Vérrák pusztítja a lovakat

Romániának az uniós csatlakozásig fel kell számolnia a lovak fertőző vérszegénységét, közismert nevén a vérrákot. Erre egyetlen módszer van – állítja a szakhatóság –, a fertőzött állatok leölése. Az országos szinten összesen 16 038 megbetegedett állat nagy része Erdélyben található.
Hogy a fertőzés térbeli terjedését jobban tudják követni, a romániai lóállomány tekintélyes részébe az elmúlt években mikrocsipet ültettek. A csip segítségével az állatorvos megállapíthatja, honnan származik az állat, és milyen betegségekben szenvedett. A vérrákkal azonosított lovak tulajdonosait a törvény szerint az állam kártalanítja, azonban máig nincs erre elkülönítve a szükséges pénzalap. A lovak gazdái így inkább tovább dolgoznak az állatokkal, még abban az esetben is, ha tudják, hogy lovaik betegek. A betegség tünetei ugyanis – a fertőzéstől számítva – csupán 4–5 év múlva jelennek meg. A szakemberek szerint a fertőzés hasonlít a HIV-fertőzéshez, mivel az állat immunrendszerét gyengíti le, és végül az állat elhullásához vezethet. A beteg ló nagyon hamar fárad, és képtelen nagyobb erőfeszítéseket tenni.
„A tünetmentes időszakban még vágóhídra lehetne vinni az állatot, mivel ekkor a húsa még felhasználható – állítja Alexandru Duma, a Kolozs Megyei Állat-egészségügyi Igazgatóság vezetője –, amint azonban a tünetek már megjelennek rajta, mást nem lehet tenni, mint leölni a lovat, a tetemet pedig elásni.”
Az erről rendelkező jogszabályok szerint a beteg állatot az azonosítást követő tíz napon belül le kell vágni. Mivel még nincs meg a kártérítéshez szükséges pénz, a szakhatóság jobbnak látja, ha halasztja az állat vágóhídra küldését. Ugyanis, amint az igazgató fogalmaz, „ha elvesszük az állatot, amellyel dolgoznak, jobb, ha többet nem tesszük be a lábunkat abba a faluba”.
Duma úgy véli, egyelőre hasztalanul küszködnek a betegség terjedésének megfékezésével, ha a piacokon és vásárokon nagyon sokan még mindig az állat-egészségügyi hatóság bizonylata nélkül adják-veszik az állatokat. „Kolozs megyében jelenleg 140 beteg lovat tartunk nyilván. Mindegyiket elpusztíthatjuk, de ha a gazdák újra az egészségügyi bizonylat nélkül vásárolják a lovakat, mi a biztosíték arra, hogy nem beteg állatot visznek haza” – magyarázza Duma. Tapasztalatai szerint hiába fenyegeti pénzbírság azt a gazdát, aki a szükséges egészségügyi papírok nélkül vásárolta a lovat, a vásárokon sok esetben eltekintenek ettől a dokumentumtól. „Többnyire a lókereskedéssel foglalkozó romák jelentik a gondot: nem egy esetben történt meg, hogy jegyzőkönyvet állítottunk ki a bírságról, de honnan hajtsuk be a pénzt, ha a kereskedők az országot járják, és a személyiben szereplő címen senki nem lakik?” – teszi fel a kérdést az igazgató.
Az Országos Állat-egészségügyi Igazgatóság adatai szerint Románia-szerte valamivel több mint 16 ezer fertőző vérszegénységben szenvedő lovat tartanak nyilván. A legtöbb esetet Arad, Bihar, Beszterce-Naszód, Krassó-Szörény, Hargita, Máramaros, Szatmár, valamint Szilágy és Szeben megyében azonosították.