Törzskönyvezett állomány kinevelésére van szükség a csatlakozás után

Annak a 16 gazdának, aki az idén tavasszal a Homoródmenti Juhtartó Gazdák Szövetségét megalakította, négyezer fõs juhállománya van. Hargita megyében a Gyergyói-medencében, Székelykeresztúr környékén és a Kászonokban is alakult juhos gazdákat tömörítõ egyesület, megyei szervezetet azonban eddig nem sikerült létrehozni. „Külön-külön nem sokra megyünk, ezért alakítottunk szövetséget. Az állományunk azonban nem törzskönyvezett, ezért most is minimális, 20 lejes támogatást kapunk, és még ezt sem tudjuk, mikor” – mondta Nagy Elemér, a homoródmenti szövetség alelnöke.
A homoródmentiek tudomása szerint az országban nincsenek egységesen törzskönyvezett juhfajták, csak a besztercei gazdák egyesületérõl hallottak, amelynek tagjai tízéves munkával saját törzskönyves állományt hoztak létre, és ezt saját szabványként értékesítik. Állománycserére, törzskönyvezett fajták meghonosítására õk is tettek kísérletet, ám hiába hoztak Magyarországról tíz fekete pofájú cigája berbécset, az állatok nem rendelkeznek honosított törzskönyvvel. A rendezetlen, tagosítatlan legelõk szintén akadályozzák a juhtartás fellendülését. Az egymásba ékelt apró parcellákat nem adják el a gazdák, és bérbe vehetõ terület is nehezen akad. Az összefüggõ területeket (tíz juh tartásához átlag egy hektár legelõ szükséges) csak úgy sikerült kialakítaniuk, hogy a legelõtulajdonos gazdák öt-tíz juhát is õk gondozzák a saját nyájuk mellett. Ezt azonban a legtöbb juhos gazda nyûgnek, ráfizetésnek tartja. „Jobban kell vigyáznunk a máséra, mint a sajátunkra, pedig a farkas nem válogat. Ha az enyém vész el, arra nincs senki tekintettel, a másét viszont pótolni vagyok köteles” – mondta Forró Béla, aki a saját négyszáz juha mellett kétszer annyi idegen állatot, három falu juhát gondozza cserébe a területhasználatért.
Az Európai Unióban a tehéntej túltermelésével szemben csak 60 százalékban fedi le a juhtej a piacot, megközelítõleg ugyanez a helyzet a juhhúspiac esetében is, lenne tehát igény a tejre, húsra, amennyiben a fajtörzskönyvezésre elõírt feltételeket teljesítenék. A Homoródmentérõl a baróti, görög tulajdonban lévõ Tirom Rt. vásárolja fel a tejet. A literenkénti 1,8 lejes árral elégedettek a gazdák, a felvásárló egy ezerliteres hûtõtankot is telepített Recsenyédre. A 28 banis literenkénti állami támogatást viszont az idén már nem kapták meg a gazdák. Pénzre pedig szükségük lenne a fejlesztésekhez, hiszen az uniós elõírások a juhtejtermelés egészségügyi feltételeit is szigorúan szabályozzák: ugyanolyan szigorú a csíra- és  sejtszámelõírás, mint a tehéntej esetében. A fogyasztásra szánt állatokat a Brassó megyei Kacán vásárolja fel egy vállalkozó, élõsúlyban 1,3–1,7 euró közötti áron kilónként, majd továbbadja a külföldi felvásárlóknak. A közvetlen értékesítésre a gazdáknak eddig nem volt lehetõségük az exportkvóta hiánya miatt, pedig a zömmel olasz felvásárlók átlag egy euróval többet adnak a juhhús kilójáért, mint amit a tenyésztõknek fizet a helyi vállalkozó. A juhtartó gazdák abban reménykednek, hogy a csatlakozás után talán közvetlenül is értékesíthetik az állatokat, a többletbevételbõl pedig futná a törzskönyvezett állomány kinevelésére.

-----------