Turistacsalogatónak szánt látványesztena épült Hargita megyében

Még egy év sem telt el azóta, hogy a gyergyótölgyesi önkormányzat, a Heifer International elnevezésű amerikai szervezet támogatásával mintegy 350 ezer lejes beruházásból új esztenaházat építtetett a Sestina elnevezésű dűlőben. A múlt év szeptemberében átadott, az uniós normáknak megfelelően felépített létesítményt idén tavasztól Sándor Emil helyi gazda és csapata használja. Annak ellenére, hogy a létesítmény közművesítve van, és áramfejlesztővel ellátták, a pásztorok nem tudnak a házban tartózkodni a füst miatt. Egy építkezési hibából adódóan ugyanis a beltéri tűzhely kéményén nem száll ki a füst.

„Hogy füstölög ez a kémény…”

A látvány túlzás nélkül meghökkentő: az impozáns, új fenyőgerendákból épült esztenaház nyílászáróin át fekete füst gomolyog ki. A ház előtti asztalt tucatnyi juhász és bojtár üli körül, jóízűen kanalazzák a zsendicét, csak a főgazda emelkedik fel az asztaltól az érkezők üdvözlésére. „Jó, hogy jött, alpolgármester úr, nézze meg, hogy füstöl ez a kémény! Már mindent megpróbáltunk, de nem tudtuk megoldani a problémát” – panaszkodik a pásztor, közben helyükre parancsolja a kutyákat.

A helyszínre érkező Csibi László helyi alpolgármester is meglepődik a látottakon, hiszen úgy tudta, a helyi szarvasmarha-tenyésztők gondjaira bízott új létesítménnyel minden rendben van. „Hamarabb kellett volna szólniuk a pásztoroknak, ha látták, hogy gond van” – magyarázza nekünk, és elmondja, hogy az épület garanciában van, az építőnek kötelessége kijavítani a hibát. De helyi erőből is elvégezhetik a munkálatot, hiszen a letétbe helyezett garanciaösszegből el lehetne végezni a szükséges javításokat.

Turistalátványosságnak szánták…

A füst ellenére bemerészkedünk a házba, és szemrevételezzük a járólappal kirakott helyiséget, ahol a sajt és orda készül. Kísérőnk, az alpolgármester azt is elmagyarázza, hogy a tej egy kis ablakon keresztül jut be a feldolgozóhelyiségbe, ahol sajt és orda készül belőle. Megszemléltük a füstös beltéri nyílt tűzhelyet is, ahol látogatásunkkor édeskés illatú orda rotyogott a hatalmas bográcsban. Láthattuk a kézmosót, zuhanyzófülkét és az öltözőt, illetve megszemlélhettük az emeleti hálószobákat, ahol pillanatnyilag a pásztorok alszanak, de igazából olyan turisták számára van fenntartva, akik közelebbről akarják megismerni a pásztorkodás rejtelmeit.

A mintegy száz négyzetméteren felépített ház körüli legelőkön Sándor Emil tucatnyi társával 500 tejelő- és kétszáz meddő juhot terelget, emellett harminc kecskére, valamint hetven tehénre vigyáznak – többnyire helybéli gazdák jószágai. Naponta ötszáz liter tej kerül feldolgozásra, amiből majd sajt, orda és vaj is készül. A karámban április végétől október elsejéig tartják az állatokat, ezután a gazdák hazaterelik jószágaikat. Megtudtuk, egy juh után hét kiló sajt, egy kiló orda és „fertály”, azaz negyedkilónyi vaj jár.