Sztrájkhullám: mézesmadzagként húzták el a közalkalmazottak orra előtt az egységes bértörvényt

Sztrájkhullám: mézesmadzagként húzták el a közalkalmazottak orra előtt az egységes bértörvényt

Az egészségügyi szakszervezetek tüntetése. A fizetésemelések listájáról az alkalmazottak egy részét „lefelejtették"

Fotó: Facebook/Solidaritatea Sanitara

A tanügyi sztrájk lecsengése után tiltakozásra készülődnek az egészségügyi dolgozók, de valószínűleg a közszféra más szereplői is a munkabeszüntetés mellett döntenek. A bérnövekedéssel kapcsolatos követelések nem csak az infláció miatt jogosak: a 2017-ben kidolgozott egységes közalkalmazotti bértörvény 2022. január 1-jéig írta elő a közszférában bevezetésre kerülő új, megemelt bérek kifizetését, amit a kormány 2020-ban leállított. Zakariás Zoltán udvarhelyszéki parlamenti képviselővel vettük számba a közalkalmazottaknak tett eddigi kormányzati ígéreteket.

Makkay József

2023. július 04., 09:042023. július 04., 09:04

2023. július 04., 09:062023. július 04., 09:06

A közalkalmazottak elégedetlenségének jól körülírható okai vannak. A román politikai osztály „ősbűne” az állami és az önkormányzati ágazatban dolgozók orra előtt 2017-ben elhúzott mézesmadzag. A román törvényhozás 2017 derekán fogadta el a közszférában dolgozók egységes bértörvényét, amelyet 2018. január elsejétől kellett volna alkalmazni. Az elfogadott jogszabályt azonban egységesen soha nem alkalmazták, sőt a 2020-ban berobbant koronavírus-járvány gazdasági sokkhatására a gyakorlatba ültetését is felfüggesztették.

Zakariás Zoltán , az Erdélyi Magyar Szövetségnek (EMSZ) az RMDSZ listáján mandátumot szerzett parlamenti képviselője a Krónikának elmondta, hogy

a rendszerváltás után először a közszféra számára elfogadott egységes bértörvény akart rendet teremteni az állami szektorban uralkodó káosz közepette,

ahol a különböző ágazatok lobbiereje határozta meg, hogy ki mennyit keres.

Már a törvény kidolgozásakor megjelentek az első nagy pénzügyi gondok. Sok területen az új jogszabály jelentős béremeléseket vetített előre, amit a hat évvel ezelőtti állami költségvetésből sem lehetett fedezni. ,,Ezért született meg a törvénynek az a kitétele, hogy a béremelések teljes összegét négy éven keresztül, négy turnusban fizesse ki a kormány. A fizetésemelésre szánt pénzügyi keretet négy egyenlő részre osztották, ami évi 25 százalékos béremelést jelentett volna” – foglalta össze a Krónikának a 2017-ben elfogadott, egységes közalkalmazotti bértörvény alkalmazási előírását a székelyudvarhelyi orvos.

korábban írtuk

Mozgósítani kell a daganatos betegségekkel szemben – Vass Levente leköszönő államtitkár a szűrővizsgálatok sanyarú helyzetéről
Mozgósítani kell a daganatos betegségekkel szemben – Vass Levente leköszönő államtitkár a szűrővizsgálatok sanyarú helyzetéről

Tudományos becslések szerint a következő tíz-tizenöt évben Romániában minden negyedik nő és minden harmadik férfi daganatos betegségben fog meghalni – hívja fel a figyelmet a Krónikának adott interjúban dr. Vass Levente volt egészségügyi államtitkár.

Az orvosoknak volt a legnagyobb lobbierejük

Ahogyan Romániában lenni szokott, mindig vannak kiváltságosok, akik számára a törvények mást jelentenek, mint a többség számára. Hamar kiderült, hogy az új bértörvény nem annyira egységes, ahogyan azt egy évvel korábban a kormánypárt képviselői eltervezték. Elsőként az orvosok lobbizták ki, hogy a többi közalkalmazotthoz képest ne várjanak négy évet 2022. januárjáig a törvény által előírt fizetésemelésekkel, hanem a jogszabály alkalmazásának első esztendejében, 2018-ban kaphassák meg a teljes összegű, a korábbi fizetéseikhez képest többszörös béremelést. Az erről szóló kormányrendelet beemelte az egészségügyi kedvezményezettek közé az asszisztenseket is, de a kisegítő és adminisztrációs személyzetről nagyvonalúan megfeledkezett. A belügyből és egy-két más területről is születtek kedvezményezettek, akik négy évre, előre megkapták a fizetésemelésüket, miközben a közszféra többi tagjai az eredeti törvény által előírt béremelés egy részét vehették kézbe 2018-ban és 2019-ben.

