Pálinkaadó: teljes a káosz, elégedetlenek a gazdák

A szenátus pénzügyi bizottságában ismét vita tárgyát képezi a saját használatra készített, természetes alapanyagokból főzött kisüsti pálinka megadóztatása. A felsőházi bizottság újra napirendre tűzte a pénzügyi törvénykönyv módosítására vonatkozó javaslatot, mely eltörölné azt a rendelkezést, mely szerint csak a 250 liter fölötti pálinkamennyiségre kell jövedéki adót fizetni. A törvényjavaslat átkerül a képviselőházba, amely ez ügyben a döntő ház.

Kelemen Atilla, a képviselőház mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és élelmiszer-ipari szakbizottságának alelnöke lapunk kérdésére elmondta, a napokban tárgyalni kíván Valeriu Tabără mezőgazdasági miniszterrel, és részletes tájékoztatást kér az ügyben. „A legnagyobb gond, hogy mindenki másképp értelmezi a törvényt, és nincsen egységes szabályozási keret. Pontos válaszokat kellene adni a gazdák kérdéseire, ennek érdekében személyes találkozót kértem a szaktárca vezetőjétől” – mondta a Krónikának Kelemen. A Maros megyei politikus leszögezte: eddig semmi konkrétum nem született a határozatmódosításban, és az értelmezések képlékenysége miatt teljes káosz jellemzi a kérdést. Mint ismeretes, a képviselőház 2008 októberében úgy döntött: mentesítik a saját használatra főzött kisüsti pálinkát készítő gazdákat a jövedéki adó fizetése alól az adótörvénykönyv jövedéki adókra vonatkozó cikkelyének módosításával. A módosított jogszabály értelmében a kisüsti pálinkát készítőknek nem kell majd illetéket fizetniük a gazdaságonként termelt évi 250 liter tiszta szesztartalmú ital után, ami tulajdonképpen 500 liter 50 fokos adómentes pálinkát jelent, melyet a gazdák nem értékesíthetnek.

Petre Doroş, az Avas környéki Pálinkatermelők Egyesületének titkára lapunknak arról beszélt, hogy a korábban megszokott terméshozamhoz képest rendkívül kevés szilvát gyűjtöttek be. „Nincsen alapanyag, nem gyűlt cefre, mivel nagyon gyenge volt a szilvatermés. Örülünk, ha magunknak, kóstolóba főzhetünk pár cseppet. Ha ezt is megadózzák, végképp nem lesz érdemes foglalkozni vele, hiszen így is többe kerül a főzés, mint a pálinka értékesítési ára, az adó pedig az eladási árral megegyező” – részletezte a Szatmár megyei főzőmester. Ezzel magyarázható szerinte az is, hogy az utóbbi időszakban országszerte több kisüstipálinka-főző is abbahagyta a helyi specifikumnak számító termék előállítását.

Doroş elmondta, tavaly például 60–70 literrel főzött többet, mint az ingyenesen megengedett kvóta. „Az adóhatóság képviselői kérésre jönnek ki, és a helyszínen zárjegyet ragasztanak az üstökre. A 100 százalékos többletalkoholért aztán kifizetjük a megszabott árat. Eddig ez 75 euró volt hektoliterenként” – jelezte az egyesületi tikár. Doroşnak a tavalyi termésből alig sikerült összegyűjtenie 200 liternyi alapanyagot, így ebben az idényben nem sok pálinkát főz majd, és annak sem lesz olyan minősége, mint a korábbiaknak. Emellett azt is elpanaszolta, hogy a jelenlegi szabályozás értelmében egyliternyi pálinka adója 13 lej, ám azt csak ritkán tudják önköltségi áron értékesíteni. „Csakis saját fogyasztásra érdemes főzni, mert egy liter pálinkát eladni 10-13 lej közötti áron lehet, de ahhoz is szerencse kell. Nem veszik, így nem ér annyit, mint amennyit adóként ki kell érte fizetni” – sajnálkozott a gazda. Doroş úgy tudja, a többi uniós országhoz viszonyítva egyébként jól állunk, hiszen Dániában egy hektoliter tiszta gyümölcspárlatért 2400 eurót követel az állam. Ezzel szemben vannak olyan németországi tartományok, ahol az állam támogatja azokat a kistermelőket, akik kizárólag természetes alapanyagok felhasználásával készítenek alkoholos italokat.