Sztrájkhullám: mézesmadzagként húzták el a közalkalmazottak orra előtt az egységes bértörvényt

A közalkalmazottak elégedetlenségének jól körülírható okai vannak. A román politikai osztály „ősbűne” az állami és az önkormányzati ágazatban dolgozók orra előtt 2017-ben elhúzott mézesmadzag. A román törvényhozás 2017 derekán fogadta el a közszférában dolgozók egységes bértörvényét, amelyet 2018. január elsejétől kellett volna alkalmazni. Az elfogadott jogszabályt azonban egységesen soha nem alkalmazták, sőt a 2020-ban berobbant koronavírus-járvány gazdasági sokkhatására a gyakorlatba ültetését is felfüggesztették.

Zakariás Zoltán , az Erdélyi Magyar Szövetségnek (EMSZ) az RMDSZ listáján mandátumot szerzett parlamenti képviselője a Krónikának elmondta, hogy

a rendszerváltás után először a közszféra számára elfogadott egységes bértörvény akart rendet teremteni az állami szektorban uralkodó káosz közepette,

ahol a különböző ágazatok lobbiereje határozta meg, hogy ki mennyit keres.

Már a törvény kidolgozásakor megjelentek az első nagy pénzügyi gondok. Sok területen az új jogszabály jelentős béremeléseket vetített előre, amit a hat évvel ezelőtti állami költségvetésből sem lehetett fedezni. ,,Ezért született meg a törvénynek az a kitétele, hogy a béremelések teljes összegét négy éven keresztül, négy turnusban fizesse ki a kormány. A fizetésemelésre szánt pénzügyi keretet négy egyenlő részre osztották, ami évi 25 százalékos béremelést jelentett volna” – foglalta össze a Krónikának a 2017-ben elfogadott, egységes közalkalmazotti bértörvény alkalmazási előírását a székelyudvarhelyi orvos.

Mozgósítani kell a daganatos betegségekkel szemben – Vass Levente leköszönő államtitkár a szűrővizsgálatok sanyarú helyzetéről

Tudományos becslések szerint a következő tíz-tizenöt évben Romániában minden negyedik nő és minden harmadik férfi daganatos betegségben fog meghalni – hívja fel a figyelmet a Krónikának adott interjúban dr. Vass Levente volt egészségügyi államtitkár.

Ahogyan Romániában lenni szokott, mindig vannak kiváltságosok, akik számára a törvények mást jelentenek, mint a többség számára. Hamar kiderült, hogy az új bértörvény nem annyira egységes, ahogyan azt egy évvel korábban a kormánypárt képviselői eltervezték. Elsőként az orvosok lobbizták ki, hogy a többi közalkalmazotthoz képest ne várjanak négy évet 2022. januárjáig a törvény által előírt fizetésemelésekkel, hanem a jogszabály alkalmazásának első esztendejében, 2018-ban kaphassák meg a teljes összegű, a korábbi fizetéseikhez képest többszörös béremelést. Az erről szóló kormányrendelet beemelte az egészségügyi kedvezményezettek közé az asszisztenseket is, de a kisegítő és adminisztrációs személyzetről nagyvonalúan megfeledkezett. A belügyből és egy-két más területről is születtek kedvezményezettek, akik négy évre, előre megkapták a fizetésemelésüket, miközben a közszféra többi tagjai az eredeti törvény által előírt béremelés egy részét vehették kézbe 2018-ban és 2019-ben.

A két évig alkalmazott „egységes” bértörvénynek a legtöbb szereplője végül fizetésemeléshez jutott, a legnagyobb mértékűben azonban az egészségügyi alkalmazottak.

Zakariás Zoltán szerint az egészségügy esetében félre kell tenni a társadalmi igazságosság kérdését. Mint később kiderült, a jelentős fizetésemelés jó döntésnek bizonyult, ami főleg a koronavírus-járvány beköszöntével bizonyosodott be, amikor az ellátórendszerben volt elegendő orvos és nővér. Az is kiderült, hogy a fizetésemelések hatására 2018-tól jelentősen lelassult az orvoskivándorlás. Az alapbérek szintjén tehát az egészségügy nem panaszkodhatott az elmúlt öt esztendőben.

,,A nagy törés 2020-ban állt be, amikor a takarékossági intézkedések jegyében a kormány sürgősségi kormányrendelettel leállította a bértörvény további alkalmazását. A 2020-ra és 2021-re betervezett fizetésemeléseket már nem folyósították. A plusz illetményeket – amelyek a közszférában a fizetésen felül járnak – a 2019-es bérek alapján számolják ki ma is” – foglalja össze a kormány takarékossági intézkedéseinek főbb mellékhatásait a székelyföldi politikus.

A pedagógussztrájk során a tanügyi alkalmazottak gyakorlatilag a 2017-es bértörvény betartartását követelték a kormánytól, ahogyan az egészségügyben dolgozók is ezt teszik.

Az orvosokon és nővéreken, aszisztenseken kívül a mentősofőrök, az adminisztrációban dolgozók, az ápolók és más egészségügyi alkalmazottak bérnövekedése messze lemaradt az orvosok és nővérek mögött. Zakariás szerint az egészségügy másik nagy gondja-baja, hogy az ügyetelek kifizetését az orvosok és az aszisztensek a régi bérük alapján kapják.

A kormánypártok képviselői szerint a 2017-es „egységes” bértörvény ma már alkalmazhatatlan és átláthatatlan, annyiszor módosították rendeletekkel. Többek között a tanároknak tett ígéretek miatt a munkaügyi minisztérium hozzálátott az új közalkalmazotti bértörvény kidolgozásához, amit szeptemberre akar benyújtani a kormány a törvényhozás elé. Az új törvénytervezettel kapcsolatban Zakariás Zoltán parlamenti képviselő portálunknak elmondta,

Romániában ma senki nem tudja, hogyan fog kinézni az új jogszabály.

Különböző elképzelések vannak, azonban egyértelmű, hogy minden igényt kielégítő béremelésről aligha beszélhetünk, mert azt nem viselné el a román költségvetés.

Zakariás a kormánykoalíció berkeiben uralkodó átláthatatlanságot kifogásolja. Ami a speciális nyugdíjak kapcsán is kiderült, amikor a szakbizottságban a képviselők arról érdeklődtek a pénzügyminisztérium képviselőjénél, mekkora lehet a speciális nyugdíjak felszámolásával megtakarított pénz. Az adatot a kormány titkosította, ami a politikus szerint elképesztően nevetséges manőver, hiszen nem államtitokról, hanem az ország pénzügyeinek átláthatóságáról van szó.

mekkora fizetésemelést bír még el, illetve a kormány hogyan próbálja tíz százalékkal csökkenteni a kiadásait. Olyan kérdések ezek, amelyekre a közvélemény sürgős választ vár” – fogalmazott a Krónikának Zakariás Zoltán parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke.

Béremelések az egészségügyben, a szociális ellátásban és a rendvédelemben

A kormány elfogadja azt a rendeletet, amellyel júniustól a közalkalmazotti bértörvényben 2022-re előirányzott szintre emelkedik az egészségügyi, a szociális ellátási, a védelmi és rendvédelmi alkalmazottak bizonyos kategóriájának a fizetése.

Rendeződik a közeljövőben az egészségügyi alkalmazottak követeléseinek több mint a fele a miniszter szerint

Alexandru Rafila egészségügyi miniszter csütörtökön kijelentette, hogy a következő időszakban az általános sztrájkot kilátásba helyező egészségügyi alkalmazottak követeléseinek több mint a fele rendeződik.