Az egészségügyi szakszervezetek tüntetése. A fizetésemelések listájáról az alkalmazottak egy részét „lefelejtették"
Fotó: Facebook/Solidaritatea Sanitara
A tanügyi sztrájk lecsengése után tiltakozásra készülődnek az egészségügyi dolgozók, de valószínűleg a közszféra más szereplői is a munkabeszüntetés mellett döntenek. A bérnövekedéssel kapcsolatos követelések nem csak az infláció miatt jogosak: a 2017-ben kidolgozott egységes közalkalmazotti bértörvény 2022. január 1-jéig írta elő a közszférában bevezetésre kerülő új, megemelt bérek kifizetését, amit a kormány 2020-ban leállított. Zakariás Zoltán udvarhelyszéki parlamenti képviselővel vettük számba a közalkalmazottaknak tett eddigi kormányzati ígéreteket.
2023. július 04., 09:042023. július 04., 09:04
2023. július 04., 09:062023. július 04., 09:06
A közalkalmazottak elégedetlenségének jól körülírható okai vannak. A román politikai osztály „ősbűne” az állami és az önkormányzati ágazatban dolgozók orra előtt 2017-ben elhúzott mézesmadzag. A román törvényhozás 2017 derekán fogadta el a közszférában dolgozók egységes bértörvényét, amelyet 2018. január elsejétől kellett volna alkalmazni. Az elfogadott jogszabályt azonban egységesen soha nem alkalmazták, sőt a 2020-ban berobbant koronavírus-járvány gazdasági sokkhatására a gyakorlatba ültetését is felfüggesztették.
Zakariás Zoltán , az Erdélyi Magyar Szövetségnek (EMSZ) az RMDSZ listáján mandátumot szerzett parlamenti képviselője a Krónikának elmondta, hogy
ahol a különböző ágazatok lobbiereje határozta meg, hogy ki mennyit keres.
Már a törvény kidolgozásakor megjelentek az első nagy pénzügyi gondok. Sok területen az új jogszabály jelentős béremeléseket vetített előre, amit a hat évvel ezelőtti állami költségvetésből sem lehetett fedezni. ,,Ezért született meg a törvénynek az a kitétele, hogy a béremelések teljes összegét négy éven keresztül, négy turnusban fizesse ki a kormány. A fizetésemelésre szánt pénzügyi keretet négy egyenlő részre osztották, ami évi 25 százalékos béremelést jelentett volna” – foglalta össze a Krónikának a 2017-ben elfogadott, egységes közalkalmazotti bértörvény alkalmazási előírását a székelyudvarhelyi orvos.
Tudományos becslések szerint a következő tíz-tizenöt évben Romániában minden negyedik nő és minden harmadik férfi daganatos betegségben fog meghalni – hívja fel a figyelmet a Krónikának adott interjúban dr. Vass Levente volt egészségügyi államtitkár.
Ahogyan Romániában lenni szokott, mindig vannak kiváltságosok, akik számára a törvények mást jelentenek, mint a többség számára. Hamar kiderült, hogy az új bértörvény nem annyira egységes, ahogyan azt egy évvel korábban a kormánypárt képviselői eltervezték. Elsőként az orvosok lobbizták ki, hogy a többi közalkalmazotthoz képest ne várjanak négy évet 2022. januárjáig a törvény által előírt fizetésemelésekkel, hanem a jogszabály alkalmazásának első esztendejében, 2018-ban kaphassák meg a teljes összegű, a korábbi fizetéseikhez képest többszörös béremelést. Az erről szóló kormányrendelet beemelte az egészségügyi kedvezményezettek közé az asszisztenseket is, de a kisegítő és adminisztrációs személyzetről nagyvonalúan megfeledkezett. A belügyből és egy-két más területről is születtek kedvezményezettek, akik négy évre, előre megkapták a fizetésemelésüket, miközben a közszféra többi tagjai az eredeti törvény által előírt béremelés egy részét vehették kézbe 2018-ban és 2019-ben.
Zakariás Zoltán parlamenti képviselő: a kormány intézkedései átláthatatlanok
Fotó: Facebook/Zakariás Zoltán
Zakariás Zoltán szerint az egészségügy esetében félre kell tenni a társadalmi igazságosság kérdését. Mint később kiderült, a jelentős fizetésemelés jó döntésnek bizonyult, ami főleg a koronavírus-járvány beköszöntével bizonyosodott be, amikor az ellátórendszerben volt elegendő orvos és nővér. Az is kiderült, hogy a fizetésemelések hatására 2018-tól jelentősen lelassult az orvoskivándorlás. Az alapbérek szintjén tehát az egészségügy nem panaszkodhatott az elmúlt öt esztendőben.
