Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay
A kommunizmus utolsó két évtizedében Romániából csaknem 100 ezer állampolgár távozott illegálisan, közülük mintegy 20 százalék volt magyar nemzetiségű – derült ki a hírhedt kommunista titkosrendőrség, a Szekuritáte Irattárát Tanulmányozó Országos Tanács (CNSAS) által Facebookon közölt összesítésből.
2024. augusztus 28., 14:532024. augusztus 28., 14:53
A romániai átvilágítási testület az 1968–1989-es időszakról tett közzé kimutatást kedden. Ebben az időszakban mintegy 97 ezer román állampolgár távozott illegálisan az országból, közülük 25 500 a zöldhatáron keresztül szökött meg, 71 500 pedig nem tért vissza Romániába, miután – rokonlátogatás, hivatalos kiküldetés, kirándulás, sportesemény, gyógykezelés, kishatárátlépés, stb. címén – útlevélhez jutott, és elhagyta az országot.
a végleg távozók alig több mint fele (50 400) volt román, ugyanakkor 24 200 német, 19 200 magyar, 1800 zsidó, 1500 roma és több száz török, tatár, görög, szlovák és ukrán nemzetiségű polgára hagyta el Romániát a hatóságok jóváhagyása nélkül. A célországok közül a legtöbben a Német Szövetségi Köztársaságba távoztak, de sokan voltak, akik Ausztriában, Svédországban, az Egyesült Államokban, Kanadában, és Izraelben kerestek menedéket.
Szimbólumértékűek, így a totalitárius rendszerre emlékeztető mementókként az UNESCO Világörökség részévé válhatnak Románia egykori kommunista börtönei. Ma, február 25-én van a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja.
Az MTI által idézett tájékoztatás rámutatott: az 1968-ban hatályba lépett büntető törvénykönyv a köztörvényes bűnök közé sorolta, és 6 hónaptól 3 évig terjedő börtönbüntetéssel sújtotta a határsértést vagy a tiltott határátlépésre irányuló kísérletet. Ezt megelőzően a szökés hazaárulásnak minősült, és akár 10 évig terjedő szabadságvesztéssel büntették.
Az átvilágítási testület összesítését ismertető Adevărul hírportál szerint ez a mentalitás az 1968-as Btk. hatályba lépésével sem sokat változott: akik a zöldhatáron keresztül – alapvetően Jugoszlávia fele – próbáltak Nyugatra szökni, hatalmas kockázatot vállaltak, hiszen
Riasztóan magas a kommunizmus iránti nosztalgia Romániában – derül ki a legfrissebb felmérésből.
A CNSAS nemcsak a közéleti szereplőkkel szemben felmerülő ügynökmúltat vizsgálja. Bármelyik román állampolgár kikérheti az átvilágítási testületnél őrzött irattárból azt a (megfigyelési, adott esetben beszervezési) dossziét, amelyet a Securitate vezetett róla vagy közvetlen felmenőiről 1989 előtt.
Valóságos divatját éli manapság a kommunizmus iránti nosztalgia, még azok körében is mintha megszépültek volna a gyilkos éra mindennapjai, akik hosszú ideig voltak elszenvedői a nélkülözésnek és a rettegésnek.
Legalább öt orvost foglalkoztató állandó orvosi rendelőket hoz létre a bukaresti kormány az elszigetelt és nehezen megközelíthető településeken.
Marcel Ciolacu miniszterelnök a szerdai kormányülésen megerősítette, hogy október elsejétől adómentessé válnak a 3000 lejnél alacsonyabb összegű nyugdíjak.
Ha államfővé választják, nem feltétlenül a saját pártjából származó politikust kér fel kormányalakításra – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Szinte mindennaposak Romániában a tűzesetek, kigyulladt vonatok, tragikus katasztrófák borzolják a kedélyeket. Az elmúlt évek tragédiáinak ismeretében talán nem is meglepő, hogy az ország az Európai Unión belül a legtöbbet költ tűzvédelemre.
Közúti baleset elszenvedője volt Natalia Intotero, a román kormány családügyi minisztere, akit az incidens nyomán mentővel kórházba szállítottak.
Az Európai Unióban 5 004 vízbe fulladásos halálesetet jelentettek, ebből 1033 Romániában történt – derül ki az Eurostat 2021-re vonatkozó, kedden közzétett adataiból.
Nem zárja ki Mihai Tudose, a kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata párt (PSD) európai parlamenti képviselője, hogy a választásokat követően alakulata koalíciót kössön a szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR).
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) „nem hagyja cserben a kormányt”, bármi történjék is a Szociáldemokrata Párttal (PSD) alkotott koalícióban – jelentette ki Nicolae Ciucă, a PNL elnöke.
A jelenlegi 2000 lejről 3000 lejre emeli a kormány a nyugdíjak adómentességi küszöbét – jelentette be hétfőn este Simona Bucura-Oprescu munkaügyi miniszter.
Jóváhagyta a kormány az iskolai tej-kifli-gyümölcs programot: a megyei tanácsoknak a 760,2 millió lejes keretből közbeszerzési eljárás alapján kell beszállítókat keresniük. A program azonban évek óta gyengélkedik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!