Szüret: nem minden borvidéken jó a terméshozam

Elégedettek az érmellékiek

Nagyon jól alakult az idei szőlőtermés a tavalyihoz viszonyítva Chifiriuc András szőlőjében. Az érmelléki borász a Krónikának azt mondta, az időjárás is összehasonlíthatatlanul jobb volt, mint az elmúlt évben, így a szőlő és később a bor minősége eléri a 2009-es termés minőségét. „A sok csapadék miatt megtelt a föld vízzel, ráadásul mindig akkor kapott vizet a szőlő, amikor kellett. Mintha csak mi írtuk volna meg a forgatókönyvet” – mesélte örömmel a Vincellér Borászegyesület elnöke. Mint elmagyarázta, a szőlőnek akkor van szüksége a legtöbb vízre, amikor elkezdenek nőni a szemek, ez pedig épp az idei nyár legcsapadékosabb hónapjára, júliusra esett. Sok szőlőbetegséggel az idén nem kellett szembenézniük az érmelléki borászoknak, bár, mint Chifiriuc András elmondta, a lisztharmat jelen volt, de a kedvező időjárás miatt könnyedén lehetett védekezni ellene a tavalyi helyzettel ellentétben, amikor szinte minden hétvégén esett az eső, így szinte lehetetlen volt permetezni.

A borász egyelőre nem tudja, mennyi bort termel majd az idén – mint mondta, a saját termelésű gyümölcs mellé hamarosan Egerből hozat olyan kék szőlőt, ami itt nem terem meg –, de elképzelései szerint idén eléri a 8000 litert. A tavalyi borok egyébként tudomása szerint a Bihar megyei borvidék minden pincéjéből elfogytak, ami pedig megmaradt, már gyengébb minőségű. Chifiriuc András azt tervezi, hamarosan egy klímaberendezést is beszerez, hogy pincéjét még hűvösebben tarthassa, a meleg idő miatt ugyanis félő, hogy a kelleténél gyorsabban erjed a nedű.

Kövér szőlőszemek a Küküllő mentén

Elégedett az idei szőlőterméssel Seprődi József Küküllő menti borász is. Elmondása szerint egy kevés csapadék jót tett volna az állománynak, de a szőlő szerencsére jól bírja a meleg időjárást, így a szárazság nem fogja befolyásolni a minőséget. „A tavalyi az utóbbi húsz év egyik legrosszabb termése volt, ilyenkor oda kell figyelni a feldolgozásra, lehetőség szerint ki kell küszöbölni a hátrányt” – mutatott rá a szakértő, aki ennek ellenére nem panaszkodott az értékesítés miatt. Mint mondta, idén több eseményen is bemutathatta borait, a Kolozsvári Magyar Napokon kívül meghívást kapott többek között a Félsziget Fesztiválra és budapesti szakmai találkozókra is. „A különböző rendezvényeken való részvétel sokszor kimerítő, fáradtságos, sok kollégám éppen emiatt nem fogadja el a meghívást. Én azonban mindig szívesen vállalom a feladatot, az események ugyanis nem csak borkóstolásra adnak lehetőséget. Ilyenkor rendszeresen mesélek az adott borvidékekről, ezek történelmi vonatkozásairól, hiszen kevesen ismerik az itteni vidékek sajátosságait” – magyarázta Seprődi József. Az idei szüretelést egyébként csak októberben kezdik meg a Küküllő menti gazdák, a borász elmondása szerint a betakarítás még csak az ország déli megyéiben indult be.

Seprődi jelenleg elsősorban a borkultúra terjesztésén dolgozik, amely véleménye szerint még gyerekcipőben jár Erdélyben is. „Ezzel kapcsolatban mindenképpen biztatóak a kilátások, az utóbbi években nőtt a minőségi borfogyasztás, és már a fiatalabbak is érdeklődnek a színvonalas, igényes borok iránt. Egyre több ismert személy vásárol a vidéken szőlőterületet, ennek köszönhetően az itteni bor fokozatosan felértékelődik” – hangsúlyozta Seprődi. A borász mindemellett negatívumként említette a helyi kezdeményezés és az anyagi fedezet hiányát. Véleménye szerint mindenkinek hasznára válna, ha a helyi gazdák közösen hoznának létre borpincéket, erre azonban kevesen vállalkoznak. Seprődi egyébként a balavásári borász lovagrend tagja, a közösség rendszeresen szervez borversenyeket, bemutatókat, szüreti mulatságokat.

Pesszimistább kilátások

A késői fagyokon kívül a nyári aszály is hozzájárult ahhoz, hogy a szatmári borvidékeken átlagosan 20–40 százalékkal termett kevesebb szőlő a megszokottnál. Johann Brutler krasznabélteki borász a Krónika érdeklődésére elmondta: komoly szakértelmet igényel az idei borkészítés, mivel számos kedvezőtlen tényezővel kell számolni. Kifejtette: míg tavaly szeptember végén kezdték a szüretet, most már a betakarítás végén járnak, mivel a nagy meleg kiégette volna a savat a gyümölcsből, ha még a tövén hagyják. Aki nem szedte le idejében a fehérbornak való szőlőt, annak gondjai lesznek a borok „gerincével”, melyet a savtartalom határoz meg. Bár sokan a cukorfok alapján időzítik a szüretet, ebben az évben rosszul járt az, aki nem vette figyelembe a savtartalmat. A borász szerint tehát a 2011-es fehérborokat nem valószínű, hogy a legkiválóbbak között tartja majd számon a szakma. A vörösbornak való szőlőt is hamarabb kellett idén szüretelni a szokásosnál, azonban ezeknél kevésbé fontos tényező a savtartalom, ezért e téren jobb esélyekkel indulnak a borkészítők. Johann Brutler szerint már a tavaszi fagyok is elég sok kárt okoztak azokban a szőlőskertekben, ahol nem védekeztek (például füstöléssel), a meleg, száraz nyár pedig szintén nem kedvezett a termésnek. A szőlőszemek nem elég lédúsak, így helyenként kisebb mennyiségű gyümölcsöt szüreteltek a szatmári gazdák.