Fotó: A Nagy Imre Általános Iskola diákjainak gyűjtése
Riasztóan magas a kommunizmus iránti nosztalgia Romániában – derül ki a legfrissebb felmérésből.
2023. december 13., 10:482023. december 13., 10:48
2023. december 13., 10:512023. december 13., 10:51
Az INSCOP közvélemény-kutató cég által a News.ro hírportál megrendelésére készített felmérés szerdán ismertetett eredményei szerint
ami növekedés a 2013-ban mért 45,5 százalékhoz képest.
Most a megkérdezettek 42,3 százaléka mondta azt, hogy szerinte a kommunizmus rosszat tett az országnak, míg 9,7 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni.
A kommunista diktatúra 33 év utáni jobb megítéléséhez hozzátartozik az is, hogy a válaszadók nagy része úgy véli: akkor jobban éltek az emberek, mint ma.
Azok aránya, akik szerint a kommunizmus idején rosszabbul értek az emberek, csupán 34,2 százalék, 13,7 százalék mondja azt, hogy ugyanolyan az életszínvonal, mint akkor, míg 5,7 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni.
A felmérés november 20. és 27. között készült 1100 fős reprezentatív mintán, a hibahatár 2,95 százalék.
Remus Ștefureac, az INSCOP Research igazgatója az eredményeket magyarázva rámutatott:
„Van azonban néhány – részben objektív, részben szubjektív – tényező, amely táplálja ezt a heves nosztalgiaérzést. Ezek közé tartoznak: a lakosság erős ciklikus elégedetlensége a jelennel, amelyet az elmúlt években egymást követő válságok jellemeztek, és amely az életszínvonalat súlyosan befolyásoló, vágtató inflációban csúcsosodott ki, a nemzeti vagyon egyenlőtlen eloszlása, amely ma élesen növeli a szakadékot a szegénység által érintett kategóriák és a közepes és magas jövedelmű lakosság között, a lakosság egy részének személyes nosztalgiája fiatalkoruk korszaka iránt, a fiatalok szocializációja és nevelése, akik nosztalgiázóktól tanulják meg annak az időszaknak az illuzórikus előnyeit (biztos munkahelyek, államilag biztosított lakhatás), a kommunista időszak mítoszainak ápolása a politikai tényezők által folytatott agresszív kampányok révén, különösen az interneten. Mindez a kommunizmus előnyeinek mitologizálásához vezetett a lakosság egyre szélesebb rétegei számára, ami ma, a kollektív emlékezet elsorvadása közepette szerencsétlen politikai döntéseket táplál. Ennek a tendenciának az ellensúlyozása az értelmiségi, politikai, gazdasági és médiaelit szélesebb körű felelőssége” – hangsúlyozta Remus Ștefureac.
A koalíciós pártoknak tárgyalóasztalhoz kell ülniük és sokkal komolyabban meg kell vitatniuk, hogy kinek mekkora részt kell vállalnia a deficitcsökkentés terhéből – véli a Szociáldemokrata Párt (PSD) főtitkára, Paul Stănescu.
Megválasztották Ilie Bolojant a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökévé az alakulat szombati rendkívüli tisztújító kongresszusán.
A PSD távol maradt a PNL kongresszusától, mint a szociáldemokraták közölték, különbséget tesznek a kormányzati és a politikai együttműködés között.
Romániának van jövője, és ez ,,belátható időn belül” érezhető lesz – jelentette ki Nicușor Dan államfő szombaton a Nemzeti Liberális Párt (PNL) rendkívüli tisztújító kongresszusán mondott beszédében.
Csökkentik az állami vállalatok igazgatótanácsainak létszámát és a menedzserek juttatásait – közölte Ilie Bolojan miniszterelnök a költségvetési deficitcsökkentés második csomagja tervének ismertetésekor.
Fizetése 20 százalékát az államkasszába utalta pénteken Bogdan Ivan energiaügyi miniszter, aki arra kérte a minisztériumnak alárendelt vállalatok vezetőit, hogy kövessék a példáját.
Megszabadulna a szovjet eredetű fegyverektől a román védelmi tárca, és korszerű eszközökre cserélné le őket.
A rendőrök 500 lejre büntettek meg egy taxisofőrt, aki július 10-ről 11-re virradó éjszaka nem volt hajlandó felvenni egy utast a Henri Coandă repülőtéren, és bevonták a fuvarozói engedélyét.
Az elnöki illetmény havi összege valamivel több mint 27 000 lej – ez most azért számít referenciának, mert fölvetődött, hogy azok az állami cégvezetők, akik többet keresnek az államfőnél, mondjanak le önként illetményük egy részéről.
A polgárok 38 százaléka a Románok Egyesüléséért Szövetségre (AUR), 20 százaléka a Szociáldemokrata Pártra (PSD), 15 százaléka a Nemzeti Liberális Pártra (PNL) szavazna, ha vasárnap tartanák a parlamenti választásokat – derül ki a CURS felméréséből.
szóljon hozzá!