Románia a tagosítással zárkózhatna fel

A környék polgármesterein és helyi tanácsosain kívül számos kül- és belföldi szakember vett részt a Gyilkostónál a Ralf-Ro Egyesület, valamint a gyergyóremetei önkormányzat által szervezett, a közép- és kelet-európai vidékfejlesztési koncepciókról szóló konferencián. A tegnapi workshop keretében svájci szakemberek a Svájcban már mûködõképes tagosítás (a földek összevonása által megvalósuló hatékony gazdálkodási rendszer) elõnyeit fejtették ki, majd a helyiek számoltak be a Gyergyóremetén elkezdett Ralf kísérleti projekt elért eredményeirõl, valamint a román parlament elé tárt tagosítási törvényrõl. „A hagyományokkal szakítanunk kell, és fel kell készülnünk arra, hogy hasznosítani tudjuk az Európai Unió nyújtotta lehetõségeket” – fejtette ki üdvözlõbeszédében Laczkó Albert Elemér, Gyergyóremete polgármestere. Komlóssy József, a svájci Ralf-CH projekt koordinátora elismerõen szólt arról, hogy Romániában Becsek Garda Dezsõ és Kelemen Attila RMDSZ-képviselõ dolgozta ki, és tárta a parlament elé a tagosítási törvényt. Komlóssy úgy véli, a mezõgazdaság terén az Unióban nagy hátránnyal startoló Romániának – ahol a lakosság hivatalosan 31,7 százaléka, egyébként közel fele gazdálkodásból él – komoly lehetõséget jelent a felzárkózásban a tagosítás mint gazdálkodási forma meghonosítása. Theo Maissen, a svájci parlament környezetvédelmi és mezõgazdasági bizottságának elõadója kifejtette, kormánya 120 ezer euróval támogatja a remetei Ralf-Ro kísérleti projektet, amelynek megvalósulása a község gazdasági fejlõdésén kívül jelentõs infrastrukturális gyarapodást is eredményez. A földek csoportosításával és összevonásával létrehozott farmokon gépesített erõvel hatékonyabban lehet gazdálkodni, a termés közös felhasználása és értékesítése révén pedig az európai uniós piacokon is versenyképessé válhatnak a gazdák. Rákossy Botond, a Ralf-Ro projekt elnöke térképekkel illusztrálva mutatta be, hogyan képzelték el a kísérleti program megvalósítását Gyergyóremetén. A terv szerint a községben 300 kilométernyi utat kell építeni, így a nehéz munkagépekkel is el lehet jutni a községközponttól legtávolabb esõ földparcellákra. Szintén a terv részét képezi a patakok melletti területek erdõsítése és a Marosmente természetvédelmi övezetté nyilvánítása. A konferencia ma lengyelországi, horvát, szlovén és magyarországi szakértõk elõadásaival folytatódik: az elõadók EU-tagállammá vált országuk mezõgazdasági helyzetérõl beszélnek.