Galéria

Zakariás Zoltán parlamenti képviselő: a kormány intézkedései átláthatatlanok

Fotó: Facebook/Zakariás Zoltán

A két évig alkalmazott „egységes” bértörvénynek a legtöbb szereplője végül fizetésemeléshez jutott, a legnagyobb mértékűben azonban az egészségügyi alkalmazottak.

Zakariás Zoltán szerint az egészségügy esetében félre kell tenni a társadalmi igazságosság kérdését. Mint később kiderült, a jelentős fizetésemelés jó döntésnek bizonyult, ami főleg a koronavírus-járvány beköszöntével bizonyosodott be, amikor az ellátórendszerben volt elegendő orvos és nővér. Az is kiderült, hogy a fizetésemelések hatására 2018-tól jelentősen lelassult az orvoskivándorlás. Az alapbérek szintjén tehát az egészségügy nem panaszkodhatott az elmúlt öt esztendőben.

Titkolózó pénzügyminisztérium

,,A nagy törés 2020-ban állt be, amikor a takarékossági intézkedések jegyében a kormány sürgősségi kormányrendelettel leállította a bértörvény további alkalmazását. A 2020-ra és 2021-re betervezett fizetésemeléseket már nem folyósították. A plusz illetményeket – amelyek a közszférában a fizetésen felül járnak – a 2019-es bérek alapján számolják ki ma is” – foglalja össze a kormány takarékossági intézkedéseinek főbb mellékhatásait a székelyföldi politikus.

A pedagógussztrájk során a tanügyi alkalmazottak gyakorlatilag a 2017-es bértörvény betartartását követelték a kormánytól, ahogyan az egészségügyben dolgozók is ezt teszik.

Az orvosokon és nővéreken, aszisztenseken kívül a mentősofőrök, az adminisztrációban dolgozók, az ápolók és más egészségügyi alkalmazottak bérnövekedése messze lemaradt az orvosok és nővérek mögött. Zakariás szerint az egészségügy másik nagy gondja-baja, hogy az ügyetelek kifizetését az orvosok és az aszisztensek a régi bérük alapján kapják.

A kormánypártok képviselői szerint a 2017-es „egységes” bértörvény ma már alkalmazhatatlan és átláthatatlan, annyiszor módosították rendeletekkel. Többek között a tanároknak tett ígéretek miatt a munkaügyi minisztérium hozzálátott az új közalkalmazotti bértörvény kidolgozásához, amit szeptemberre akar benyújtani a kormány a törvényhozás elé. Az új törvénytervezettel kapcsolatban Zakariás Zoltán parlamenti képviselő portálunknak elmondta,

Romániában ma senki nem tudja, hogyan fog kinézni az új jogszabály.

Különböző elképzelések vannak, azonban egyértelmű, hogy minden igényt kielégítő béremelésről aligha beszélhetünk, mert azt nem viselné el a román költségvetés.

Zakariás a kormánykoalíció berkeiben uralkodó átláthatatlanságot kifogásolja. Ami a speciális nyugdíjak kapcsán is kiderült, amikor a szakbizottságban a képviselők arról érdeklődtek a pénzügyminisztérium képviselőjénél, mekkora lehet a speciális nyugdíjak felszámolásával megtakarított pénz. Az adatot a kormány titkosította, ami a politikus szerint elképesztően nevetséges manőver, hiszen nem államtitokról, hanem az ország pénzügyeinek átláthatóságáról van szó.

Idézet
Azt is nehéz kideríteni, hányadán áll a román költségvetési hiány,

mekkora fizetésemelést bír még el, illetve a kormány hogyan próbálja tíz százalékkal csökkenteni a kiadásait. Olyan kérdések ezek, amelyekre a közvélemény sürgős választ vár” – fogalmazott a Krónikának Zakariás Zoltán parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke.

korábban írtuk

Béremelések az egészségügyben, a szociális ellátásban és a rendvédelemben
Béremelések az egészségügyben, a szociális ellátásban és a rendvédelemben

A kormány elfogadja azt a rendeletet, amellyel júniustól a közalkalmazotti bértörvényben 2022-re előirányzott szintre emelkedik az egészségügyi, a szociális ellátási, a védelmi és rendvédelmi alkalmazottak bizonyos kategóriájának a fizetése.

korábban írtuk

Rendeződik a közeljövőben az egészségügyi alkalmazottak követeléseinek több mint a fele a miniszter szerint
Rendeződik a közeljövőben az egészségügyi alkalmazottak követeléseinek több mint a fele a miniszter szerint

Alexandru Rafila egészségügyi miniszter csütörtökön kijelentette, hogy a következő időszakban az általános sztrájkot kilátásba helyező egészségügyi alkalmazottak követeléseinek több mint a fele rendeződik.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 05., péntek

Megszabadult a nyomkövetőtől a botrányhős román szenátor által erőszakkal vádolt férj

Visszavonta pénteken a bukaresti második kerületi bíróság egyik bírója a Diana Şoşoacă férje, Silvestru Şoşoacă ellen kiadott távoltartási parancsot, így a férfinek elektronikus nyomkövetőt sem kell viselnie.

