Regisztráció, nem újrakollektivizálás

Bár 2006. március 31-én lejárt a mezőgazdasági földterületek nyilvántartásba vételének első szakasza, a gazdák haladékot kaptak földjeik regisztráltatására. Országszerte átlagosan csak hetven százalékban sikerült összeírni a megjelölt határidőre a megművelt földterületeket, annak ellenére, hogy a használatban lévő mezőgazdasági területek jegyzékének alapján folyósítják a csatlakozás után az egységes területalapú uniós támogatást. A nyilvántartásokból kimaradó gazdák a csatlakozást követően nem élhetnek a különböző támogatási lehetőségekkel. A megyei mezőgazdasági és vidékfejlesztési igazgatóságok, mezőgazdasági szaktanácsadó hivatalok munkatársai 2005. október elsején kezdték a mezőgazdasági farmok nyilvántartásba vételét, a regisztráció azonban lassan halad. Minden használatban levő mezőgazdasági területet nyilvántartásba vesznek, támogatásra azonban csak az számíthat a későbbiekben, aki legkevesebb egy hektár területen gazdálkodik, de a megművelt terület parcellái nem kisebbek 30 árnál.

Népszerűsítés felemás eredménnyel
Hargita megyében településenként különböző módszerekkel végezték a mezőgazdasági területek regisztrációját. Több településen a mezőgazdasági szaktanácsadó irodák munkatársai keresték fel a gazdákat, más községekben a polgármesteri hivatalokba kérték a gazdálkodókat. A helyi kábeltévé-hálózaton keresztül vagy falugyűléseken is tájékoztatták a gazdákat a regisztráció fontosságáról, hiszen sokan, elsősorban az idősebbek kétkedéssel fogadták a kérdőíves szakembereket. A tájékoztatás ellenére ma is akad olyan gazda, aki ugyan bevallotta, mekkora területen gazdálkodik, fogalma sincs a területalapú támogatás mibenlétéről.
Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetőjének adatai szerint a megyében a használatban lévő területek mintegy hetven százalékát regisztrálták, ez pedig kevéssel az országos átlag fölött van. „A nyilvántartásban nem a terület tulajdonosát regisztrálják, hanem a föld megművelőjét, a csatlakozás után ugyanis ő kapja a terület utáni támogatást” – tájékoztatta a Krónikát Török Jenő.
Harminc árnál kisebb
területekre nem jár támogatás
A nyilvántartásba vételt az is akadályozta, hogy a szakembereknek meg kellett nyugtatniuk a gazdákat: nem kollektivizálásra és nem nagyobb adók kiszabására szolgál az összeírás. „A gazdákat, akik megérték az államosítást, mindig kísérteni fogja az emlék” – magyarázta Silló Attila csíkcsicsói alpolgármester. A szakemberek többek között Csíkkarcfalvát emlegetik pozitív példaként, ahol a jó szervezésnek köszönhetően rövid idő alatt elkészült a felmérés. A felcsíki faluban mindenkit otthonában kerestek fel, akit nem találtak otthon, maga jelentkezett a polgármesteri hivatalban. Gábor Tibor polgármestert viszont aggasztja, hogy a község területén nagyon sok a felaprózódott kis parcella – ez pedig nehézséget okoz majd a támogatások megszerzésében. A 30 árnál kisebb parcellákra ugyanis nem kapnak támogatást a gazdálkodók, ezért is ajánlott a társulás vagy a területcsere.

Egy tömbben jobb lett volna
„A cserébe viszont kevesen egyeznek bele, hiszen nem egyforma minőségűek a földek, és mindenki ragaszkodik a sajátjához” – magyarázta a csíkmindszenti Ladó Zoltán, aki szerencsés helyzetben van, hiszen többnyire 30 árnál nagyobb parcellákat birtokol. Ladó mintegy 12-13 hektáron gazdálkodik és azon ritka gazdák közé tartozik, aki a sajtóból értesült a területalapú támogatásról. Úgy gondolja, nem sok remény van arra, hogy a csatlakozás után könnyebb lesz a gazdálkodó élete. „Amolyan túlélő gazdálkodás a mienk, ezzel nem sokra fogunk menni. Eddig is nehéz volt, ezután még nehezebb lesz. Mi nem tudjuk felvenni majd a versenyt a holland gazdával, akkor sem, ha támogatnak” – értékelte a helyzetet. Falutársa, Márton József közel két hektáron gazdálkodik, az ő területeit is regisztrálták, ám a földalapú támogatásról semmit nem tud. Az idős férfinak is elsősorban kisebb parcellái vannak, és mint megjegyezte, a faluban sok a 30 árnál kisebb terület. „Akkora földjeink vannak, hogy traktorral meg sem lehet fordulni rajta. Annak idején mindenki ragaszkodott, hogy az eredeti helyen kapja vissza a földjét, de jobb lett volna, ha egy tömbben adják vissza. Most mindenki művelgeti a maga kis földjét, de még támogatást sem kapunk, ha nem társulunk” – jegyezte meg keserűen Márton József.

Regisztrációs ütemterv
A mezőgazdasági tárcának az év végéig pontos adatokkal kell rendelkeznie arról, hogy ki mekkora területet használ, ki jogosult az Európai Unió által finanszírozott támogatásokra. A regisztrációs ütemtervnek megfelelően a területek nyilvántartásba vétele után a számítógépes adatbázis elkészítése következik, április végi határidővel. A regisztráció is folytatódik, ám ezentúl már a gazdáknak kell felkeresniük a mezőgazdasági hivatalokat a területek számbavétele érdekében. Az adatbázis elkészülte után a területek térképes azonosítása következik. Az igazgatóságok segítenek majd a gazdáknak, hogy a digitalizált térképek nyomtatott változatán azonosítsák az általuk megművelt területeket, illetve, hogy ellenőrizzék az adatok hitelességét.