ami növekedés a 2013-ban mért 45,5 százalékhoz képest.

Most a megkérdezettek 42,3 százaléka mondta azt, hogy szerinte a kommunizmus rosszat tett az országnak, míg 9,7 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni.

A kommunista diktatúra 33 év utáni jobb megítéléséhez hozzátartozik az is, hogy a válaszadók nagy része úgy véli: akkor jobban éltek az emberek, mint ma.

Azok aránya, akik szerint a kommunizmus idején rosszabbul értek az emberek, csupán 34,2 százalék, 13,7 százalék mondja azt, hogy ugyanolyan az életszínvonal, mint akkor, míg 5,7 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni.

A felmérés november 20. és 27. között készült 1100 fős reprezentatív mintán, a hibahatár 2,95 százalék.

Remus Ștefureac, az INSCOP Research igazgatója az eredményeket magyarázva rámutatott:

„Van azonban néhány – részben objektív, részben szubjektív – tényező, amely táplálja ezt a heves nosztalgiaérzést. Ezek közé tartoznak: a lakosság erős ciklikus elégedetlensége a jelennel, amelyet az elmúlt években egymást követő válságok jellemeztek, és amely az életszínvonalat súlyosan befolyásoló, vágtató inflációban csúcsosodott ki, a nemzeti vagyon egyenlőtlen eloszlása, amely ma élesen növeli a szakadékot a szegénység által érintett kategóriák és a közepes és magas jövedelmű lakosság között, a lakosság egy részének személyes nosztalgiája fiatalkoruk korszaka iránt, a fiatalok szocializációja és nevelése, akik nosztalgiázóktól tanulják meg annak az időszaknak az illuzórikus előnyeit (biztos munkahelyek, államilag biztosított lakhatás), a kommunista időszak mítoszainak ápolása a politikai tényezők által folytatott agresszív kampányok révén, különösen az interneten. Mindez a kommunizmus előnyeinek mitologizálásához vezetett a lakosság egyre szélesebb rétegei számára, ami ma, a kollektív emlékezet elsorvadása közepette szerencsétlen politikai döntéseket táplál. Ennek a tendenciának az ellensúlyozása az értelmiségi, politikai, gazdasági és médiaelit szélesebb körű felelőssége” – hangsúlyozta Remus Ștefureac.