Sokan visszasírják a Ceaușescu-érát, ezért rávilágítanak a kommunizmus bűneire, hogy ne ragadjon át a nosztalgia a fiatalokra is

A Kommunizmus Bűneit Kutató és a Román Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet (IICCMER) február elsejétől elindítja a kommunista nosztalgia barométerét, amelynek célja, hogy monitorozza a rendszerváltás előtti időkben történteket relativizáló, azokat pozitív fényben feltűntető megnyilvánulásokat. Az intézet csütörtöki közleménye szerint

a barométerben megjelenítik majd azokat a nyilvános megmozdulásokat, kulturális és tudományos produkciókat, szórakoztató műsorokat, kereskedelmi akciókat, amelyek célja a kommunista rezsim népszerűsítése, revíziója vagy gyilkos voltának tagadása.

Éves jelentések látnak majd napvilágot, amely alapot képez majd a középiskolás diákoknak – és nem csak – szánt felvilágosító kampányhoz.

Az IICCMER ugyanis az elmúlt időben azt tapasztalta, hogy a közbeszédben megjelentek olyan hangok, amelyek relativizálják a romániai kommunista éra gyilkos voltát, és a gazdasági, kulturális és politikai „virágzás” korszakaként beszélnek azokról az évtizedekről, főként arról az időszakról, amikor Nicolae Ceauşescu állt az ország élén.

A kommunizmus jelképei megjelennek a ruházati cikkektől a képeslapokig számtalan felületen, mintha csak „elveszett paradicsomként” kellene tekinteni a legsötétebb évekre.

Az intézet szerint éppen ezért sürgősen szükség van egy, a kommunizmus bűneire fókuszáló oktatási-nevelési országos programra.

Daniel Şandru, az IICCMER ügyvezető elnöke hangsúlyozta, nem egyfaja gondolatrendőrséget akarnak, és nem is a szólásszabadság korlátozása a céljuk, hanem oktatási eszközöket és érveket akarnak biztosítani a kommunizmus bűneinek széles körű megismertetéséhez. „Az IICCMER célja nem az, hogy kiltalálja a demokrácia feltételezett ellenségeit, hanem az, hogy megértse, honnan jönnek és hogyan nyilvánulnak meg azok a veszélyek, amelyek rá leselkednek. Ez a projekt nem lehet a kommunizmus »elítélése«, mivel az intézetnek nincsen ehhez felhatalmazása, sem eszközei.

– húzta alá Daniel Şandru.

A kommüniké kitért arra is, hogy Oroszországban és Fehéroroszországban is a szórakoztatóipar hatékony hozzájárulásával, a „szovjet hősi érát” népszerűsítő filmekkel, tévéműsorokkal és fesztiválokkal ültettek el egy hamis, pozitív képet a kommunizmusról a kollektív emlékezetben. Talán nem véletlenül jelentette be a bukaresti intézet a programot éppen csütörtökön, a román kommunista diktátor – 105. – születésnapján, amikor tucatnyi nosztalgiázó látogatott ki Nicolae Ceaușescu sírjához Bukarestben, gyertyát gyújtva, visszasírva a Kondukátort és a „régi szép időket”.

Uniós alapokból hoznak létre a holokauszt, illetve a kommunizmus áldozatai előtt tisztelgő múzeumot Romániában

Az európai uniós helyreállítási alapok felhasználásával hoznak létre holokausztmúzeumot Bukarestben, illetve alakítják ki a kommunizmus áldozatai előtt tisztelgő börtönmúzeumot a Buzău megyei Râmnicu Săraton.

Annak apropóján, hogy az elmúlt időszakban valóságos divattá vált a „régi szép idők” visszasírása, Nicolae Ceaușescu diktátor dicsérete, a Wall-street.ro gazdasági portál elemzésben hasonlította össze a mai időket az akkoriakkal, így bizonyítva, hogy biza nem volt jobb élet akkor, sőt.

Legalábbis az átlagemberek nem éltek jobban, az ország gazdasága nem szárnyalt látványosabban, épp ellenkezőleg.