,,A nagy törés 2020-ban állt be, amikor a takarékossági intézkedések jegyében a kormány sürgősségi kormányrendelettel leállította a bértörvény további alkalmazását. A 2020-ra és 2021-re betervezett fizetésemeléseket már nem folyósították. A plusz illetményeket – amelyek a közszférában a fizetésen felül járnak – a 2019-es bérek alapján számolják ki ma is” – foglalja össze a kormány takarékossági intézkedéseinek főbb mellékhatásait a székelyföldi politikus.
Az orvosokon és nővéreken, aszisztenseken kívül a mentősofőrök, az adminisztrációban dolgozók, az ápolók és más egészségügyi alkalmazottak bérnövekedése messze lemaradt az orvosok és nővérek mögött. Zakariás szerint az egészségügy másik nagy gondja-baja, hogy az ügyetelek kifizetését az orvosok és az aszisztensek a régi bérük alapján kapják.
A kormánypártok képviselői szerint a 2017-es „egységes” bértörvény ma már alkalmazhatatlan és átláthatatlan, annyiszor módosították rendeletekkel. Többek között a tanároknak tett ígéretek miatt a munkaügyi minisztérium hozzálátott az új közalkalmazotti bértörvény kidolgozásához, amit szeptemberre akar benyújtani a kormány a törvényhozás elé. Az új törvénytervezettel kapcsolatban Zakariás Zoltán parlamenti képviselő portálunknak elmondta,
Különböző elképzelések vannak, azonban egyértelmű, hogy minden igényt kielégítő béremelésről aligha beszélhetünk, mert azt nem viselné el a román költségvetés.
Zakariás a kormánykoalíció berkeiben uralkodó átláthatatlanságot kifogásolja. Ami a speciális nyugdíjak kapcsán is kiderült, amikor a szakbizottságban a képviselők arról érdeklődtek a pénzügyminisztérium képviselőjénél, mekkora lehet a speciális nyugdíjak felszámolásával megtakarított pénz. Az adatot a kormány titkosította, ami a politikus szerint elképesztően nevetséges manőver, hiszen nem államtitokról, hanem az ország pénzügyeinek átláthatóságáról van szó.
mekkora fizetésemelést bír még el, illetve a kormány hogyan próbálja tíz százalékkal csökkenteni a kiadásait. Olyan kérdések ezek, amelyekre a közvélemény sürgős választ vár” – fogalmazott a Krónikának Zakariás Zoltán parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke.
A kormány elfogadja azt a rendeletet, amellyel júniustól a közalkalmazotti bértörvényben 2022-re előirányzott szintre emelkedik az egészségügyi, a szociális ellátási, a védelmi és rendvédelmi alkalmazottak bizonyos kategóriájának a fizetése.
Alexandru Rafila egészségügyi miniszter csütörtökön kijelentette, hogy a következő időszakban az általános sztrájkot kilátásba helyező egészségügyi alkalmazottak követeléseinek több mint a fele rendeződik.
Hajlandó az esetleges visszalépésről egyeztetni az elnökválasztáson független jelöltként induló bukaresti főpolgármester, Nicușor Dan annak érdekében, hogy a második fordulóba ne két szuverenista jelölt, George Simion és Victor Ponta jusson be.
Bár az új Trump-kormányzat az utóbbi időben számos nemzetközi vitát gerjesztett, „nem beszélhetünk pánikról”, és „nincs semmiféle szakadás Európa és az Egyesült Államok között” – jelentette ki Angel Tîlvăr román védelmi miniszter.
Vádat emelt a katonai ügyészség az 1990-es bányászjárás ügyében emberiesség elleni bűncselekmének miatt Ion Iliescu korábbi államfő ellen – közölte szerdán az ügyészség.
Útmutatót adott ki a 2025-ös romániai államfőválasztást övező félretájékoztató, hamis információk felismerését elősegítendő az Állandó Választási Hatóság (AEP).
Az uniós tagországok közül Romániában a legmagasabb (26,3 százalék) a 25 év alattiak munkanélküliségi rátája – hívta fel a figyelmet a Friedrich Ebert Alapítvány romániai irodájának legújabb jelentése.
Biztonsági intézkedéseket rendeltek el kedden három bukaresti közintézménynél, miután rózsaszínes-fehér színű anyagot tartalmazó borítékot kaptak – közölte a fővárosi rendőrség.
Nicușor Dan független elnökjelölt szerint a Szociáldemokrata Párt (PSD) „több mint 50 millió eurót” költött közpénzekből választási propagandára az utóbbi öt évben.
Félmillió euró értékű adózatlan cigarettát foglaltak le a román hatóságok a szeretvásári ukrán–román közúti határátkelőnél – közölte kedden a román határrendészet.
A hatóságok kitoloncoltak Romániából két nepáli és egy Srí Lanka-i állampolgárt, akik illegálisan tartózkodtak az ország területén.
Határozottan cáfolta Crin Antonescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ alkotta kormánykoalíció államfőjelöltje, hogy megválasztása esetén ismét bevezetnék a kötelező sorkatonai szolgálatot.
szóljon hozzá!