett népszavazás kapcsán is.
Mint ismeretes, a szervezet azt szeretné, ha az alkotmányban egyértelműen leszögeznék: család csakis egy férfi és egy nő házassága nyomán jöhet létre. „Megszervezhetik a referendumot, én sem ellenzem, de annak jogilag úgysem lenne semmilyen hatása. 2016-ban ugyanis az alkotmánybíróság az 585-ös számú határozatában kimondta, hogy a család fogalma sokkal tágabb, mint amit módosítani akarnak a 48-as cikkelyben, amely jelenleg házastársakról beszél. Ugyanis a családi és a magánélethez való jogot a 26-os cikkely szabályozza. Az alkotmány értelmében jelenleg is csak egy férfi és egy nő között lehetséges a házasság, tehát maga az alkotmánymódosítás jogilag nem hoz semmi újat” – emelte ki a CNCD elnöke.
Hozzátette:
érdekes helyzet alakult ki, hiszen Romániában nem ismerik el és nem is védik az azonos nemű párokat. A kérdés az, miként fogja ezt a román állam kezelni, mivel egy román állampolgárokból álló azonos nemű párt nem ugyanúgy kezelnek.
„Véleményem szerint előbb-utóbb alternatív elismerést és jogvédelmet kell biztosítani az azonos nemű pároknak, ez a bejegyzett élettársi kapcsolat intézményén keresztül lehetséges. Mi javasoltunk egy törvénytervezetet, amelyben minimum standardot ajánlottunk, tehát például az örökbefogadást nem ismertük el” – emlékeztetett Asztalos Csaba.
