Fotó: Gábos Albin
Alkotmánybírósághoz fordult az ombudsman az oktatási törvény azon cikkelye miatt, amely kimondja, hogy az érdemösztöndíjakat minden osztályban a diákok legalább 30 százalékának kell odaítélni, felhívva a figyelmet arra, hogy ez a rendelkezés zavart kelt az érdemösztöndíjak odaítélésének alapját képező értékeket illetően.
2024. január 24., 07:592024. január 24., 07:59
„A vitatott jogi rendelkezések sértik az előreláthatóság és a jogi szabályok egyértelműségének elvét (.... ), amivel összefüggésben úgy véljük, hogy
és nem felel meg a jogszabályokra jellemző kiszámíthatóság és hozzáférhetőség kritériumainak, ahogyan azokat mind az Emberi Jogok Európai Bíróságának, mind az Alkotmánybíróságnak az ítélkezési gyakorlatában kimondták” – hívja fel a figyelmet az ombudsman, hangsúlyozva, hogy
„Az érdemösztöndíj odaítélése közoktatási intézményben az egyes általános iskolai és gimnáziumi osztályok tanulóinak legalább 30 százaléka számára jogbizonytalansághoz vezet, ami az oktatáshoz való jog megsértését vonja maga után, abban a kontextusban, amelyben az egyszerű százalékos arányra való hivatkozás, az iskolai teljesítmény és a tanulmányi érdemek értékelésére vonatkozó kritérium hiányában, nélkülöz minden jogi logikát” – teszi hozzá az ombudsman.
A panasz szerint az ombudsman véleménye szerint
mivel az osztályzat az iskolai teljesítmény objektív kifejezője, és az általános iskolai és a gimnáziumi oktatási rendszer alapja.
Közel 8500 olyan diák kap érdemi ösztöndíjat, akiknek az átlaga nem éri el az átmenő 5-öst, közülük pedig majdnem 2500-nak még 4-esnél is alacsonyabb az átlaga – derül ki az oktatási minisztérium jelentéséből.
Eltörölné az oktatási minisztérium azt a gyakorlatot, hogy az iskolai ösztöndíjak esetében a tanulmányi átlag határozza meg, ki jogosult a támogatásra.
Elkezdődött pénteken a június 9-én esedékes önkormányzati és európai parlamenti (EP) választásokat megelőző kampányidőszak, amely csupán az első az idei szuper választási évben, hiszen idén még elnök- és parlamenti választást is tartanak.
A romániai polgárok közel fele szerint az ország európai uniós csatlakozása inkább pozitív eredményekkel járt – derül ki egy friss felmérésből.
A kormány bukaresti épülete előtt készül tüntetni május 13-án, hétfőn az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) 29 tagszervezetével együtt. A megmozdulással a munkabérek adóterheinek csökkentését akarják kiharcolni.
12 millió lejt utalnak ki a Slănic városában történt útbeszakadás miatt szükséges talajstabilizációs munkálatokra a bukaresti kormány csütörtökön elfogadott határozata értelmében.
Bár a brassói regionális útigazgatóság a hónap elején közölte, hogy az útkarbantartók elkezdték eltakarítani a havat a Transzfogarasi útról, nehézségekbe ütköztek a lavinaveszélynek is kitett útszakaszon.
Jelentősen visszaesett a légúti megbetegedések előfordulása az április 29. és május 5. közötti héten az előző héthez képest – közölte csütörtökön az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
Felszólította csütörtökön Marcel Ciolacu miniszterelnök a felügyelő hatóságokat, hogy tegyenek lépéseket a zsugorinfláció ellen, ugyanis az „a fogyasztók megtévesztésének egy formája”.
Marcel Ciolacu kormányfő, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke szerdán kijelentette, nem beszélt senkivel az államelnök-választás időpontjának megváltoztatásáról.
Befolyás vásárlása miatt bíróság elé állítja az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) Teodosie Petrescu konstancai érseket.
A Nemzeti Liberális Párt továbbra is azt támogatja, hogy a koalíció döntését fenntartva szeptember 15-én legyen az államelnök-választás első, és szeptember 29-én a második fordulója – jelentette ki szerdán Nicolae Ciucă.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!