Megszabadult a nyomkövetőtől a botrányhős román szenátor által erőszakkal vádolt férj
2024. április 05., péntek

Egyre több gyereknek magas a vérnyomása, akár 5-6 évesek is gyógyszeres kezelésre szorulnak

Egyre gyakoribb a magas vérnyomás gyerekeknél; szív-érrendszeri rendelleneségek, vesebetegségek, genetikai rendellenességek és hormonális zavarok egyaránt állhatnak a gyerekkori magas vérnyomás hátterében.

Egyre több gyereknek magas a vérnyomása, akár 5-6 évesek is gyógyszeres kezelésre szorulnak
2024. április 05., péntek

Kiskorú megerőszakolása és gyermekpornográfia miatt helyeztek előzetes letartóztatásba egy férfit

Előzetes letartóztatásba helyeztek egy férfit, aki a gyanú szerint megerőszakolt egy gondjaira és felügyeletére bízott 11 éves kiskorút – közölte pénteken a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT).

Kiskorú megerőszakolása és gyermekpornográfia miatt helyeztek előzetes letartóztatásba egy férfit
2024. április 05., péntek

Egyre jobban elöregedik és fogy a romániai népesség

Tavaly tovább erősödött a demográfiai elöregedés jelensége: a 65 éves és annál idősebb népesség több mint 27,5 százalékkal haladta meg a 0-14 éves népesség számát – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.

Egyre jobban elöregedik és fogy a romániai népesség
2024. április 05., péntek

Hivatalos: leadták a PSD és a PNL közös EP-választási listáját a Központi Választási Irodában

A Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetői pénteken benyújtották a Központi Választási Irodához (BEC) a PSD-PNL választási szövetség jelöltlistáját a június 9-ei európai parlamenti választásokra.

Hivatalos: leadták a PSD és a PNL közös EP-választási listáját a Központi Választási Irodában
2024. április 05., péntek

Felborult vízi eszközt találtak a román partok mentén, tengeri drón lehet

Felborult vízi eszközre bukkantak a román tengeri életmentő ügynökség munkatársai a román partok közelében, ami a bukaresti védelmi minisztérium szerint tengeri drónnak tűnik.

Felborult vízi eszközt találtak a román partok mentén, tengeri drón lehet
2024. április 05., péntek

Elemző: a válságkezelés, háborús félelem és az erőkivetítés szándéka indokolja a tervezett román katonai „kalandozást”

A biztonságpolitika válságkezelésre váltott, Bukarest növekvő háborús veszélyt lát keletről, és egyben erőt akar kivetíteni a térségbe, Moldova, Magyarország és Szerbia felé is – ezzel indokolta Barabás T. János a román védelmi törvény módosításait.

Elemző: a válságkezelés, háborús félelem és az erőkivetítés szándéka indokolja a tervezett román katonai „kalandozást”
2024. április 04., csütörtök

Döntött a kormány: finanszírozza az iskolai zöldhét tevékenységeit

Elfogadta a kormány csütörtöki ülésén azt a határozattervezetet, amely szerint pénzt utalnak ki a környezetvédelmi alapból az iskolai zöldhét tevékenységeinek finanszírozására.

Döntött a kormány: finanszírozza az iskolai zöldhét tevékenységeit
2024. április 04., csütörtök

A szabálytalanul közlekedő áldozatokat is felelősnek tartja a drogos gázoló ügyvédje

Vlad Pascu ügyvédje a drogos állapotban két fiatalt halálra gázoló védence büntetőperének csütörtöki bírósági tárgyalása után kijelentette, hogy a 2 Maion történt baleset áldozatai szabálytalanul közlekedtek az úttesten, így ők is felelősek a tragédiáért.

A szabálytalanul közlekedő áldozatokat is felelősnek tartja a drogos gázoló ügyvédje
2024. április 04., csütörtök

Megakadályozná a kormány, hogy elözönöljék az álhírek a közösségi médiát a választási kampányban

Memorandumot készül jövő héten elfogadni a kormány egy olyan mechanizmus létrehozásáról, amelyik megakadályozza a deepfake tartalmak elterjedését a közösségi médiában a választási kampány idején.

Megakadályozná a kormány, hogy elözönöljék az álhírek a közösségi médiát a választási kampányban