Fotó: Románia szenátusa
A közjogi méltóságok és a helyi választott tisztségviselők fizetésének emeléséről szóló tervezetet fogadott el a bukaresti szenátus szerdán, ugyanazon a napon, amikor az alkotmánybíróság alaptörvénybe ütközőnek ítélte a közalkalmazotti bérek emeléséről szóló törvényeket.
2022. szeptember 21., 18:482022. szeptember 21., 18:48
2022. szeptember 21., 19:242022. szeptember 21., 19:24
A bukaresti felsőház 92 támogató és 22 ellenszavazattal, négy tartózkodás mellett szavazta meg a közjogi méltóságok – beleértve a parlamenti képviselőket és szenátorokat – és a helyi választott tisztségviselők fizetésének emeléséről szóló tervezetet. A módosító indítvány kezdeményezői, Turos Lóránd és Fejér László Ödön RMDSZ-es szenátorok szerint
Az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) bírálta a 2022/115-ös sürgősségi rendeletet jóváhagyó törvényt módosító javaslatot. Mint hangsúlyozták, a rendelet eredeti szövege értelmében a közjogi méltóságok és a helyi választott tisztségviselők nem részesültek volna a közalkalmazottaknak augusztus 1-jétől megítélt béremelésben, a szerdán elfogadott RMDSZ-es módosító javaslat azonban megszünteti ezt a kivételt, így ők is megkaphatják a fizetésemelést.
Arra a kérdésre, hogy a törvényhozók illetményének emelése miért jelentett prioritást, a szociáldemokraták (PSD) frakcióját vezető Radu Oprea rámutatott, alakulata javasolni fogja a koalícióban és a kormányban, hogy csak a helyi közigazgatásban dolgozókra vonatkozzon a módosító indítvány, ők ugyanis nem részesültek semmiféle béremelésben 2018-tól. „Alkotmányossági okokból a teljes 9-es mellékletet megszavaztuk ma, de kérni fogjuk, hogy a 9-es mellékletből csak a C pontnál szereplők részesüljenek az emelésben” – fogalmazott a kormánypárti politikus. Szerdán este közleményben is megerősítette a PSD, kérni fogja a kormánykoalícióban, hogy a szenátus által elfogadott jogszabálytervezet, amely értelmében „aktualizálják” a közjogi méltóságok fizetését, ne vonatkozzon a parlamenti képviselők, szenátorok és további más közalkalmazottak kategóriáira, hanem csak a helyi választott tisztségviselőkre.
Virgil Guran liberális párti szenátor a módosító javaslat kapcsán hangsúlyozta, a Ion Iliescu volt államfő által vallott „legyünk szegények, de tisztességesek” elvtől eltérően Romániának inkább azon elv felé kellene irányulnia, hogy „legyünk gazdagok és tisztességesek, mert így az országnak is jobb lesz”. Hozzátette, jelen körülmények között nem támogatja a törvényhozói bérek emelését, de a logikus gondolkodás és a kiegyensúlyozottság híve.
– nyomatékosította a politikus.
A szenátus első házként szavazott a tervezetről, a végső döntés a képviselőházé. A szenátus annak ellenére szavazott a béremelésről, hogy az alkotmánybíróság éppen szerdán kihirdetett ítéletében nyilvánította alaptörvénybe ütközőnek a közalkalmazotti bérek emeléséről szóló korábbi törvényeket.
Alaptörvénybe ütközőnek ítélte a bukaresti alkotmánybíróság a közalkalmazotti bérek emeléséről szóló törvényeket – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek a taláros testület illetékesei.
Június 10. és 16. között szervezik meg az ország 447 vizsgaközpontjában az érettségi írásbeli vizsgáit.
Sorin Grindeanu szombaton Temesváron kijelentette, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) nem egyezik bele az alacsonyabb jövedelmek vagy a nyugdíjak csökkentésébe.
A magyar kormány 500 millió forinttal támogatja a csíksomlyói kegyhely felújítását, az összeg felét idén, a másik felét a következő két évben nyújtják át a templomot működtető ferences rendnek – jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Több erdélyi megye is érintett abban az adócsalási ügyben, amelynek során illegális sertés-forgalmazással mintegy 300 ezer lejes kárt okoztak az államkasszának.
A névtelen bejelentések lehetővé tételével, kötelező kivizsgálásukkal próbálják visszaszorítani az erőszakos cselekményeket, a zaklatást, valamint a kábítószerek és a személyi biztonságra veszélyes eszközök bevitelét a tanintézményekbe.
A Szociáldemokrata Pártot (PSD), a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) és az RMDSZ-t is szívesen a leendő kormányban látná a romániai polgárok többsége, míg a Románok Egyesüléséért Szövetség (USR) kapcsán kevésbé határozott az álláspont.
Sokan azt hiszik, tudják, milyen az egyetemista élet. A „JelenLét – JövőCTRL” kutatás viszont nem benyomásokra épít: célja, hogy tűpontos kép rajzolódjon ki arról, milyen valósággal szembesülnek ma a romániai magyar fiatalok a felsőoktatásban.
Az 1920. június 4-én aláírt, az első világháborúban győztes nyugati hatalmak által Magyarországra kényszerített, az országot feldaraboló trianoni diktátumot méltatta George Simion, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke.
A nyomozó hatóságokhoz készül fordulni a védelmi minisztérium a katonai mozgósításra vonatkozó újabb hamis információk miatt.
szóljon hozzá!