A burgonya drágulása és a növekvő kereslet miatt a Kovászna megyei gazdák idén jóval nagyobb területen termesztenek krumplit, mint az előző években. Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője a Krónika kérdésére elmondta, még nem összesítették, hogy pontosan mekkora területre ültettek idén krumplit, de a részleges adatok alapján valószínűsíthető, hogy 8–10 százalékkal növekszik a krumpliföldek nagysága.
Tavaly Háromszéken mintegy 15 ezer hektáron termesztettek krumplit. Néhány évvel korábban ez a terület megközelítette a 20 ezer hektárt, de mivel a burgonya értékesítése bizonytalanná vált, a krumpliföldek nagysága csökkent. Aztán a felvásárlópiac és az árak stabilizálódtak, így a burgonyával beültetett terület sem változott. Idén évek óta első ízben tapasztalható valamennyi növekedés. Háromszéken egyébként minden gazda termel legalább egy kevés burgonyát, hiszen erre a kultúrára megfelelő a talaj és a klíma. A háromszéki földeken a krumpliátlagtermés fele az európai uniós átlagnak, viszont a szakértők és a termesztők szerint a székely pityóka jobb ízű és egészségesebb, mint a külföldi túlvegyszerezett, ami vízízű.
Hargita megyében eddig 98-99 százalékban ültették be a krumpliföldeket a helyi gazdák – tudtuk meg Csíki Margittól, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság munkatársától. Mint tájékoztatott, ez eddig mintegy 10 ezer hektár területet jelent, ám ez még bővülhet az elkövetkező néhány hétben akár száz újabb hektárral is. A szakember felidézte, a tavalyi csapadékos időjárás miatt megpróbáltatást jelentett a gazdák számára a burgonyavész elleni védekezés, ezért kevesebb krumpli termett, így a gazdák igen kedvező áron tudták értékesíteni terményüket. „Az, hogy a gazdák jó áron tudták eladni a burgonyát, kedvet adott nekik az idei többletültetéshez. Ez vezethet majd oda is, hogy idén nagyobb lesz a kínálat, kisebb árakon, bár ezt most még korai megjósolni” – mutatott rá Csíki Margit. Úgy véli, minden gazdában él a burgonyatermesztés szempontjából kedvezőtlen időjárástól való félelem, ezért próbálnak mindent megtenni a különböző betegségek megfékezése érdekében.
Várhatóan több krumplit termesztenek idén a gazdák Szatmár megyében is – míg tavaly körülbelül 5 ezer hektárt vetettek be, idén 6 ezer hektárnyi területen ültettek burgonyát. Ştefan Cerne, a megyei mezőgazdasági igazgatóság munkatársa szerint ennek oka minden bizonnyal az, hogy nagyon felment a krumpli ára, így az emberek egy része jó üzleti lehetőséget lát az eladásban, mások pedig a saját használatra elegendő mennyiséget szeretnék a kertekben megtermeszteni. A mezőgazdasági szakértő szerint Szatmár megyében jó termés esetén több burgonya terem, mint amennyi elfogy – fejenként körülbelül 100 kilogrammnyi –, ezért a fölösleget eladják. Cégek, nagyobb társulások nem foglalkoznak krumplival, az idei ültetvények is mind őstermelők tulajdonában vannak, akik a piacokon értékesítik elsősorban a terményt. A tavalyi termés eléggé gyenge volt, így a jó minőségű vetni való krumplit is nehéz volt beszerezni – Ştefan Cerne szerint a szatmári gazdák ennek ellenére is bevásároltak, voltak, akik Magyarországról hozták a vetőkrumplit.
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.
szóljon hozzá!