Sanyargatná a gazdákat a pénzügyminisztérium

A tervezet kivételeket is leszögez: így például mentesülnek az új adónem törlesztésének kötelezettsége alól azok, akik legtöbb tíz kecskével és báránnyal, három tehénnel, hat disznóval, száz darab szárnyassal vagy száz méhcsaláddal rendelkeznek.

A termőföldeket illetően kultúráktól függően másfél, illetve két hektár az a felső határ, ameddig nem kell adózni. Az intézkedés azt a 670 ezer gazdát érintené, akik állami támogatásban részesülnek. A minisztériumnak az a terve, hogy az adót a gazdák által igényelt segélyből vonják le – nyilatkozta Daniel Costantin, a mezőgazdasági tárca vezetője. „Egyszerű a képlet: az agrártárca felmérései alapján a támogatásban részesülő gazdák alig 10 százaléka adózik – ezt az arányt szeretnénk az új intézkedéssel növelni” – magyarázta a miniszter. Egyelőre még nem jelent meg a módszertan az adóbegyűjtésre vonatkozóan, ám a mezőgazdaságból élők máris fenntartásokkal viseltetnek iránta.

RMGE: ártalmas kezdeményezés

Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) elnöke lapunk érdeklődésére elmondta: meg kell akadályozni az új típusú adó bevezetését „falvaink megmentése érdekében”. A szakember úgy tudja, már ezelőtt is voltak hasonló kezdeményezések, de az érdekvédelmi szervezetek ellenállása miatt nem valósultak meg. „Európa minden tagállamában próbálják a gazdákat segíteni, Románia lenne az első ország, ahol ilyen adóval terhelnék őket – jegyezte meg Sebestyén. – A gazda vállalkozó, és nem alkalmazott. A falusi szülők újszülött gyermekének a születési bizonyítványával nyugodtan adhatnának egy vállalkozói levelet is.

Egész gyermekkorában azt tanulja az apjától, hogy miként kell gazdálkodni. Egy gazdaság munkájában a család részt vesz, a kisgyerektől, aki kukoricát fejt, majorságot etet, betakarításnál segédkezik, egész a nagyszülőig, aki szintén kiveszi részét a munkából.” Az RMGE-elnök szerint a minisztériumnak nem arra kellene törekednie, hogy eltántorítsák tevékenységüktől a gazdákat, hanem arra, hogy segítse a vidéki társadalmat a fennmaradásban – vélekedett Sebestyén Csaba. Elmondta: az RMGE már megfogalmazta tiltakozását, meghallgatást is kért a felelős minisztériumoktól, ahol kifogásaiknak fognak hangot adni.

Biró Rozália: érvágás az önkormányzatoknak

Az agráriumot érintő módosításokat Biró Rozália Bihar megyei RMDSZ-es szenátor is kommentálta. Elsősorban abból a szempontból kifogásolta a gazdálkodókat érintő intézkedést, hogy az államkasszába ebből befolyó összegből semmi nem jut vissza az önkormányzatok számlájára. Biró Rozália, aki tizenkét éven át töltött be váradi önkormányzati képviselői, illetve alpolgármesteri tisztséget, azt mondja, ez nagy érvágás a helyi közösségek számára is, amelyeknek a legkisebb, a kormánytól érkező összeg is sokat jelent a költségvetés megállapításánál. Másfelől a kormányprogamban egyértelműen prioritásként említik a decentralizációt, egy ilyen intézkedés pedig ennek pontosan az ellenkezőjét szolgálja.

„Újra visszarántják a gazdákat” 

Antal Vidor csíkjenőfalvi gazda érdeklődésünkre elmondta, az új adózási rendszer rendkívül megnehezítené a munkáját, hiszen több állattal és nagyobb földterülettel is rendelkezik. Antal úgy vélte, amennyiben rendszeresen adják a különböző támogatásokat, akkor azokból talán fedezni lehetne ezt a pluszköltséget, ellenkező esetben viszont igen nehéz helyzetbe kerülne. „Így is, ha minden költséget felszámolunk, alig marad valami. Még pont ez az adó hiányzik nekünk” – jelentette ki a felcsíki gazda. Hozzátette, a félig önellátó gazdaságok számára kiírt 141-es intézkedés keretében nyújtottak be pályázatot legutóbb.

Amennyiben nem sikerül megnyerni az évi 1500 eurós támogatást, az új adórendszer miatt kénytelen lesz csökkentei állatállományát. Antal Vidor megjegyezte, sajnos mindig a termelőkön verik el a port. „Amikor úgy látszik, hogy el tudunk indulni egy kicsit, megint visszarántanak” – méltatlankodott a felcsíki gazda. „Ha megéri, csináljuk, ha nem, akkor abbahagyjuk ezt az egészet” – így reagált megkeresésünkre Sebestyén Sándor. A csíkcsicsói gazda elmondta, egyelőre még nincs tisztában azzal, melyek is a kormány szándékai. „Sok minden függ attól, mekkora lesz az adó, amit majd fizetni kell” – hangsúlyozta Sebestyén, aki szerint eddig is nagyon nehéz dolguk volt a mezőgazdaságból élőknek.

„A piac nagyon telített, az árak alacsonyak, alig lehet bármit is eladni. Nem lehet tudni, mi lesz” – nyugtázta a gazda.  N. Mihály nyárádmenti gazdálkodó rámutatott: miután az Unió által meghatározott támogatási összegek sokkal kisebbek, mint más országokban, a román kormány még ebből is levágna egy „szeletet”. „Arról nem is beszélve, hogy ezek az összegek is akkor jutnak el hozzám, amikor már nem tudom arra felhasználni, amire igényeltem. A gázolajár-támogatás is inkább kiadást, mint támogatást jelent. Annyi az utánajárás, hogy nem éri meg élni vele, mert az üzemanyag rámegy az utazgatásra. „Bizonyára olyanok szavazzák meg az ilyen törvényeket, akiknek fogalmuk sincs arról, mit jelent gazdálkodni” – jegyezte meg a kistermelő.


Bakó Zoltán, Gyergyai Csaba, Nagy Orsolya, Rédai Botond, Simon Virág