Napi 5000 liter tejet tudnak majd feldolgozni a helyi közbirtokosság újonnan létrehozott csíkszépvízi tejfeldolgozó üzemében.
2013. július 17., 21:112013. július 17., 21:11
Gál Antal, a csíkszépvízi közbirtokosság elnöke az üzem épületében tartott sajtótájékoztatón elmondta, jelenleg még a gépsorok beszerzésén és a tejfeldolgozó épületének kialakításán dolgoznak, és ha minden a forgatókönyv szerint halad, akkor késõ õsszel elkezdik az elsõ érlelt, préselt félkemény sajtok készítését. Mindezt önerõbõl, saját pénzügyi forrásból valósítják meg.
„2011-ben kezdtünk beszélni róla, és tavaly már megtettük az elsõ konkrét lépéseket a tejfeldolgozó ügyében – mondta Gál Antal. – Jelenleg a szükséges gépeket szerezzük be, a préskád, a sajtformák, valamint a sózótartály már megérkezett. A valamikor asztalosmûhelyként funkcionáló épületben a tejfeldolgozás minden fázisához szükséges teret ki kell alakítani.\"
Az üzemet 250 ezer eurós beruházásból valósítják meg. Ferencz Tibortól, Szépvíz polgármesterétõl megtudtuk, a sajtüzem létrehozásáért összefogott az önkormányzat, a szentmiklósi, a borzsovai, valamint a szépvízi közbirtokosság, illetve a Csengõ Tejszövetkezet, azaz a helyi tejtermelõ gazdák egyesülete. A közbirtokosságok is tagjai lesznek ennek a szövetkezetnek, illetve nyitott marad a tagság, bárki beléphet – mondta László Barna, a Csengõ Tejszövetkezet elnöke.
A sajtüzemet napi 5000 liter tej feldolgozására tervezték, jelenleg viszont a községben nyilvántartott 1300 szarvasmarha körülbelül 3000 liternyi tej termelésére képes, ezért még szükség van az állatállomány növelésére, sõt megduplázására. „Több pozitív hozadéka is lesz a tejfeldolgozó üzemnek: amellett, hogy munkahely létesül, reméljük, hogy több fiatal kezd el gazdálkodni, nõ az állatállomány, és megmûvelik a földeket\" – fogalmazott Pál Lukács Miklós, a csíkszentmiklósi közbirtokosság elnöke.
Barabás Hajnalka
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.
szóljon hozzá!