Az elemzés készítői több gazdasági paraméter mentén hasonlították össze a két kort. Megvizsgálták egyebek mellett a hazai összterméket (GDP). Az OECD becslései – amelyekben az úgynevezett nemzetközi dollárt használják, amelynek vásárlóereje pontosan ugyanannyi, mint adott időben az Amerikai Egyesült Államokbéli dolláré, tehát tulajdonképpen amerikai dollár vásárlóerő-paritáson átszámítva – szerint 1989-ben Romániában az egy főre jutó GDP 3941 dollár volt, a kommunista idők csúcsát pedig 1986-ban érte el, akkor 4200 dollár volt. Ehhez képest – szintén az OECD adatai szerint – 2020-ban megközelítette a 32 000 dollárt.

De az ENSZ – amely más módszerrel számol – adatai szerint is 1989-ben 2482 dollár volt az egy főre eső román GDP, 2021-ben pedig közel 14 700 dollár. A Világbank eközben úgy számol, hogy a forradalom évében 1818 dollár volt ez a szint, 2021-ben pedig csaknem 14 900 dollár.

Az elemzés aláhúzza: nem csak a mához, hanem a szomszédos országokhoz képest is rosszabb volt az élet Romániában a rendszerváltás előtt.

A Világbank adatai szerint Bulgáriában – amely ország manapság rendre Románia mögött van a gazdasági rangsorokban – 2366 dollár volt az egy főre eső GDP, a Szovjetunióban pedig 3400 dollár.

Kártyavárként omlik össze az a mítosz is, ami szerint „bezzeg a mezőgazdaság a kommunizmusban jobban működött”.

Az elemzés szerint még ha a Ceaușescu-éra egyébként is feltuningolt jelentéseit is vesszük összehasonlítási alapul, akkor sem igaz az állítás. Példaként a búzatermést említik, amely az 1980-as években a jelentésekben hektáronként átlagosan 4 tonna, ám még Ceaușescu is inkább csak 3 tonnát mondott, a miniszterek pedig inkább 1,5–2,5 tonna felé hajlottak. Ehhez képest 2022-ben – amely amúgy mezőgazdasági szempontból nem volt egy túl jó év – hektáronként 5 tonna búzát takarítottak be, 2018-ban pedig ez a mennyiség elérte a 7,6 tonnát is.

Bezzeg akkor mindenkinek volt munkája, és meg is fizették – halljuk gyakran a kommunizmus után nosztalgiázóktól. De hogy ez mennyire nem igaz, arra az 1987-es brassói események világítanak rá a legjobban: a traktorgyárból 2500 alkalmazottat, a teherautókat gyártó Steagul Roşu üzemből pedig 3000 munkást bocsátottak el, és mivel nem sikerült teljesíteniük „a tervet”, sok munkavállalónak tartottak vissza bizonyos összegeket a fizetéséből, olyan is akadt, aki végül mindössze egy lejjel ment haza a fizetésnapon.

Eközben a hivatalos adatok szerint Romániában több mint félmillió áldozatot követelt a négy és fél évtizedes kommunista diktatúra. A kommunizmus bűneinek dokumentálására 2009-ben létrehozott IICCMER egyik legnagyobb visszhangot kiváltó kezdeményezése a még életben talált – „kommunista pribékeknek” nevezett – egykori börtönőrök és munkatábor-parancsnokok büntetőjogi felelősségre vonása volt. Közülük kettőnek az ügyében született jogerős, 20–20 év szabadságvesztésről szóló, elmarasztaló ítélet, mindkét elítélt néhány évi raboskodás után börtönben halt meg.

A kommunizmus bűnei: több mint 15 ezer kiskorú halhatott meg 1967 és 1990 között romániai intézményekben

A Kommunizmus Bűneit Kutató és a Román Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet (IICCMER) szerdán közölte, hogy az utóbbi öt évben 2207 olyan gyermek halálát tárta fel.

Varga Judit Washingtonban: a kommunizmus bűneit ugyanolyan szinten kellene kezelni, mint a nácizmus bűneit

Nagyon fontos hiányt pótol az Egyesült Államokban a Kommunizmus Áldozatainak Emlékalapítványa, hiszen emlékezteti a felnövekvő generációkat arra itt is, hogy mi történt sok-sok évtizeddel ezelőtt – mondta Varga Judit igazságügyi miniszter.