Fotó: Ccr.ro
A törvényhozásnak sarkalatos törvénnyel kell döntenie a választások dátumáról, ha azt mandátumának lejárta utánra időzíti, a mandátumának lejárta előtti időpont kijelölése esetén pedig egyszerű törvényre van szükség – szögezi le az alkotmánybíróság annak a döntésnek az indoklásában, amellyel elutasította a Klaus Iohannis államfő és a kormány által a parlamenti választások megszervezéséről szóló jogszabály ellen benyújtott alkotmányossági kifogást.
2020. október 14., 21:132020. október 14., 21:13
2020. október 14., 23:252020. október 14., 23:25
Az indoklás leszögezi, a parlamentnek hatáskörében áll megszabni a választások dátumát. Erről sarkalatos törvénnyel és egyszerű törvénnyel egyaránt rendelkezhet, attól függően, hogy a kijelölt időpont a parlament mandátumának lejárta után vagy előtt van. Lévén, hogy a parlament által jelen esetben elfogadott jogszabályban az szerepel, hogy a törvényhozás sarkalatos törvénnyel dönt a választások időpontjáról, ezekre a parlament mandátumának lejárta utáni három hónapon belül kerül sor.
Azt, hogy a kormány jelöli ki a választások dátumát, a 2015/115-ös törvény írja elő, a parlament azonban törvénnyel rendelkezhet az ettől az előírástól való eltérésről. Ha ez nem történik meg, a kormány hatáskörében marad a választások időpontjának kijelölése. „Az alkotmány szempontjából mindkét jogalkotási megoldás lehetséges” – nyomatékosítják az alkotmánybírák.
Az alkotmánybírák hangsúlyozzák, a törvény elfogadásával nem sérült a jogbiztonság elve, mivel a kormány időben értesült arról, hogy a választások időpontját organikus törvénnyel tervezi kitűzni a parlament. Nem állt fenn tehát az a helyzet, hogy a kormány is, a parlament is párhuzamosan jelölje ki a választások időpontját, ugyanis a kormány idejében értesült arról, hogy megvonták tőle ezt a hatáskört.
A miniszterelnöki kancellária vezetője, Ionel Dancă a téma kapcsán úgy nyilatkozott szerda este, jelenleg az a kormányhatározat van érvényben, amely december 6-ára tűzi ki a parlamenti választások időpontját, de a kormány is alaposan áttanulmányozza majd az alkotmánybíróság indoklását, és dönt a további lépésekről.
Elutasította hétfői együttes ülésén a képviselőház és a szenátus az ellenzéki pártok bizalmatlansági indítványát.
Jóváhagyta a kormány hétfői ülésén a szív-, az érrendszeri és az agyi érbetegségek megelőzésére és leküzdésére irányuló ötéves országos stratégiát.
A romániaiak 71 százaléka szerint rossz irányba tart az ország jelenleg, és a lakosság 38 százaléka a Románok Egyesüléséért Szövetségre (AUR) szavazna, ha vasárnap tartanák a parlamenti választásokat – derül ki a Flashdata közvélemény-kutatásából.
Dacian Cioloș volt technokrata miniszterelnök neve is felmerült a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vagy a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) lehetséges vezetőjeként – közölte több román sajtóorgánum saját értesülésre hivatkozva.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 12 megyéjére.
A romániai polgárok többsége mélységesen kiábrándult az állami intézményekből, korruptnak tartja a rendszert, és úgy értékeli, az egyéni tehetség keveset számít a kapcsolatokhoz képest – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Populizmus, ha valaki miniszterként vagy egy állami vállalat igazgatójaként a saját fizetését csökkenti – jelentette ki Florin Manole munkaügyi miniszter.
A költségvetési hiány leszorítását célzó, adóemeléseket is tartalmazó megszorító intézkedések csupán ideiglenesek – ezzel igyekezett a polgárokat megnyugtatni Nicuşor Dan államfő hétfői sajtótájékoztatóján.
Bizalmatlansági szavazással kell szembenéznie a kormánynak hétfőn: Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) bizalmatlansági indítványát a képviselőház és a szenátus délutá 15 órától kezdődő együttes ülésén vitatják meg és bocsátják szavazásra.
Elena-Simina Tănăsescut választotta meg az alkotmánybíróság elnökévé vasárnap a testület plénuma.
szóljon hozzá!