Fotó: Beliczay László
Alkotmányossági kifogást emel a legfelsőbb bíróság a képviselőház által a héten elfogadott törvénytervezet ellen, amely szerint a 100 000 eurónál kisebb összegű adócsalás bírsággal is büntethető, amennyiben a teljes kár megtérül.
2020. december 18., 07:322020. december 18., 07:32
A legfelsőbb bíróság 74 bírája által egyöntetűen meghozott döntés értelmében az intézmény megtámadja a törvényt az alkotmánybíróságon. A legfelsőbb bíróság közleményében leszögezi,
Meglátásuk szerint az alkotmánybíróságnak meg kell vizsgálnia, sérült-e a törvény elfogadásakor a kétkamarás parlament elve, mivel a jogszabálynak a képviselőház által döntő házként elfogadott változata jelentősen eltér attól, amelyet a szenátus első házként megvitatott és megszavazott.
A bírák azt is kifogásolják, hogy a törvény szövegéből nem derül ki teljesen világosan, mely vádlottak tartoznak a kedvezményezettek közé – írja az Agerpres.
A képviselőház által kedden döntő házként elfogadott jogszabály előírja, hogy a 100 000 eurónál kisebb összegű adócsalás szabadságvesztés helyett bírsággal is büntethető, amennyiben a teljes kár megtérül; ha az okozott és megtérített kár értéke kisebb 50 ezer eurónál, az adócsalás bírsággal büntetendő.
Az igazságügyi minisztérium szintén bejelentette, javasolni fogja a kormánynak, hogy támadja meg az alkotmánybíróságon a jogszabályt.
Az adócsalás megelőzését és visszaszorítását szolgáló 2005/241-es törvényt módosító jogszabály egy alkotmánybírósági döntés nyomán került vissza a parlamentbe. A törvényt eredetileg 2018. december 19-én fogadta el az alsóház, a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Népi Mozgalom Párt (PMP) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) azonban alkotmányossági kifogást emelt ellene, és a taláros testület helyt adott beadványuknak.
Feljelentette hétfőn a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője, Emanuel Ungureanu a korrupcióellenes ügyészségen (DNA) Cătălin Cîrstoiut, a kormányzó balliberális koalíció főpolgármester-jelöltjét hivatali visszaélésért és csalásért.
Az érettségi vizsgák a végzősök bizonyos készségeit tanúsítják, a tételek nem nehezek, megoldásuk átlagos tudásszintet igényel – jelentette ki hétfői sajtótájékoztatóján Ligia Deca oktatási miniszter.
Klaus Iohannis államelnök hétfőn kihirdette a törvényt, amely megtiltja a felsőoktatási intézményeknek, hogy egy tanulmányi ciklus alatt módosítsanak a tandíjon.
Az ukrán határ közelsége és a dunai folyami kikötő elleni rendszeres orosz dróntámadások miatt kerülik a légitársaságok a Duna-delta felújított nemzetközi repülőterét – mutatott rá Stoian Vâlcu igazgató.
A Kulturális és Sajtószakszervezetek Országos Szövetsége hétfőn üdvözölte a kért béremelésekről szóló sürgősségi rendelettervezet közvitára bocsátását, de egyelőre folytatják a tiltakozást.
A román diplomáciai és konzuli képviseletekre eddig nem érkezett konzuli támogatás vagy segítségnyújtás iránti kérelem az iráni rakétatámadás után Izraelben tartózkodó román állampolgároktól.
A pártok által a júniusi európai parlamenti választásokon indított jelöltek alig egyharmada nő – derül ki az Expert Forum jelentéséből.
Kizárt, hogy Romániát meglepetésszerű katonai támadás érheti, mivel jelenleg „a stratégiai meglepetés már nem érhető el” – jelentette ki Nicolae Ciucă, a szenátus és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke.
Múlt év decemberének végén 9758 olyan gyermeket tartottak nyilván Romániában, akinek mindkét szülője külföldön dolgozott. Számuk 2211-gyel csökkent 2022 végéhez képest.
Az európai beruházásokért és projektekért felelős minisztérium hétfőn elkezdi az alapélelmiszerekre és meleg ételre költhető újabb 250 lejes támogatás utalását a szociális kártyákra, az összegből mintegy 2,6 millió személy részesül.
szóljon hozzá!