Fotó: Pixabay.com
A Velencei Bizottság a Romániában szükséges igazságügyi reform egyik első lépésének tartja és támogatja az igazságszolgáltatás szereplői által elkövetett bűncselekményeket kivizsgáló különleges ügyészi részleg (SIIJ) felszámolását, de aggályosnak tartja és elvetné azokat a módosításokat, amelyekkel a képviselőház egészítette ki a kormányzati tervezetet.
2021. július 05., 17:422021. július 05., 17:42
2021. július 05., 20:112021. július 05., 20:11
Az Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló konzultatív testületének állásfoglalását hétfőn tette közzé a román média.
azzal a kiegészítéssel, hogy a bírák és ügyészek ellen csakis a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) – a bírák és ügyészek szakmai testülete, az igazságszolgáltatás függetlenségének „alkotmányos őre” – jóváhagyásával indulhat bűnvádi eljárás.
A sajtó által „mentelmi jogként” emlegetett módosító indítvány kompromisszumként született a koalíciós pártok között, az RMDSZ ugyanis garanciákat akart arra, hogy Románia nem tér vissza a különleges részleg létrehozása előtti időszak ügyészi visszaéléseihez.
Az RMDSZ eredetileg azt próbálta elérni, hogy a SIIJ ügyeit ne a másik két különleges részleg – a korrupcióellenes ügyészség (DNA), vagy a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) – hanem a legfőbb ügyészség vegye át.
A román koalíciós pártok – a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az USR-PLUS szövetség – szerint az Európai Bizottság nem fogja beszüntetni az úgynevezett Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmust (CVM), amelytől az ország schengeni csatlakozása is függ, ha Románia nem számolja fel a különleges részleget, ezt ugyanis sokak szerint azért hozta létre a korábbi baloldali kormánytöbbség, hogy politikai felügyelet alá gyűrje és megfélemlítse az igazságszolgáltatást.
A 2016-2020-as parlamenti ciklus szociálliberális parlamenti többsége azért vette el a DNA-tól a bírák és ügyészek dossziéit, mert szerinte a vádhatóság a bírákat mondvacsinált ügyekkel tartotta sakkban, hogy elérje a „mély állam” akaratával szembeszegülő döntéshozók elítélését.
arra hivatkozva, hogy a vádhatóságok megalapozatlan nemzetbiztonsági vagy korrupciós ügyekkel hurcolják meg és próbálják megfélemlíteni a magyar közösség vezetőit.
Az USR-PLUS tisztségviselői úgy értékelték: a Velencei Bizottság nekik adott igazat a koalíciós partnerekkel folytatott vitában. Stelian Ion USR-PLUS-os igazságügyi miniszter és párttársa, Iulia Scantei a szenátus jogi bizottságának elnöke hétfőn rendkívüli parlamenti ülésszak összehívását sürgette a SIIJ felszámolásáról szóló törvénytervezet szenátusi véglegesítése érdekében.
Stelian Ion: az igazságszolgáltatás pártatlanságát veszélyeztetik a bíráknak nyújtott „mentelmi jogok”
Az igazságügyi miniszter azt követően mondta ezt, hogy sajtótájékoztatón bejelentette: a Velencei Bizottság pozitívan véleményezte az igazságszolgáltatásban elkövetett esetleges bűncselekményeket kivizsgáló speciális ügyészség (SIIJ) felszámolását lehetővé tevő projektet. A miniszter beszámolója szerint a Velencei Bizottságban felmerült, hogy szükség van-e a bíráknak nyújtott pluszgaranciákra? „A Velencei Bizottság válasza nagyon egyértelmű: a képviselőház által megfogalmazott módosító javaslatok, az úgynevezett garanciák valójában mentelmi jogokat jelentenek, amelyek rossz fényt vetnek az igazságszolgáltatásra, kételyeket szülnének a bírák függetlenségével kapcsolatban. Ezeket a pluszgaranciákat egyértelműen bírálta a Velencei Bizottság, és javasolja, hogy ezeket a mentelmi jogokat vegyék ki a tervezetből” – tette hozzá az igazságügyi miniszter.
Mircea Geoană független államfőjelölt szerint Marcel Ciolacu miniszterelnök nyilatkozatai a választási kampányba bevont trollfarmokról hivatali visszaélésnek minősülnek.
Feljelentést akart tenni Diana Şoşoacă európai parlamenti képviselő csütörtökön a legfőbb ügyészségen az elnökjelöltségét elutasító öt alkotmánybíró ellen, de nem engedték be az épületbe, mert csütörtökönként nincs ügyfélfogadás az intézménynél.
Pénteken éjfélkor kezdődik és november 30-án reggel 7 óráig tart a parlamenti választások kampánya.
A Központi Választási Iroda (BEC) csütörtökön bejelentette, hogy 31 politikai párt és választói szövetség, valamint 19 nemzeti kisebbségi szövetség jelöltjeinek jelölése maradt végleges az idei parlamenti választásokra.
Az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóságnak (DNSC) nincs tudomása arról, hogy Romániában a választások kimenetelét befolyásolni akaró, kibertámadásokat végrehajtó trollfarm működne” – jelentette ki az intézmény igazgatója a Geoană-botrányról.
Ha elnökké választják, nem kéri fel kormányalakításra aaz AUR miniszterelnök-jelöltjét, a PSD pedig nem köt koalíciót a szélsőséges párttal – ígérte meg Marcel Ciolacu miniszterelnök, a PSD elnöke és államfőjelöltje.
„Az állam a polgárt védje, ne az intézményeket!” – konkrét megoldásokkal mutatta be Kelemen Hunor, milyen változásra van szükség ahhoz, hogy az állam a polgárokat szolgálja, és ne a polgárok szolgálják az államot.
A PNL, a PSD és az USR szavazói szerint a Demokrata Párt elnökjelöltje, Kamala Harris jobb barátja lenne Romániának, míg George Simion és az AUR szavazótábora a republikánusok jelöltjét, Donald Trumpot preferálja – derül ki az INSCOP felméréséből.
Több mint tízezer ukrán állampolgár lépte át idén illegálisan Románia északi határát, ami nagyságrendileg háromszorosa a tavalyi év azonos időszakában feljegyzett adatnak.
Több mint 180 mozit, színházat és koncerttermet ellenőrzött október 7. és 11. között az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC), és 36 bírságot rótt ki több mint 272 ezer lej értékben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!