Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
A 2023-2024-es tanévtől a diákösztöndíjakra szánt pénzkeret a 2020-as összeg tízszeresére nő – jelentette ki szombaton, az új tanügyi törvények tervezetének iaşi-i közvitáján az oktatási miniszter.
2022. augusztus 06., 19:302022. augusztus 06., 19:30
Sorin Cîmpeanu elmondta, az új közoktatási törvény alkalmazásához szükséges költségvetés 8 százalékát teszik ki majd az ösztöndíjak, amelyek szerinte az iskolaelhagyás megakadályozásának fő eszközei.
A tárcavezető tájékoztatása szerint 2020-ban 270 millió lejt szánt az oktatási minisztérium a diákösztöndíjakra, a 2023-ra előirányzott összeg azonban már 2,7 milliárd lej lesz. Változnak ugyanakkor a megítélés kritériumai is, az iskolák pedig nagyobb szabadságot kapnak annak eldöntésére, hogy kiket részesítenek támogatásban.
– közölte az Agerpres hírügynökség.
„Egy vidéki iskola például megteheti, hogy túlnyomóan szociális ösztöndíjakra költi a rendelkezésre álló összeget. Az állam feladata pedig az a közoktatási törvény tervezete szerint, hogy biztosítja a forrásokat és megszabja az ösztöndíjak minimális összegét. Így például az érdemösztöndíj nem lehet 500 lejnél kisebb” – magyarázta Cîmpeanu.
Ez pedig arra motiválja a szülőket, hogy küldjék iskolába a gyerekeiket. „Ha egy két-háromgyermekes szülő rájön arra, hogy gyerekei ösztöndíjának együttes összege meghaladhatja az ő jövedelmét, nem sokáig gondolkozik majd azon, hogy iskolába küldje-e őket” – magyarázta a tárcavezető.
Mircea Geoană független államfőjelölt szerint Marcel Ciolacu miniszterelnök nyilatkozatai a választási kampányba bevont trollfarmokról hivatali visszaélésnek minősülnek.
Feljelentést akart tenni Diana Şoşoacă európai parlamenti képviselő csütörtökön a legfőbb ügyészségen az elnökjelöltségét elutasító öt alkotmánybíró ellen, de nem engedték be az épületbe, mert csütörtökönként nincs ügyfélfogadás az intézménynél.
Pénteken éjfélkor kezdődik és november 30-án reggel 7 óráig tart a parlamenti választások kampánya.
A Központi Választási Iroda (BEC) csütörtökön bejelentette, hogy 31 politikai párt és választói szövetség, valamint 19 nemzeti kisebbségi szövetség jelöltjeinek jelölése maradt végleges az idei parlamenti választásokra.
Az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóságnak (DNSC) nincs tudomása arról, hogy Romániában a választások kimenetelét befolyásolni akaró, kibertámadásokat végrehajtó trollfarm működne” – jelentette ki az intézmény igazgatója a Geoană-botrányról.
Ha elnökké választják, nem kéri fel kormányalakításra aaz AUR miniszterelnök-jelöltjét, a PSD pedig nem köt koalíciót a szélsőséges párttal – ígérte meg Marcel Ciolacu miniszterelnök, a PSD elnöke és államfőjelöltje.
„Az állam a polgárt védje, ne az intézményeket!” – konkrét megoldásokkal mutatta be Kelemen Hunor, milyen változásra van szükség ahhoz, hogy az állam a polgárokat szolgálja, és ne a polgárok szolgálják az államot.
A PNL, a PSD és az USR szavazói szerint a Demokrata Párt elnökjelöltje, Kamala Harris jobb barátja lenne Romániának, míg George Simion és az AUR szavazótábora a republikánusok jelöltjét, Donald Trumpot preferálja – derül ki az INSCOP felméréséből.
Több mint tízezer ukrán állampolgár lépte át idén illegálisan Románia északi határát, ami nagyságrendileg háromszorosa a tavalyi év azonos időszakában feljegyzett adatnak.
Több mint 180 mozit, színházat és koncerttermet ellenőrzött október 7. és 11. között az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC), és 36 bírságot rótt ki több mint 272 ezer lej értékben.
szóljon hozzá!