Saját krumpli: olcsó, de rossz

A fajtától és kategóriától függően háromszor vagy ötször többe kerül egy kilogramm minősített vetőmagburgonya, mint az étkezési krumpli kilogrammja. Mégis csak ennek a megvásárlásával lehet elérni, hogy a krumplitermés évről évre egészséges, jó minőségű maradjon – mondta el a Krónikának Könczei Csaba.

A Kovászna megyei Mezőgazdasági Igazgatóság szakembere szerint a krumpli az egyetlen olyan kultúra, amelynek esetében a kisgazdák a negatív szelekciót érvényesítik. A termésből mindig a szép, nagy, egészséges gumókat válogatják ki fogyasztásra és eladásra, a kisméretű, gyengébb gumókat újra elvetik. Minden problémának ez a csírája, hiszen a következő évben így kevesebb és gyengébb a termés.

Ezzel a válogatással a betegségek is továbbörökíthetők: ha a krumpli 75 fajta betegségéből húsz benne van a visszaültetett gumókban, a következő évben a növény már kevésbé ellenálló, és újra meg újra felütik a fejüket a kórokozók. Mindenképpen fontos az előírásos technológia betartása, megfelelő időben kell védekezni a gombás megbetegedések ellen.

Figyelmet kell fordítani a vetésforgó betartására is, hiszen a burgonya betegségei nyomán a termőföld is megfertőződik, ami ugyancsak rontja a termés minőségét. A szakember szerint ezeket az alapvető szabályokat a nagytermelők betartják, a gond a kis- és közepes gazdákkal van, akik számára megterhelő, és túl nagy kiadást jelent a minősített vetőmag, és a megfelelő vegyszerek beszerzése.

Együtt lehet alkudni

Könczei hangsúlyozta, az egyetlen megoldás a szakemberek által már évek óta hangoztatott szövetkezés: ha a kisgazdák összefognak, együtt meg tudnák vásárolni a korszerű technológiát, a jó minőségű vetőmagot, a piac felkutatása is egyszerűbb lenne, sőt érdekeiket is hatékonyabban tudnák érvényesíteni. A nagytételben vásárolt vetőmagra vagy vegyszerre jó eséllyel lehet alkudni, míg néhány zsáknyi mennyiség esetén nem engednek semmit az árból. A termés értékesítése is könnyebb lenne, közösen referenciaárat tudnának megállapítani, és felszámolhatnák az útszéli árusítást.

Ennek ellenére Kovászna megyében egyetlen egyesület van, amely a burgonyatermesztőket tömöríti, de ezt is a nagygazdák hozták létre. Az országos szövetség a jogi képviseletet látja el, beszerzéssel, értékesítéssel nem foglalkozik. A kisgazdák még mindig ódzkodnak a szövetkezéstől, mert a szocialista termelőszövetkezetre emlékezteti őket. Háromszéken nincs is olyan mezőgazdasággal foglalkozó gazda, aki ne termesztene valamennyi pityókát, hiszen megfelelő a talaj és a klíma.

Nem hatékony a nadrágszíjparcella

Hátrányt jelent a nagyon felaprózott terület. Kovászna megyében 14 ezren foglalkoznak krumplitermesztéssel, közülük csak négyszázan nagygazdák. A krumplival beültetett háromszéki terület 80 százalékát a kisgazdák művelik, sok az úgynevezett nadrágszíjparcella. A burgonyával beültetett terület évről évre csökken, évekkel ezelőtt még több mint húszezer hektáron termesztettek burgonyát, ez egynegyedével csökkent.

Könczei Csaba szerint ez nem jelent gondot, mert inkább a felaprózott területeken gazdálkodók mondtak le erről a kultúráról. Mucsi Mihály kézdivásárhelyi nagytermelő korábban lapunknak kifejtette, a kistermelők elsietik az értékesítést, áron alul eladják a termést, ezért nincs pénzük jó minőségű vetőmagra. Ha minden évben a saját termésű burgonyát ültetik vissza, évről évre gyengébb lesz a hozam, figyelmeztetett Mucsi Mihály.

Idén Háromszéken összesen 15 300 hektáron termeltek krumplit, egy hektáron az átlagtermés 18,4 tonna, ami az európai uniós hozam fele. A szakértők és a termelők viszont egyöntetűen úgy vélik, a székely krumpli sokkal jobb ízű és egészségesebb is, mint a külföldről behozott, olcsó, de túlvegyszerezett és íztelen pityóka.