Szép hasznot hozhatnak a halastavak

Az erdélyi halgazdálkodás fejlesztésének kiaknázatlan lehetőségeire hívták fel a figyelmet azon a nemzetközi halászati konferencián, melynek Székelyudvarhely adott otthont a hétvégén. A helyi Arkum cégcsoport szervezésében zajló rendezvényen a szakmában alkalmazható új technológiákról, a pisztrángtenyésztés problémáiról és különböző támogatási lehetőségekről tartottak előadást. László János, a tanácskozás házigazdája elmondta, a székelyföldi és erdélyi vállalkozókat szeretnék meggyőzni arról, hogy a haltenyésztés olyan beruházási területnek számít, amelybe továbbra is érdemes befektetni.

„Nemcsak autonómia, pénz is kellene”

Kászoni Zoltán halbiológus, okleveles szakmérnök az erdélyi halgazdálkodásról tartott előadásában kifejtette: a Székelyföldön nem elég hangoztatni, hogy az autonómia megoldaná az itt élők problémáit, a térségnek sürgősen gazdasági fejlődésre van szüksége. „Ahogy Széchenyi mondta, ha a családok, közösségek gazdagok, akkor a tartomány is gazdag lesz” – mondta el Kászoni. A szakember szerint a Székelyföldön a halászati gazdálkodásban, a horgászturizmusban kimeríthetetlen lehetőségek rejlenek, s örvendetes, hogy az elmúlt 10 évben egyre több helyi vállalkozó kezdett el foglalkozni ezzel az ágazattal. „A Székelyföldön a földrajzi, természeti adottságok is kedveznek a horgászati gazdálkodásnak, elég csak arra gondolni, hogy a térség 1000 kilométernyi hegyi patakkal rendelkezik” – érvelt Kászoni Zoltán. Pozitív példaként a Brassó megyei Prázsmár községben létesített halastavakat is említette, ott összesen 30 tonna pisztrángot tenyésztenek évente. „Bátran tudom ajánlani a vállalkozóknak, hogy tenyésszenek pisztrángot, és találják meg a legmegfelelőbb értékesítési módozatokat, így a térség idegenforgalma is növekedhet” – mondta a halbiológus. Ugyanakkor azt tanácsolta a haltenyésztőknek, hogy tömörüljenek egyesületekbe, az Európai Unió által az ágazat támogatására nyújtott pályázati pénzek hatékonyabb lehívása érdekében.

Rekordot döntöttek Homoródszentpálon

Farkas Nándor, a homoródszentpáli halgazdaság igazgatója elmondta, a vállalkozás egyre sikeresebb, az elmúlt évben már rekordot is döntöttek: több mint 10 ezer horgász látogatott el a településre. Homoródszentpálon 180 hektáros területen 15 tó található, itt lárvaneveléstől piacra szánt haltenyésztésig több mindennel foglalkoznak. A horgásztatás egy 14 hektáros tóban zajlik, ahová hetente telepítenek halakat. Környékét korszerűen alakították ki: stégek, padok szolgálják a horgászok kényelmét, továbbá a tóban lévő állandó 800–900 kilónyi halmennyiség visszatérésre ösztönzi az érdeklődőket. Farkas Nándor szerint a legnagyobb károkat a madarak okozzák, és abban bíznak, hogy a közeljövőben majd lesz törvény a vadkárok megtérítésére.

Lokodi Gergely, a vármezői Salma Impex pisztrángtenyészet tulajdonosa sem panaszkodik: a konkurencia nem zavarja, ugyanis a tenyésztett pisztrángot a saját éttermükön keresztül értékesítik immár 80 éve. A jövőt illetően a vállalkozó amiatt aggódik, hogy a halgazdaságokra egyre nagyobb adókat ró ki az állam, ami nem valószínű, hogy kedvez az újabb gazdaságok megjelenésének.