Fotó: Facebook/Familia Regala a Romaniei
Mivel az alaptörvény 152. cikkelye tiltja a köztársasági államformára vonatkozó cikkely módosítását, csakis egy új alkotmányozó nemzetgyűlés összehívása nyomán változhat az államforma – szögezte le a Krónikának nyilatkozva Puskás Bálint volt alkotmánybíró.
2017. december 21., 14:212017. december 21., 14:21
Alkotmányellenes a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvezető elnöke, valamint a kisebbik koalíciós párt, az ALDE elnökének felvetése, miszerint népszavazás lenne szükséges a monarchia visszaállításáról. Mint arról beszámoltunk, Nicolae Bădălău, a PSD ügyvezető elnöke hétfőn nyilatkozott úgy, hogy – bár ő maga republikánus – elképzelhetőnek tartja, hogy akár már jövőre referendumot írjanak ki az államforma megváltoztatásáról, mivel egyrészt Mihály volt király halála és temetése kapcsán erősödött a monarchia iránti szimpátia, másrészt a monarchiák általában fejlettek.
A román választópolgároknak alapos vita után népszavazáson kellene dönteniük arról, hogy országuk államformája köztársaság maradjon-e vagy Románia visszatérjen az alkotmányos monarchiához - vélekedtek a kormánykoalíció politikusai.
Călin Popescu-Tăriceanu, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) elnöke is úgy vélte, a téma érdemes a széles körű megvitatásra, és amennyiben érdeklődés mutatkozik iránta, jövőre lehet tárgyalni róla, mivel meggyőződése, hogy az utóbbi időben nőtt a polgárok bizalma az alkotmányos monarchia iránt.
Ugyanakkor Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság korábbi elnöke egy, a Q Magazine-nek adott nyilatkozatban figyelmeztetett: az alkotmány nem teszi lehetővé az államforma módosítását. Emlékeztetett: 1991. december 8-án az akkori alkotmányozó nemzetgyűlés által elfogadott és az alaptörvényben jelenleg is szerepelő 152. cikkely értelmében a köztársasági államformára vonatkozó kitétel nem képezheti alkotmánymódosítás tárgyát. Ezt Zegrean szerint csak egy újabb alkotmányozó nemzetgyűlés változtathatja meg.
A kormánypárti politikusok alkotmánymódosítással kapcsolatos nyilatkozatai annak fényében érdekesek, hogy
Puskás Bálint szerint a magyaroknak nagyon jól jönne egy alkotmányozó nemzetgyűlés összehívása
Puskás Bálint, a román alkotmánybíróság korábbi tagja a Krónika megkeresésére leszögezte: az államforma módosításához új alkotmány szükséges, ami annyit jelent, hogy teljesen újra kell írni az alaptörvényt.
– adott hangot meggyőződésének a volt alkotmánybíró, aki szerint a módosítást valójában senki sem gondolja komolyan, csupán annak nyomán tesznek ilyen nyilatkozatokat, hogy Mihály exkirály temetése kapcsán látták, mennyire népszerű a volt uralkodó.
Kifejtette, a népszavazást persze ki lehet írni a témában, a referendumok ugyanis nem kötelező érvényűek. Emlékeztetett, hogy korábban az egykamarás, 300 fős parlamentre való áttérést is megszavazták a polgárok egy népszavazás alkalmával, azonban ezt azóta sem ültették gyakorlatba.
„Az államforma módosításához azonban az alkotmány módosítására felhatalmazott alkotmányozó nemzetgyűlést kell összehívni. Ez politikai akarat kérdése, a jelenlegi parlamentnek vagy idő előtt fel kellene oszlatnia magát, vagy a következő választások előtt kellene kijelentenie, hogy a voksolás során alkotmányozó nemzetgyűlésre szavaznak majd a polgárok, amelynek célja az alkotmány módosítása” – mutatott rá Puskás.
– mutatott rá annak kapcsán, hogy az alaptörvény módosítása az önrendelkezési törekvések számára is kedvezően alakulhatna. „Ugyanakkor nem hiszem, hogy az egészből lesz valami” – sommázott lapunknak nyilatkozva Puskás Bálint.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A koalíciós pártoknak tárgyalóasztalhoz kell ülniük és sokkal komolyabban meg kell vitatniuk, hogy kinek mekkora részt kell vállalnia a deficitcsökkentés terhéből – véli a Szociáldemokrata Párt (PSD) főtitkára, Paul Stănescu.
Megválasztották Ilie Bolojant a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökévé az alakulat szombati rendkívüli tisztújító kongresszusán.
A PSD távol maradt a PNL kongresszusától, mint a szociáldemokraták közölték, különbséget tesznek a kormányzati és a politikai együttműködés között.
Romániának van jövője, és ez ,,belátható időn belül” érezhető lesz – jelentette ki Nicușor Dan államfő szombaton a Nemzeti Liberális Párt (PNL) rendkívüli tisztújító kongresszusán mondott beszédében.
Csökkentik az állami vállalatok igazgatótanácsainak létszámát és a menedzserek juttatásait – közölte Ilie Bolojan miniszterelnök a költségvetési deficitcsökkentés második csomagja tervének ismertetésekor.
Fizetése 20 százalékát az államkasszába utalta pénteken Bogdan Ivan energiaügyi miniszter, aki arra kérte a minisztériumnak alárendelt vállalatok vezetőit, hogy kövessék a példáját.
Megszabadulna a szovjet eredetű fegyverektől a román védelmi tárca, és korszerű eszközökre cserélné le őket.
A rendőrök 500 lejre büntettek meg egy taxisofőrt, aki július 10-ről 11-re virradó éjszaka nem volt hajlandó felvenni egy utast a Henri Coandă repülőtéren, és bevonták a fuvarozói engedélyét.
Az elnöki illetmény havi összege valamivel több mint 27 000 lej – ez most azért számít referenciának, mert fölvetődött, hogy azok az állami cégvezetők, akik többet keresnek az államfőnél, mondjanak le önként illetményük egy részéről.
A polgárok 38 százaléka a Románok Egyesüléséért Szövetségre (AUR), 20 százaléka a Szociáldemokrata Pártra (PSD), 15 százaléka a Nemzeti Liberális Pártra (PNL) szavazna, ha vasárnap tartanák a parlamenti választásokat – derül ki a CURS felméréséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!